Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek
országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe
munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal,
elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta,
hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik:
"Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek." Azok el is
mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy
cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat
talált. Megkérdezte tőlük: "Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?"
Azok ezt válaszolták: "Mert senki sem fogadott fel minket." Erre azt
mondta nekik: "Menjetek ti is a szőlőmbe!"
Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: "Hívd össze a
munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!" Először
azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy
dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet
fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették,
zúgolódni kezdtek a gazda ellen: "Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak,
és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét
viseltük!" Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: "Barátom, nem vagyok
igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied,
fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Talán
azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel
nézed, hogy én jó vagyok?" Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből
utolsók!
Mt 20,1-16a
Elmélkedés:
A szőlőmunkásokról szóló mai evangéliumi történetben az emberi
kicsinyesség és irigység áll szemben az Isten nagylelkűségével. A
munkások, akik a napi munka után megkapták jogos fizetségüket, rossz
szemmel és irigykedve nézik azokat, akik rövidebb ideig végzett munkáért
ugyannyi bért kaptak. Felháborodásuk és Isten elleni lázadásuk csak
önzésükből kiindulva tűnik jogosnak. De ha az egy dénárt az üdvösség
jelképének tekintjük, akkor rájövünk, hogy az örök élet Isten nagylelkű
ajándéka. Mindenki ezt nyerheti el Isten jóságának köszönhetően. Se
többet, se kevesebbet. Többet senki nem kaphat, de kevesebbet sem akar
adni senkinek Isten. De az önző és irigy ember eljátszhatja üdvösségét.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet,
Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Assisi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése