2014. február 7., péntek

[Evangelium] 2014-02-07

2014. február 7. – Péntek

Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze
földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje,
mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik
azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy
próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül. Ennek hallatára Heródes
továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő
támadt fel a halálból." Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta
Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás
miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest:
„Nem szabad elvenned testvéred feleségét." Emiatt Heródiás áskálódott
ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis
félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt
menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen
meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján
lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea
előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes
meg vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz:
„Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked". Sőt meg is esküdött: „Bármit
kérsz, megadom neked, még az országom felét is". A leány kiment, és
megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?" Anyja ezt felelte: „Keresztelő János
fejét". Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom,
hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!" A király
nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel
nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal,
hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta
fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és
egy sírboltba temették.
Mk 6,14-29

Elmélkedés:

Keresztelő Szent János halálának történetét olvassuk ma. Az evangélista
célja kettős lehetett. Egyrészt János példájával azt akarta bemutatni,
hogy a tanítványok sorsa akár a vértanúság is lehet, hiszen nem mindenki
fogadja jó szívvel a tanítást. Másrészt János sorsát párhuzamba állítja
Jézus eljövendő sorsával, előrevetítvén, hogy az emberi gonoszság és
féltékenység nem retten vissza semmitől. Heródes jól tudta, hogy János
„igaz és szent ember," s ez az életszentség félelmet keltett benne, mert
saját bűnére figyelmeztette. Jézus szentsége engem is figyelmeztet
bűneimre, de az Úr egyúttal a megbocsátást is felkínálja.
Keresztelő János vesztét az igazság kimondása okozta, amit az érintettek
nem hallgattak szívesen. Korábban már a pusztában hozzá járuló vámosoknak
és katonáknak is kimondta az igazságot, de ők szívesen hallgatták ezt, s
mivel a megtérés szándékával fordultak hozzá, útmutatásai szerint
cselekedtek. Heródesből viszont hiányzott a megtérésnek és a bűnbánatnak a
szándéka. Amikor az ő személyes bűne került terítékre és a rosszindulatú
női ügyeskedésnek nem tudott ellenállni, kivégeztette Jánost. Érdemes
megszívlelnünk az embertársainktól kapott figyelmeztetéseket, hiszen
lehetséges, hogy Isten éppen általuk hív minket a megtérés útjára.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm Neked mindazt, amivel mindennap
elhalmozol jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik
ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél
azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy
sokan nem szeretnek Téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire
csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!

 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140207.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum