Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott
betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A
szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte
hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a
szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: "Megérdemli, hogy
megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette
nekünk."
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados
eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: "Uram, ne fáradj! Nem vagyok
méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak
arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a
szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak
katonák. S ha azt mondom az egyiknek: "Menj!" - akkor elmegy, ha a
másiknak meg azt mondom: "Jöjj ide!" - akkor odajön, vagy ha a szolgámnak
szólok: "Tedd meg ezt!" - akkor megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt
követő tömegnek: "Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben."
Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.
Lk 7,1-10
Elmélkedés:
Nyilvános működésének idején Jézus mindenekelőtt a választott nép fiainak
hirdette az Isten Országának örömhírét, és az ő körükben vitte végbe
csodáit és gyógyításait. Küldetése azonban nem csupán a zsidó néphez
szólt, hanem az egész emberiséghez. A pogány katonatiszt szolgájának
meggyógyításával Jézus átlépi a határt és nyivánvalóvá teszi, hogy a
pogányok sincsenek kizárva Isten jótéteményiből és az üdvösségből sem. Ők
is megkapják a hit ajándékát, amelynek szép példája az, ahogyan ez a
századosJézus segítségét kéri. Pogány létére jól ismeri a zsidó szokásokat
és törvényeket, s tudja, hogy Jézusnak nem szabad belépnie az ő házába,
nehogy tisztátalanná váljon. Ismeri és tiszteletben tartja ezt a vallási
szokást, ezért elégedne meg azzal, hogy Jézus csupán szavával gyógytsa meg
szolgáját. Hitének jutalmaként a szolga gyógyulást nyer.
Mekkora a bizalmam Jézus iránt? Hiszem-e, hogy tud rajtam segíteni?
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram Isten, igaz, hatalmas és türelmes bíró, ki jól tudod, milyen gyarló
és álnok az ember; légy erősségem, hogy minden bizalmamat beléd vethessem,
mert nem elég biztonság nekem a lelkiismeretem.
Te tudod, amit én nem tudok, s ezért illő, hogy ha dorgálnak,
megalázkodjam és szelíden mindent elviseljek. Bocsásd meg nekem
kegyelmesen, hogy annyiszor nem tettem ezt, és add meg nekem a nagyobb
türelem ajándékát.
________________________________
Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (6.)
A múlt hétvégi máriazelli zarándoklat a pápalátogatás alkalmával jót tett
a lelkivilágomnak. Ez mindenképpen annak köszönhető, hogy nem az esőre és
a rossz időre, hanem Krisztusra akartam figyelni, miként ezt a múlt héten
is írtam. Ezt a gondolatot aztán megpróbáltam alkalmazni jelen
helyzetemre. Levontam a tanulságot: nem jó, ha egy probléma határozza meg
az életemet. Maga a problémamegoldás kiváló ösztönző erő, motiváció lehet
bizonyos helyzetekben, hogy az ember dolgozzon, de nagy hátrány, hogy így
csak kényszerpályán mozgok. Sokkal szerencsésebb ha nem a pillanatnyi
gondokból indulok ki, hanem a hivatásomból. Jobb, ha a hivatásomból fakadó
feladatok határozzák meg az életemet, az időbeosztásomat, és nem a
leküzdendő problémák. Az elmúlt másfél hónapban a lakhatatlan
plébániaépület és más hasonló gondok irányítottak, s ebből elég is volt
ennyi. Mostantól stratégiát változtatok s mindenekelőtt Krisztustól akarom
megtudni, s megtanulni, hogy mit kell tennem. Mindennek a célja több mint
egyszerű túlélés. Az igazi cél, hogy ezzel még inkább papi hivatásomból
fakadó kötelességeimet tegyem. És majd minden nehézség megoldódik.
A héten meglátogatott egy budapesti család az e-vangélium lista tagjai
közül. Korábban soha nem találkoztunk, s mégis az első pillanattól kezdve
úgy beszélgettünk egymással mintha családtagok volnánk. A kölcsönös,
közvetlen barátságnak semmi sem állhatott az útjába. Köszönöm az ő
barátságukat és segítőkészségüket és a tiéteket, minden listatagét is.
Megkezdődött a Budapesti Városmisszió. Bár nem lehetek jelen a
programokon, imádkozom azért, hogy sok kegyelmi gyümölcsöt teremjen az
evangélium hirdetésének ezen formája. Találjanak minél többen Krisztusra
ezen új forma által!
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése