Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Jelek lesznek a
Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés
támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az
emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a
világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják
az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.
Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert
elérkezett megváltásotok.
Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben
és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a
nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak.
Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól,
ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt."
Lk 21,25-28. 34-36
Elmélkedés:
Istennek nincs órája
A kora reggeli órán az irodába érve a faliórára pillantva Veronika
hirtelen azt gondolta, hogy elkésett. De hol vannak a többiek? Ma talán
mindenki elkésett a munkából? Néhány másodpercbe telt, mire megértette,
hogy előző este megállt az óra, lemerülhetett benne az elem. Az aznap rá
váró iratokat rendezgetvén elgondolkozott. Az idő múlása és
megállíthatatlansága jutott eszébe. Egy óra megállhat, de ettől még nem
áll meg az idő. A hét első munkanapja ugyanúgy kezdődik, mint a korábbi
hetekben, múlnak a hónapok, már évek óta ide jár dolgozni. Vajon meddig?
Mit hoz a jövő? Aztán eszébe jutott, hogy kedvenc sportolója a minap újabb
világrekordot úszott. Az úszásban, a futásban és sok más sportágban az a
cél, hogy minél rövidebb idő alatt sikerüljön teljesíteni a távot. Talán
egyszer lesz majd újabb csúcsidő, még kevesebb, de a végtelenségig nem
lehet fokozni az emberi teljesítményt és az időt nem lehet megállítani.
Közben bekapcsolta a számítógépet, s örült, milyen gyorsan indul az új
gép. A réginél jóval több időt kellett várnia. És bevillant neki az elmúlt
napok egyik híre, miszerint Japánban újabb csúcssebességű vonatot
helyeztek üzembe, amely minden eddiginél rövidebb idő alatt jut célba. A
technikai fejlesztések jó része a gyorsabb munkavégzést vagy közlekedést
tartja szem előtt. A jövőben még gyorsabb számítógépek, közlekedési
eszközök várhatóak. Lehet fokozni a gépek teljesítményét, de nem a
végtelenségig és az időt nem lehet megállítani.
Az adventtel új időszak, új egyházi év kezdődik. Ha nincs is szükség
lelkünk órájának újraindítására, ilyenkor érdemes beállítani a pontos
időt. Hogy ne legyünk késésben és ne is siessünk. Egyesek mindennel
késésben vannak, „idővákuumban élnek," sok mindenről lemaradnak, szaladnak
az idő után, s próbálják behozni lemaradásukat. Mások állandóan siettetnék
az időt, nincs türelmük a várakozáshoz, mindent azonnal szeretnének. Az
advent arra hív minket, hogy állítsuk be lelkünk óráján a pontos időt.
Arra hív, hogy elgondolkozzunk a múltról, a mögöttünk álló időről.
Ilyenkor sokszor hiányérzetünk támad, mert rádöbbenünk mulasztásainkra, az
elszalasztott és vissza nem térő lehetőségekre, és sajnáljuk az
elfecsérelt időt. Az advent arra hív, hogy elgondolkozzunk a jövőről, az
előttünk álló időről, amely a remény ruhájába öltözködik. Miközben
tűnődünk, a jelenben élünk, de közben is múlik a drága idő.
Az első adventi vasárnap evangéliuma arra szólít fel minket, hogy
elgondolkozzunk a végső időkről és az örökkévalóságról. A világ végekor
különleges égi és földi jelek tűnnek fel, amelyek félelemmel töltik el az
embereket. Krisztus újbóli eljövetelének ideje lesz ez. Emberként nem
tudhatjuk, mennyire lesz ez elmúlás vagy újjászületés, megsemmisülés vagy
újjáteremtés. És mindennek bekövetkeztét sem tudjuk előre. Ennek pontos
idejét egyedül Isten tudja, akinek nincs órája, mert ő örökkévaló. Ő
időmérő eszközök nélkül is tudja, hogy mikor jön el valaminek az ideje. Ő
hív minket az örökkévalóságba, az örök életbe. Ő határozta meg azt, hogy
meddig kell várakozni a Megváltóra, ő mondta meg a Megváltó jövetelének
idejét. Ma ő figyelmeztet minket, hogy eljött az advent, a várakozás, a
készület ideje.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, irgalmas Atyánk! Az adventi időszakban a hit és az irgalmasság
útján szeretnénk járni. Te jeleket mutatsz nekünk adventben és életünk
során. Segíts minket, hogy mi magunk is jellé, a te irgalmasságod jelévé
váljunk a világban! Segíts, hogy az irgalmasságot és az igazságot kereső
emberek figyelmét terád tudjuk irányítani, és ennek köszönhetően
felnézzenek, felemeljék tekintetüket, észrevegyék a te jelenléted jeleit,
s ezekből megértsék, hogy közel van hozzánk a megváltás napja.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151129.mp3
References
Visible links
1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-11-29
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése