2012. november 25., vasárnap

[Evangelium] 2012-11-25

2012. november 25. – Vasárnap – Krisztus, a mindenség királya

Abban az időben: Pilátus maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te
vagy-e a zsidók királya?" Jézus így válaszolt: „Magadtól mondod ezt, vagy
mások mondták neked rólam?"
Pilátus ezt felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak
a kezembe. Mit tettél?" Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a
világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra
kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét
való." Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?" Jézus így felelt: „Te
mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világba,
hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a
szavamra!"
Jn 18,33b-37

Elmélkedés:

Egyetlen királyunk
Az egyházi év utolsó vasárnapján Krisztust, a mindenség királyát ünnepli
Egyházunk. Annak érdekében, hogy helyesen értelmezzük Krisztus királyságát
és uralmát, idézzünk fel néhány jelenetet az ő életéből! Nyilvános
működését megelőzően pusztai tartózkodása idején a sátán három alkalommal
is megkísértette Jézust, s ezek közül az egyik arra irányult, hogy fogadja
el az általa felkínált hatalmat. Jézus egyértelműen elutasítja ezt, hiszen
ő magától a mennyei Atyától kapja hatalmát. A csodálatos kenyérszaporítás
után az emberek erőszakkal királlyá akarják Jézust tenni, de ő nem engedi
ezt. A nép szándéka mögött az állt, hogy a messiás-királyt vélték
felfedezni személyében, aki a Mózes idejében, a pusztai vándorlás korában
történt manna-csodát megismételve kenyeret adott az embereknek. Jézus
viszont nem akar ilyen király lenni, messiási uralkodása is egészen más
természetű, ezért inkább „visszavonult a hegyre, egészen egyedül" (Jn
6,15). A jeruzsálemi bevonuláskor már nem utasítja vissza azt, hogy a nép
királyként tiszteli, és Pilátustól is elfogadja, hogy királynak nevezi,
miként ezt a mai evangéliumban olvassuk, ugyanakkor jelzi, hogy uralma,
királysága egészen más, mint amire a római helytartó gondol.

Ha Jézus nem fogadja el a kísértő által felkínált uralmat, és ha ő nem
olyan király, mint amilyet a nép szeretne vagy amit Pilátus gondol, akkor
milyen királyság az övé? Így szoktuk mondani: Jézus Isten országának
királya, a szívünk királya, életünk királya. Ha megnézzük, hogy mi a közös
pont ezekben a kifejezésekben, akkor odaérünk a Golgotához, a kereszthez
és megértjük, hogy Jézus a kereszt királya, királyi hatalmának teljessége
és uralmának mibenléte a kereszten mutatkozik meg. Pilátus később ezt
íratja a keresztre: A názáreti Jézus, a zsidók királya. Mi tudjuk, hogy
többről van itt szó, minden ember királya áldozta fel életét a kereszten.
A kereszten is és a feltámadásban is halhatatlan királyként mutatkozik meg
Jézus, aki képes minden embernek örök életet adni. Ez nem csupán ígéret az
ő részéről, hanem valóban ő az örök élet ajándékozója, az üdvözítő Isten.
Nem uralkodni akar rajtunk, hanem az üdvösségre szeretne elvezetni minden
embert. Keresztútja királyi út, a megdicsőüléshez és földi küldetésének
beteljesedéséhez vezető út. Ha hiszünk benne és parancsai szerint élünk,
életünk keresztútja, kereszthordozása a végső megdicsőülésre vezet.

A Pilátus ítélőszéke előtt álló Krisztus eszünkbe juttatja, hogy ő lesz az
utolsó ítélet királya. Egyszer majd mindannyiunknak elé kell állnunk, hogy
számot adjunk életünk napjairól, tetteiről. Az Úr könyörtelen ítéletet
kapott az emberektől, Pilátus az emberi kényszer hatására kimondta a
halálos ítéletet. Mire számíthat az utolsó ítéleten az Isten Fiát elítélő
ember? Igazságosságra és irgalomra. Emberileg talán
összeegyeztethetetlennek tartjuk e tulajdonságokat, de Isten tud egyszerre
igazságos és irgalmas lenni. Csupán könyörületére számítva ne legyünk
könnyelműek! Csak az igazságra számítva pedig ne essünk kétségbe bűneink
miatt, hiszen Isten megbocsátó!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Életünk és szívünk egyetlen királya, Jézus Krisztus! Bátran indulunk
követésedre, mert egyedül te vezetsz minket a mennyei Atyához és az örök
életre. Te mutatod meg számunkra az üdvösség felé vezető utat. Téged
szolgálunk, amikor embertársainknak segítünk, akikben a te arcod vonásait
látjuk. Mindent az örök élet reményében teszünk, mert szeretnénk az igazak
közé kerülni. Segíts minket, hogy személyes életünkben megvalósuljon Isten
uralma és közösségeinkben megvalósítsuk Isten országát! Hiszek, Uram,
erősítsd bennünk a hitet!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum