Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt.
"Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
Jézus így felelt: "Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?" A
törvénytudó így válaszolt: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig,
mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél. Tedd ezt,
és élni fogsz." A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte
Jézustól: "De hát ki az én felebarátom?"
Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből
lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték,
és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton.
Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra, ő is
meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az
útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó
állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett
két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha
többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül
ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" A törvénytudó
így válaszolt: "Aki irgalmasságot cselekedett vele." Jézus így folytatta:
"Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!"
Lk 10,25-37
Elmélkedés:
Az irgalmas szamaritánus történetével Jézus azt tanítja, hogy senkit se
zárjunk ki a felebaráti szeretetből, hanem mindenkivel tegyünk jót. Mi
persze sok esetben próbálunk kifogásokat keresni, hogy miért nem
segítettünk valakinek. Más esetekben az előítéletek akadályoznak minket a
j megtételében, vagy saját kicsinyességünk. Isten viszont nagylelkű.
Gazdag az irgalomban. Nem méricskél, nem spórol, nem számítgatja, hogy mit
kap cserébe. Mindenkinek felkínálja irgalmát. Ezt a mindenki felé
odaforduló, irgalmas szívű Istent kellene utánoznunk nap mint nap, amikor
segítségre, könyörületre, irgalomra szoruló emberekkel találkozunk. Ha
irgalmasan és segítőkészen megnyitjuk szívünket felebarátaink felé, akkor
mi is jobban fogjuk érezni Istenünk irgalmas szeretetét.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Istenem, tiéd a hatalom, a bocsánat, a gyógyítás és a nagylelkűség.
Fordulj felém, aki remegek feneketlen szakadék-börtönömben, mert elborít a
sár, lehúz bűneim lánca.
Uram, te mindig jót teszel, fény vagy a sötétségben, az áldás bősége,
irgalmas és együttérző barátja az embernek. Te könnyen lehetővé teszed
azt, ami lehetetlen.
Szabadíts meg engem, bűnöst, a halálos megszégyenüléstől, hogy békességed
Szent Lelke megpihenjen bennem, ó Mindenható!
________________________________
Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (30.)
Szabadságomról hazaérkezvén az az örömhír fogadott, hogy döntés született
arról, hogy még egy falut plébániánkhoz csatolnak. Ismét bebizonyosodott
az evangélium igazsága, amely szerint akinek van, annak még adnak, hogy
bővelkedjék. Amikor első alkalommal szentmisére érkeztem az alig száz
lakosú kis faluba, nem fogadott harangszó. Mivel a mise kezdetére sem
harangoztak be, szerényen tudakolni kezdtem ennek okát. Hamar kiderült,
hogy hónapok óta nem szól a harang. Gondoltam, jól kezdődik ez is! Amikor
aztán a kántor az antik harmónium billentyűi közé csapot, s abból egészen
különleges hangok törtek elő, azonnal átfutott a fejemen a gondolat, hogy
bárcsak ez a szerkezet ne szólna! Itt is lesz mit megszólaltatni és lesz
mit elnémítani.
A mise után egy kis bemutatkozó beszélgetésbe elegyedvén új híveimmel
már-már majdnem megesküdtem rá, hogy bizony soha életemben nem tettem be a
lábamat ebbe a kis faluba, s most járok itt először, amikor Irén néni
előállt azzal, hogy 1994-ben újmisés papként én már tartottam náluk
búcsúkor misét. Megcáfolhatatlan érvként még hozzátette, hogy náluk
ebédeltem az akkori plébánosukkal. Emlékeimben előtörtek, hogy valóban
jártam a vidéken több falu templomában, de csak a néhai plébános tudná
megmondani, hogy ez a kis Szent Flórián-kápolna is köztük volt-e
akkoriban.
Az elmúlt hetekben gőzerővel folytak a 11 vadonatúj dalból álló karácsonyi
zenemű próbái. Az énekes lányok hangszálai szinte már pattanásig
feszültek, mire mindenki megtanulta a saját számát. Most pedig az idegeik
feszülnek pattanásig, mert a hétvégén egy stúdióban elkészítjük a
hangfelvételt, hogy aztán CD-n is megjelenjen a zenemű. A bátrabbak már
nem is plébánosnak, hanem producernek hívnak, mert a kiadással kapcsolatos
hivatalos ügyek intézése jobb híján rám maradt. Most éppen szponzorokat
keresek. Ha találok, ha nem, mindenképpen megjelenik a CD lemez. A dalok
mindenesetre igencsak jól szólnak, nagy lelki élmény lehet majd
karácsonykor mindazoknak, akik hallani fogják. Nekem már most is az.
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése