2010. október 3., vasárnap

[Evangelium] 2010-10-03

2010. október 3. - Évközi 27. vasárnap

Abban az időben: Az apostolok kérték az Urat: Növeld bennünk a hitet. Az
Úr így válaszolt: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt
mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a
tengerben, engedelmeskedik nektek. Melyiktek mondja béresének vagy
bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz.
Nem ezt mondja-e inkább: Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és
szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is! S
talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is,
amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan
szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük.
Lk 17,5-10

Elmélkedés:

Hegyeket mozgatni
A szentírás egyik legérdekesebb mondását olvastuk Szent Lukács
evangéliumából: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt
mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a
tengerben, engedelmeskedik nektek (Lk 17,6). Ezt a mondást Máté
evangélista a következőképpen jegyzi le: Ha csak akkora hitetek lesz is,
mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek, menj innen oda,
elmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek (Mt 17,20). Jézus szavai azt
tanítják, hogy egy parányi hit hatalmas dolgokra képes az emberben. Tehát
nem hiedelem, nem babona, nem tévhit és nem téveszme, hanem valódi hit. Az
apostolok egykori buzgóságával fordulunk ma mi is Jézushoz: Urunk, növeld
bennünk a hitet!

Természetesen nem csak önmagunkért imádkozunk, hanem a kicsinyhitűek, a
kételkedők, a hitetlenek számára is kérjük a hit növekedését. Egy olyan
világban, amikor válságba került a hit, s amikor az emberek nem ismerik a
hit tartalmát és nem tudják értelmezni a hit jeleit, mi mást volna
sürgetőbb kérni Jézustól, mint hogy növelje a hitet minden emberben? S
vajon a hit válságának hatását magukon érző emberek számára van
mondanivalója az Egyháznak? És van-e mondanivalónk azoknak, akik nem
érzik, nem veszik észre, hogy életük éppen amiatt futott zsákutcába, hogy
elveszítették hitüket?

Kétségtelen tény, hogy napjainkban igen nagy a kísértés, hogy az ember
Isten nélkül, Istenbe vetett hit nélkül éljen. A technikai fejlődés és az
anyagi gyarapodás sokakban azt az érzést keltik, hogy mindenre képesek a
maguk erejéből. De valóban így van ez? Tényleg korlátlan lehetőségek
állnak előttünk? Aligha. Hiába érünk el emberi tudományunk segítségével
nagyszerű dolgokat, attól még az életünk nem lesz boldog, és azt sem
állíthatjuk, hogy mindent megvalósíthatunk.

Jézus azt mondja, hogy a hit segítségével többre vagyunk képesek, mint
nélküle. A hegyeket mozgatni kifejezés jelképes értelmű, hiszen hegyek
alatt érthetjük mindazokat az akadályokat, amelyek elénk tornyosulnak
életünk útján. A hegyek jelentik ugyanakkor mindazt, ami a felebaráti
szeretet megvalósításának és az Istenhez való közeledésünk útjába áll.
Minden, ami elénk magasodik, s ami miatt nem látjuk életünk végső célját.
A hit, és itt az igazi, élő istenhitre gondoljunk, szükséges ahhoz, hogy
ezeket a jelképes hegyeket elmozdítsuk utunkból, s akadálytalanul
haladjunk előre a szeretet útján. Ezek a hegyek sokszor magasabbak, mint a
földrajzi magaslatok. Néha leküzdhetetlennek tűnnek. És itt jön elő, hogy
a hit Isten ajándéka az ember számára, és nem emberi gondolkodásunk
eredménye. Hinni nem azt jelenti, hogy elhitetünk magunkkal valamit, hanem
azt, hogy elfogadjuk mindazt, amit Isten kinyilatkoztat számunkra, s
rábízzuk egész életünket.

A hit csodálatos ajándékát minden ember megkapja. Legalább egy
mustármagnyit, de ez éppen elegendő. És ez a mondanivalója az Egyháznak az
olyan emberek számára, akik átélik a hit válságát. Minden kételkedés,
minden hitetlenség, minden kicsinyhitűség ellenére, fedezzék fel magukban
a mustármagnyi hitet! És ha megtalálták, akkor imádkozzanak bátran és nagy
bizalommal Istenhez azért, hogy növelje bennük a hitet! A hit nem
élettelen magként hever a lelkünk mélyén, hanem növekedni akar. Azt bárki
állíthatja magáról, hogy vallásos, vagy legalább annyit, hogy vallásos a
maga módján, de ettől mg nem hívő ember. Akkor vagyok igazi hívő, ha a hit
eleven magként él bennem, s abból valami kinő, kifejlődik. Imádkozzunk
azért, hogy Jézus növelje bennünk a hitet, hogy az abból kifejlődő
jócselekedetek megváltoztassák életem és világom.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, nagy bizalommal fordulok hozzád, hogy növeld hitemet, amely
még a mustármagnál is kisebb. A te szemeddel akarom nézni a világot, a te
szíved szeretetével akarom szeretni embertársaimat.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum