2007. december 20., csütörtök

[Evangelium] 2007-12-20

2007. december 20. - Csütörtök

Hat hónappal Keresztelő János születésének hírüladása után Isten elküldte
Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt
egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az
angyal belépett hozzá, és így szólt: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr
veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!" Ennek hallatára Mária
zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal
azonban folytatta: "Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert
íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt
nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Uralkodni fog
Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!" Mária ekkor
megkérdezte az angyalt: "Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem
ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: "A Szentlélek száll le rád, és a
Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, aki tőled
születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek, Istennél semmi sem lehetetlen." Erre Mária
így szólt: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!"
Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés:

Az Isten útjairól letérő ember sok esetben nem ismeri be, hogy ő hibázott.
Saját eltévelyedéséért és bűnös életéért Istenre szeretné hárítani a
felelősséget, azt állítván, hogy Isten hagyta el őt. Valójában ez éppen
fordítva van, az emberi távolodik el hűtlen módon Isten szeretetétől. Erre
is rámutat Izajás próféta szava, aki az eljövendő Messiást Emmánuelnek
nevezi, ami azt jelenti, hogy Velünk az Isten. Isten tehát nem hagyja el
az embert, hanem szüntelenül biztosítja jelenlétéről és gondoskodó
szeretetéről. E jelenlét Jézusban teljesedik be, aki emberré lesz. Jézus
megtestesülésével Isten örökre elkötelezi magát az emberiség mellett, s
biztosítékot ad, hogy mindig velünk marad.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó Dávid kulcsa, nyitni kész,
ha ajtót nyitsz, nem zárja kéz,
halál árnyéka vesz körül,
mirajtunk immár könyörülj!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum