Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre,
hogy otthon van, annyian jöttek össze, hogy még az ajtó előtti téren sem
fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben odahoztak hozzá egy
bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották
fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat,
amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához:
„Fiam, bocsánatot nyertek bűneid." Ült ott néhány írástudó is. Ezek így
gondolkodtak szívükben: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más
bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?"
Jézus azonnal észrevette, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt
tehát hozzájuk: „Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt
mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl,
fogd ágyadat és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma
a földön a bűnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához: „Mondom
neked: Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!" Az felkelt, fölvette
ágyát, és mindannyiuk szeme láttára eltávozott.
Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: „Nem láttunk
még ilyet sohasem!"
Mk 2,1-12
Elmélkedés:
Jézus csodáival kapcsolatban többször említettük már, hogy azok az
irgalmasság megnyilvánulásai, az irgalmas Isten különleges jelei. A csoda
és az irgalom összekapcsolódásának egyik legszebb példája a béna
meggyógyítása, amelynél egyaránt találkozunk a testi bajtól való
megszabadulással és a lelki újjászületéssel, a bűntől való szabadulással.
A kettőt Jézus szándékosan köti össze, hogy ezzel megmutassa isteni
hatalmát. Egyedül Isten képes ugyanis visszaadni például egy bénának a
képességet, hogy újra járni tudjon, és egyedül Istennek van hatalma ahhoz,
hogy a bűnöket megbocsássa. Aki tehát az elsőre képes, s ezzel igazolja
isteni hatalmát, annak elhisszük, hogy az utóbbihoz is van hatalma, azaz a
bűnök megbocsátásához.
E csodájával Jézus összeütközésbe kerül az írástudókkal, a vallási
vezetőkkel. Ők saját szemükkel látják a gyógyulás tényét, de nem értik,
miféle hatalom, erő birtokában teszi ezt Jézus, tehát nem ismerik el az ő
istenségét. Éppen emiatt háborodnak fel Jézus azon kijelentésén, miszerint
a béna ember bűnei bocsánatot nyertek. Jézust csak embernek gondolták, s
egyetlen ember sem tarthatja magát Istennek, nem mondhat olyat, hogy
eltörli a bűnöket.
Elismerem-e lelki bénaságom, azt, hogy a bűn megbénít? Kérem-e Istentől a
bűntől való szabadulás kegyelmét?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te vagy az
isteni út, mely végtelen biztonsággal hidalja át azt a szakadékot, amely
elválaszt engem az Istenségtől.
Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és oly hatalmas, hogy engem
nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim ellenére el tud vezetni oda, ahol
te magad vagy: az Atya keblére.
Add, hogy hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak
tőled.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-16
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150116.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése