2007. szeptember 30., vasárnap

[Evangelium] 2007-09-30

2007. szeptember 30. - Évközi 26. vasárnap, a Szentírás vasárnapja

Abban az időben: Jézus a következő példabeszédet mondta:
"Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap
dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja
előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, ami a
gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák
jöttek, és nyalogatták a sebeit.
Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is
meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett,
meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám,
Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva
hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban.
Fiam - felelte Ábrahám -, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt
életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt
vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon,
se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki.
Akkor arra kérlek, atyám - kiáltotta újra -, küldd el őt atyai házunkba,
ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide
jussanak a gyötrelmek helyére.
Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.
Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki a halottak
közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának.
Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a
halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
Lk 16,19-31

Elmélkedés:

Éltető igazság
Belon Gellért püspököt, a szentírás kiváló ismerőjét és magyarázóját egy
lelkigyakorlat alkalmával valaki megkérdezte: "Hol lehet kapni olyan
bibliát, amely mindig ott nyílik ki, ahol szükséges?" A püspök mosolyogva
azt válaszolta, hogy ilyen bibliát még nem nyomtattak, de mindjárt
hozzátette, hogy ha valaki rendszeresen, gyakran olvassa a szentírást,
bizonyos jártasságra tesz szert benne, és mindig megtalálja azt az
idézetet, amelyen keresztül Isten válaszol a kérdéseire.

Bizonyára sokan vágyakoznak egy olyan bibliára, amelyet az élet egy-egy
nehéz, megoldandó helyzetében szeretnének felütni, s éppen ott nyílna ki,
ahol megtalálják a választ. Ne gondoljuk, hogy nincs ilyen biblia! Igenis
létezik! Ott van a könyvespolcon. Talán egy kicsit beporosodott már. Talán
régen nyúltak hozzá. Talán már el is felejtettük, hogy mi mindent
tartalmaz. Van ilyen biblia, minden szentírás ilyen! Csak le kellene venni
a polcról, kézbe kellene fogni és olvasni kellene belőle.

A katolikus Egyház tanítása szerint "a Szentírás szerzője maga az Isten"
(KEK 105.). A szent könyvek lejegyzéséhez Isten embereket választott, akik
a Szentlélek sugalmazására írásba foglalták az Ő igazságait. A Szentlélek
a sugalmazás mellett ugyanakkor vigyázott arra is, hogy a leírtak biztosan
és tévedések nélkül tartalmazzák mindazt, amit Isten a mi üdvösségünk
érdekében közölni alkart. Az Egyház pedig, amely hűséges az élő és
megtestesült Igéhez, mindenkor ügyel arra, hogy a szent könyveket helyesen
értelmezzék és tanítsák. Az isteni szerzőség és a sugalmazás ténye nem
jelenti azt, hogy a Szentírás egy tankönyv vagy egy olvasókönyv volna,
amely csak Istenről és az Ő tanításáról szól. A szent könyvekből
megismerjük Istent, de emellett az emberi történelemnek azt az idejét is,
amely alatt a könyvek íródtak. Megismerhetjük belőle azokat a nagy
cselekedeteket, amelyeket Isten a történelem folyamán a mi üdvösségünkért
véghezvitt, s megtudjuk azt is, hogy Isten mit vár személyesen tőlünk
üdvösségünk elnyerése érdekében.

A Szentírás az Istenben hívő, a vallásos ember szemével mutatja be a
világot, annak teremtését, az ember bűnbeesését, a sokszoros hűtlenséget,
de felemelkedésünket is a megváltás által. A Könyvek könyve megtanít
bennünket az Istennel és az embertársainkkal való helyes kapcsolatra,
életünk értelmére és hivatásunkra. A bibliát hittel kell olvasni,
értelmezni és elfogadni!

Talán már többen hallottak róla, hogy Magyarországon a 2008. esztendő a
Biblia éve lesz, amely során bőven lesz majd alkalmunk arra, hogy
komolyabban és mélyebben foglalkozzunk a szent könyvekkel és azok
tartalmával. Az elmúlt években más országokban is voltak már ilyen jellegű
kezdeményezések. Szlovénia például idén, a német katolikus egyház pedig
2003-ban tartotta meg a biblia évét, amely során számos rendezvény és
esemény volt mindkét országban. A legérdekesebbnek azt tartottam, hogy egy
Paderborn melletti kis faluban, Rietbergben felépítettek egy bibliai
falut, amely úgy nézett ki, mint Jézus korában mondjuk Názáret vagy
Betlehem városa. A látogatók, akik betértek a bibliai faluba és sétáltak a
házak között, úgy érezhették, mintha egy nagy időutazást tettek volna és
2000 évet visszamentek volna az időben. Az emberek Jézus-korabeli ruhákban
jártak, megkóstolhatták, hogy milyen lepényt ettek abban az időben és
találkozhattak az apostolokkal vagy akár Jézussal. Nagy élmény volt
mindenki számára, hogy megelevenedett a bibliai környezet.

Ahhoz, hogy a szentírás megelevenedjen számunkra, nem kell messzi
országokba utaznunk. Talán még a Szentföldre sem kell feltétlenül
ellátogatnunk. De ha rendszeresen olvassuk a bibliát, egy idő után azt
fogjuk érezni, hogy a biblia földjén járunk és közeli ismerősöknek fogjuk
érezni a bibliai személyeket.

A szentírás tekintélyét és jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy
az Egyház mindennapi liturgiájában milyen nagy szerepe van, hiszen minden
egyházi szertartás és szentségkiszolgálatatás során felolvasunk a
bibliából. De a teológiai tudományos munkában is mindig Isten szava a
kiindulópont. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a lelki
fejlődésnek a nagyszerű eszköze a szentírás. Éppen ezért mindenkit
bátorítok: Olvassuk naponta a szentírást! Válasszunk magunknak minden
hétre (vagy akár minden napra) egy jelmondatot a szentírásból, lehetőleg
az evangéliumból! Alakítsuk életünket a szentírás tanítása szerint!
Valahányszor kezünkbe vesszük Isten üzenetének könyvét, mindig imádkozzunk
a zsoltár szavaival az Úrhoz: "Igéddel éltess engem!" (Zsolt 118,25). A
szentírás naponkénti olvasása egész keresztény életünk lelke.
Mindannyiunknak törekednünk kell a szentírás jobb megismerésére és
megértésére, hogy Isten szava átalakítsa életünket! Az emberi szavak
sokszor semmitmondóak. Isten szava viszont éltető és üdvösségre vezető
igazság!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Hozzák immár a Szentírást,
a bölcsességnek könyveit,
fogadja fény és tisztelet,
az Úr szavát ez illeti!

Hallgassuk csöndben, éberen,
figyeljen rá az értelem,
hirdesse bátran nyelv és száj,
őrizze jól a tiszta szív.

Az Úr igéje oly erő,
eltörli majd a vétkeket,
s magja, ha itt jó földbe hull,
meghozza bő gyümölcseit.

Atyaistennek glória,
ki szent Igéjét küldte el,
áldassék most a Lélek is,
ki minden értés Mestere.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum