Galileai útjuk során Jézus ezt mondta tanítványainak: „Az Emberfiát az
emberek kezébe fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad." Erre a
tanítványok igen elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, az adószedők
Péterhez fordultak, és megkérdezték: „A ti Mesteretek nem fizet
templomadót?" – „De igen" – felelte. Amikor belépett a házba, Jézus
megelőzte őt kérdésével: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől
szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?" „Az idegenektől" –
felelte Péter. Erre Jézus így szólt: „A fiak tehát mentesek. De hogy meg
ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat,
amelyik ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját: találsz benne egy pénzdarabot.
Vedd ki és add oda nekik értem és érted!"
Mt 17,22-27
Elmélkedés:
Amikor Jézus első alkalommal jövendölte meg tanítványainak a rá váró
szenvedést (vö. Mt 16, 21-23), kijelentése Péter apostol tiltakozását
váltotta ki, aki ezt mondta: „Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!"
(Mt 16,22).
Szenvedésének és halálának második megjövendölésekor, amit a mai
evangéliumban olvasunk, ezt mondja Jézus: „Az Emberfiát az emberek kezébe
fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad" (Mt 17,22). Szavai
hallatára elszomorodtak tanítványai, mert nem értik, hogy akkor miként fog
megvalósulni Krisztus uralma.
Valamivel később Jézus harmadszor is beszél nekik a reá váró sorsról,
haláláról és feltámadásáról (vö. Mt 20,17-19), de sors helyett helyesebb
volna inkább az Atya tervének, üdvözítő szándékának megvalósulásáról
beszélnünk. Ekkor ismét az apostolok értetlenségével találkozunk, akik
arról kezdenek el maguk között vitatkozni, hogy ki ülhessen majd Jézus
dicsőséges trónja mellett, amikor uralma megvalósul. Mindhárom alkalommal
azt látjuk, hogy az apostolok értetlenül fogadják mindazt, amiről Mesterük
beszél. Nem értik meg, hogy miként egyeztethető össze a szenvedés és a
halál Jézus messiási dicsőségével, ekkor ugyanis még nem tudják, hogy mit
jelent a feltámadás.
Jézus feltámadásban megmutatkozó dicsősége hitünk lényeges eleme. Ha
hiszünk Jézus szenvedésének értelmében és hiszünk megváltó halálában,
akkor higgyünk üdvösségszerző feltámadásában is!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenem, Uram! Sokat vétkeztem, és megérdemeltem igazságos büntetésedet.
Légy kegyelmes nekem, bűnösnek! Isten, Fiad értem halt meg a kereszten, s
én hálátlansággal fizettem szeretetedért. Teljes szívemből bánom ezt.
Jóságos mennyei Atyám, Te végtelenül jó vagy, én pedig vétkeimmel
megszomorítottalak és megharagítottalak. Bánom egész lelkemből és
megfogadom, hogy megjavulok és többé nem vétkezem. Segíts kegyelmeddel!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130812.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése