Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák
volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és
Zára Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Arám, Arámnak Aminadáb,
Aminadábnak Náásszon, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól,
Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám,
Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám,
Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás,
Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak
pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek
Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór,
Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár,
Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje
Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni
fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is
tizennégy nemzedék.
Mt 1,1-17
Elmélkedés:
Jézus nemzetségtábláját a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük
pontosnak vagy teljesnek. Zömében ismeretlen személyek nevei szerepelnek
benne, akik a jártasabb bibliaolvasók számára is legfeljebb halvány
emlékként derengenek. A felsorolás elnagyolt, hiányos és befejezetlen,
hitelessége megkérdőjelezhető. Ráadásul a nemzetségtábla valójában nem
Jézus őseit sorolja fel, hiszen Józseffel végződik, aki nem vér szerinti
apja volt Jézusnak, hanem nevelőapja. Ez a József volt a jegyese, majd
pedig férje, annak a názáreti lánynak, Máriának, aki Jézus édesanyja volt,
ahogyan ezt a nemzetségtábla zárása meg is említi. Akkor miért olvassuk
fel évről évre egy héttel karácsony előtt? És miért kezdi ezzel Jézusról
szóló írását Szent Máté evangélista?
A nemzetségtábla összeállításával Máténak az lehetett a célja, hogy a
messiás származását igazolja. A messiás is családban, emberként születik,
alárendeli magát az élet rendjének. Ugyanakkor Jézus Dávid király
leszármazottja, legalábbis törvényesség szerinti, jog szerinti és nem
vérszerinti utóda. A dávidi származás hangsúlyozása azért fontos, mert
ennek említése a messiással kapcsolatban többször szerepel a prófétai
jövendölésekben.
A nemzetségtábla összefoglalja azokat a nemzedékeket, amelyek az isteni
ígéret beteljesedésére vártak. Ez az ígéret Jézusnak, mint megváltónak
születésében teljesedett be.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó jöjj, ó jöjj el, Bölcsesség,
ó Egyszülött, kit ád az ég,
te gyöngédség és őserő:
amit tudnunk kell, tárd elő!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!
(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák",
amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat
december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető
(Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161217.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése