2011. március 20., vasárnap

[Evangelium] 2011-03-20

2011. március 20. - Nagyböjt 2. vasárnapja

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és (ennek)
testvérét Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott
elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája
pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és
Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó
nekünk itt lennünk! Ha akarod, felállítok itt három sátrat, neked
egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!" Még beszélt, amikor íme,
fényes felhő borította be őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez
az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!" Ennek
hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus
odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és
ne féljetek!" Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust
egymagát. A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se
szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!"
Mt 17,1-9


Elmélkedés:
A hegy gyönyörű
A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest közelében több olyan
hegy is található, amelyek meghódítása komoly kihívást jelent még a
legfelkészültebb hegymászók számára is. Néhány évvel ezelőtt két,
mindenre elszánt orosz hegymászónak mások kudarcba fulladt
próbálkozásai után mégiscsak sikerült feljutnia az egyik ilyen
megmászhatatlannak tartott hegyre. Egyikük utólag így nyilatkozott az
út élményéről: „A hegy gyönyörű és meglepetésekkel teli. Az utolsó
szakaszon állóképességünk és akaratunk legvégső határáig jutottunk.
Most már jól vagyunk és élünk!"
Egy másik gyönyörű és meglepetésekkel teli hegycsúcsra hívja Jézus a
mai evangéliumban a három kiválasztott apostolt és minket is. Az élmény
felejthetetlen volt az apostolok számára, de mivel Jézus határozottan
megtiltotta nekik, ezért a hegyről leérvén nem nyilatkoztak senkinek a
fent szerzett tapasztalatukról. Pedig biztosan lett volna mit
mondaniuk, de ők megtartották a parancsot és Jézus feltámadásáig nem
beszéltek róla senkinek. Jézus színeváltozása az ő életének és
nyilvános működése időszakának egyik központi eseménye. Az egyházi év
során augusztus 6-án külön ünnepe van Urunk színeváltozásának, de
nagyböjt második vasárnapján is ezzel a történettel találkozunk mindig.
Mi a színeváltozás tartalma, lényege és mondanivalója számunkra most,
nagyböjtben?
Jézus színeváltozása azt jelenti, hogy még a feltámadása előtt emberi
testében megnyilvánult az ő isteni dicsősége, amelyet szemlélhettek,
megtapasztalhattak az apostolok. Az esemény tehát előrevetíti a
feltámadást, amelyben a maga teljességében ragyog majd fel Jézus isteni
dicsősége, de már nem földi, hanem megdicsőült, átváltozott, feltámadt
testében. A történet fontos eleme a mennyei Atya szózata, amely a mi
Urunk keresztségéhez hasonlóan most is tanúságtétel arról, hogy Jézus
az Atya szeretett Fia. Mind a keresztségkor, mind a színeváltozáskor a
mennyei Atya tanúságot tesz, de legfőképpen a halálból való
feltámasztásban, mint az Atya cselekedetében nyilvánul meg, hogy Jézust
Fiának tekinti.
A színeváltozás eseménye bepillantást engedett az apostoloknak a
Jézusra váró dicsőségbe. Ez az élmény, ez a tapasztalat erősíti meg
őket akkor, amikor mesterük szenvedését és halálát látják. Talán éppen
eme tapasztalat miatt él bennük a remény Jézus halála után is. Nem
zárult még le minden, Isten csodálatos meglepetéseket tartogat még
számukra, amely aztán a húsvéti feltámadáskor be is bizonyosodik. A
nagyböjti időszak kiszólít bennünket a hétköznapokból, a
megszokottságból, és új lelki élmények lehetőségét kínálja számunkra.
De nem elegendő, ha Jézus átváltozását szemléljük, nekünk is változnunk
kell. A lelki újjászületésnek két szakasza van. Az első annak
beismerése, hogy bűnösök vagyunk, és szükségünk van Isten segítségére
ahhoz, hogy megszabaduljunk a bűntől. A második az isteni megváltás
elfogadása, befogadása. Ha a nagyböjti időszakot a bűnbánatra, a
bűnbevallásra a szentgyónásra használjuk, akkor a böjti időszak végén
jobban megértjük és elfogadhatjuk Jézus megváltó halálát. Jézus
halálának és feltámadásának titka összetartozik. Legyünk együtt vele a
szenvedés napjaiban, hogy feltámadásának is részesei lehessünk!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus, te egykor a kiválasztott apostoloknak megmutattad isteni
dicsőségedet. Mutasd meg most nekünk is, hogy életünk nehéz óráiban, a
szenvedések és a betegség közepette új erőt nyerjünk a
kereszthordozáshoz. Mutasd meg számunkra, hogy milyen sors, milyen
dicsőség vár ránk a feltámadást követően, ha kitartunk veled a
szenvedésben. Segíts bennünket az üdvösség útján!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum