Evangélium
Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe. Amíg azonban az emberek aludtak, eljött ellensége, konkolyt hintett a búza közé, aztán elment.
Amikor felnövekedett a vetés, és már kalászba szökkent, akkor előtűnt a konkoly is. Erre elmentek a szolgák a gazdához, és megkérdezték tőle: „Uram, nemde jó magot vetettél földedbe? Honnét van tehát a konkoly?" Mire a gazda így felelt: „Ellenséges ember cselekedte ezt."
A szolgák tovább kérdezték: „Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?" Azt válaszolta nekik: „Nem! Nehogy a konkolyt gyomlálva kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok, hadd nőjön fel mindkettő az aratásig! Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, és kössétek kévébe, hogy tűzre kerüljön. A búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!"
Mt 13,24-30
Elmélkedés
Az Isten országáról szóló példabeszédek sorozatában a másodikat olvassuk a mai napon, amely folytatja és újabb szempontokkal egészíti ki a magvetőről szóló hasonlatot. Hiába a jó talaj és a jó mag, a magok földbe kerülésével ugyanis még nincs vége a történetnek. Újabb veszély jelentkezik, a gonosz elveti a gyomnövény, a konkoly magját. Ez azonban nem derül ki rögtön, hanem csak később, amikor a magok már kikelnek. S bár a szolgákat jóindulat vezeti, amikor azonnal kigyomlálnák a konkolyt, de a gazda ezt nem engedi, mert attól tart, hogy a jó növényben is kárt tennének. Csak később, az aratás idején történik meg az értékes és a haszontalan növények szétválasztása.
Mi áll a gonosz tevékenységének hátterében? Ő is tudja, hogy a tanítás jó magjának kikelése az emberek üdvösségre jutását jelenti. Ezt igyekszik megakadályozni a gonosz, aki a tévtanítás rossz magját, a megtévesztés konkolyát ülteti el, hogy megzavarja a jószándékú embereket az életszentségre és az üdvösségre törekvésükben. A gonosz módszere alattomos, hiszen nem vesszük azonnal észre és az sem mindegy, hogy milyen módszert választunk annak érdekében, hogy a kísértéseknek ellenálljunk. A példázattal Jézus azt is szemlélteti, hogy bár az ember Isten segítségével képes a jó és a rossz megkülönböztetésére, mégsem rá, hanem egyedül Istenre tartozik az ítélkezés.
© Horváth István Sándor
Imádság
Gondviselő Istenünk! Te szeretetből teremtettél meg minket és életünk minden napján kimutatod irántunk szeretetedet. Adj nekünk éleslátást és bölcsességet, hogy észrevegyük szereteted jeleit, mindazt, amivel testi és lelki fejlődésünket segíted és az üdvösség felé vezetsz minket! Oszlasd el félelmeinket, aggódásainkat és bizonytalanságainkat! Segíts, hogy bizalommal tekintsünk jövőnk felé és teljes bizalommal adjuk életünket neked! Gondoskodj rólunk, családunkról, szeretteinkről és minden emberről! Mutasd meg jóságodat minden ember felé!
Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu
Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180728.mp3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése