2010. április 24., szombat

[Evangelium] 2010-04-24

2010. április 24. - Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt,
tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: "Kemény
beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?" Jézus tudta, hogy tanítványai
méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: "Ez megbotránkoztat
titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol
azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A
szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik
nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek
benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: "Ezért mondtam
nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki."
Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak
vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: "Ti is el akartok menni?" Simon
Péter ezt válaszolta neki: "Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad
vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
Jn 6,60-69

Elmélkedés:

János evangélista nem titkolja el, hogy Jézus beszéde az élet kenyeréről,
azaz saját testéről megoszlást kelt az emberek között. Egyesek hittel
elfogadják a hallottakat, mások viszont elfordulnak Jézustól. Bár minden
bizonnyal ez utóbbiak is látták a kenyérszaporítást, s ettek is a Jézus
által adott kenyérből, a lelki táplálékról szóló tanítást nem értik meg, s
nem fogadják el. Talán jobban vágyakoztak a testi éhséget megszüntető
földi kenyérre, mint a lelki ételre. Nem vágyakoznak a Jézussal való
közösségre, nem akarnak élni az Atya ajándékával, nem fogadják el a
szeretet kenyerét. Hiszem-e, hogy Krisztus jelen van valóságosan az
átváltoztatott kenyérben? Élek-e a szentáldozás lehetőségével?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem
az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten
gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig
benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem!
Nálad nélkül semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. De egyesíts
önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval
mindig egyesüljek!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum