2010. november 7., vasárnap

[Evangelium] 2010-11-07

2010. november 7. - Évközi 32. vasárnap

Abban az időben Jézus ezeket mondta a szadduceusoknak, akik azt tartják,
hogy nincs feltámadás: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig
méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra,
nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé,
mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.
Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról
szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob
Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen
mindenki érte él."
Lk 20,27. 34-38


Elmélkedés:
Örök életre teremtve
Ki ne emlékezne közülünk gyermekkorából olyan a mesére, amelyben vagy a
halhatatlanság szerét kereső szegénylegény tűnik fel, vagy a
halhatatlanságra vágyó királyfiról szól. Az ilyen történetekben számos
próbatételt kell kiállnia a főhősnek, meg kell ismernie és a maga
szolgálatába kel állítania a természet titokzatos erőit, s útja során soha
nem feledkezhet meg nagy céljáról, a halhatatlanság titkának megfejtéséről
és megszerzéséről. A nem hívők nem tudják, nem találnak magyarázatot arra,
hogy honnét van az emberben a halhatatlanság utáni vágy, a hívők viszont úgy
gondolják, hogy az örökkévaló Isten ültette belénk az örök élet utáni
vágyat. A hívő ember nem azt akarja, hogy földi élete tartson örökké, hanem
bízik abban, hogy halálát és feltámadását követően örökké élhet majd Isten
közelében. A feltámadásban való hit természetesen jóval több mint megoldás,
magyarázat arra, hogy milyen értelemben lehetünk halhatatlanok. Krisztus
feltámadása nyújtja nekünk a reményt, hogy mi is feltámadunk.
A feltámadásban való hit sok ember számára próbatétel. A halál könyörtelen
tényével szembesülve könnyen azt gondoljuk, hogy az életnek ezzel vége, s
utána nem következik semmi. Valóban nem is tud semmit tenni a magunk
erejéből, hogy ez ne így legyen. Isten viszont igen! Ő, aki életet ad minden
embernek, képes arra is, hogy új életet adjon az embernek a halál után. Új
életet adott Fiának, Jézusnak, akit húsvétvasárnap hajnalra feltámasztott,
és új életet ad majd nekünk is, amikor feltámaszt minket az örök életre. A
feltámadást követően találkozhatunk az örök szeretettel.
A mai evangéliumban azokról olvastunk, akik nem hittek a feltámadásban. A
szadduceusoknak nevezett vallási csoport tagjai arra hivatkozva nem fogadták
el a feltámadás tanát, mert arról nincs szó a mózesi törvénykönyvekben.
Saját álláspontjuk igazolása érdekében szállnak vitába Jézussal. Jézus felel
a vitát kezdeményezőknek, s válaszában Istent az élők Istenének nevezi. A
szentírás tanítása szerint Isten ad életet minden teremtményének, így az
embernek is. De a földi életnél is nagyobbat akar adni az embernek: az örök
életet a feltámadás által. Ha életünket neki ajánljuk fel, akkor halálunk
után is vele fogunk élni.
„Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él" (Lk
20,38). – zárja le a feltámadással kapcsolatos kérdéskört Jézus. A
kijelentést azt a gondolatot indítja el bennem, hogy Isten azoké, akik nem
időznek sokáig a lelki halál állapotában, azaz a bűnben. Isten azoké, akik
nem érzik jól magukat akkor, ha bűneik révén eltávolodnak Istentől. Mert
vagy az Isten él énbennem vagy a gonosz lélek. Vagy Istennel élek vagy
bűnben élek. Földi életünkben Istennek köszönhetjük a lelki feltámadást,
azaz a bűnbocsánatot, miként egykor majd Istennek köszönhetjük a testi
feltámadást is. És miként feltámasztásunk is Isten ajándéka lesz, ugyanígy a
bűnből való új életre támadásunkat is Istennek köszönhetjük. A
feltámadásában halhatatlannak mutatkozó Jézus megosztja velünk életét, s
nekünk adja az örök életet. Ne érjük be kevesebbel, mint az örök élettel! A
feltámadásban való hit különleges erőt, segítséget ad nekünk törekvésünkhöz
az örök élet felé!
© Horváth István Sándor


Imádság:
Uram, Jézus! Hiszek feltámadásodban, s hiszem, hogy te vagy a halhatatlan
Úr. Te vállaltad emberi sorsunkat, s életedet megosztottad velünk. Hozzád
kötöm magam, hogy veled éljek, s részesüljek a feltámadásban. Segíts engem
szüntelenül törekedni a menny felé!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum