Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának
a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket,
amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült
tanítványaival együtt. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus
fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön feléje, így szólt
Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt pedig
azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő tudta, hogy mit fog tenni.
„Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami
keveset" – felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére
megszólalt: „Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez
ennyinek?" Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!" Sok fű volt
azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak
csupán a férfiak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és
kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is,
amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak:
„Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba." Összeszedték,
s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit
meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a csodajelet,
amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a
világba jön." Amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el
akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a
hegyre, egészen egyedül.
Jn 6,1-15
Elmélkedés:
A csodálatos kenyérszaporítás alkalmával Jézus kenyeret és halat ad az
összegyűlt embereknek a Tibériás-tónál. Feltámadása után ugyanezen a
helyen történik a csodálatos halfogás (vö. Jn 21,1-14) eseménye is. Amikor
az apostolok kiérnek a partra bárkájukkal, Jézus hallal és kenyérrel
fogadja őket. A két csoda sokban hasonlít egymáshoz. Mindkettőben szerepel
az isteni cselekedet, amely pótolja a hiányt, megadja az embereknek azt,
amire szükségük van. Észrevehetjük az emberi közreműködést is
mindkettőnél, hiszen a fiú által hozott öt kenyeret és két halat sokasítja
meg Jézus, illetve az apostoloknak ki kell vetniük a hálót a vízbe. Az
embernek tehát valamit tennie kell a csoda érdekében.
Mit kér tőlünk ma Jézus? Vessük ki mi is a hálót, az igehirdetés hálóját,
hogy a feltámadás örömhíre eljusson mindenkihez! Miként az apostolok egész
éjszaka hiába fáradoztak és nem fogtak semmit, de az Úr mégis eredményessé
tette munkájukat, ugyanígy az emberhalászat és e területen végzett
erőfeszítésünk eredménytelen lenne Jézus jelenléte és segítsége nélkül.
A kenyérszaporítás csodája az Oltáriszentség előképe. János evangélista
egyetlen mondattal összefoglalja a csodát: „Jézus fogta a kenyereket,
hálát adott és kiosztotta a népnek" (Jn 6,11), s mindenki jóllakott.
Hiszek-e a csodában? Elfogadom-e hittel a csodát? Az eucharisztikus
kenyérben Jézus a Testét adja nekünk lelki táplálékul. Elfogadom-e hittel,
hogy a szentáldozásban Krisztus Testét veszem magamhoz? Szükségem van-e
minden nap az élő kenyérre?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus, feltámadásod világosság a népeknek, fény az embereknek! Hadd legyen
életem is fény a sötétségben: szeressek ott, ahol gyűlölnek, megbocsássak,
ahol sértegetnek, összekössek, ahol szakadás van, reményt ébresszek, ahol
elkeserednek, vigasz legyek, ahol szenvednek, örömet vigyek, ahol
szomorúak. Uram, add, hogy fény legyek!
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130412.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése