Napi Evangélium: [Evangelium] 2008-03-31

2008. március 31., hétfő

[Evangelium] 2008-03-31

2008. március 31. - Hétfő, Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó
Boldogasszony)

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába
egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt:
"Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!"
Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle
köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: "Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet
találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s
Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják
hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog
Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!"
Mária ekkor megkérdezte az angyalt: "Hogyan történhet meg ez, amikor én
férfit nem ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: "A Szentlélek száll le
rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki
tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is
gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár
magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen."
Erre Mária így szólt: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid
szerint!" Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés:

Istennél semmi sem lehetetlen - mondja az angyal Jézus születésének
hírüladásakor Máriának. Szavai természetesen nem csak Keresztelő János
csodás születésére vonatkoznak, hanem Jézusra is. Isten számára nem
lehetetlen az, hogy a Fiúisten egy szűz leány által jöjjön a világra, s
nem lehetetlen az sem, hogy a mennyei Atya feltámassza a Fút a halálból.
Ilyen különleges isteni jelek kísérik az Úr egész életét fogantatásának
pillanatától kezdve egészen feltámadásáig és mennybemeneteléig. S mivel mi
is Isten gyermekei vagyunk a keresztség révén, ugyanígy a mi életünkben is
tehet olyan csodákat, amelyek az ember számára lehetetlennek tűnnek, ha ki
tudjuk mondani, hogy minden az Ő terve és akarata szerint történjen.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Minden reményemet beléd helyezem, Isten Anyja, reményt vesztettek
reménysége. Te mindenkit szívesen megvédsz, aki hozzád esedezik, Te vagy a
keresztények menedéke!
Ne vess meg engem, aki bűnös vagyok! Bűnnel mocskoltam be magamat, amit
gondolatban, szóban és tettben követtem el. Érdemtelen vagyok, mert
könnyelműségemmel a bűn szolgájává lettem.
Hallgasd meg tisztátalan ajkam könyörgését. Emlékeztesd szent Fiadat, a mi
Urunkat és parancsolónkat, hogy te az ő édesanyja vagy! Kérd, hogy jóságos
szívét ne zárja be előttem, bocsássa meg bűneimet, és adja meg a
kegyelmet, hogy parancsait hűségesen teljesítsem!

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (16.)
A húsvéti ünnepek alatt be kellett látnom, hogy nekem is hasznos, ha az
elmélkedéseket legalább néhány nappal korábban megírom. Az "utolsó
pillanatban" úgysem jutna eszembe sok értelmes dolog, hiszen inkább a
gyóntatásra és az előkészületre kell figyelnem. Azt is megtapasztalom
évről évre, hogy a minisztránsok felkészítése elengedhetetlen a
méltóságteljes szertartáshoz. Itt, az új helyemen persze egyes szülők
csodálkoztak egy kicsit azon, hogy délelőttönként a gyerekekkel szépen
elgyakoroltunk mindent az esti szertartásra, s kiosztottuk mindenkinek a
feladatokat, de aztán belátták, hogy így valóban szebb az ünneplés, mintha
rögtönöznénk. Fontos, hogy minden minisztránsnak legyen feladata, még a
legkisebb is tud valamit egyedül végezni. Ez kétségtelenül növeli bennük a
felelősségérzetet.
A bibliaórákra szépen járnak továbbra is a felnőttek. Még csak a felénél
járunk a tervezett sorozatnak, de már most aggódnak, hogy mi lesz, ha vége
lesz. Lesz-e folytatás? Talán igen.
És akkor itt van a következő adag bibliaóra anyaga:
[1]bibliaora05
[2]bibliaora06
[3]bibliaora07
[4]bibliaora08
(A számokat átírva könnyen megtalálhatóak a korábbiak is.)

A héten kiköltöztem a plébániaépület augusztusban rendebetett, egyetlen
lakható szobájából. A napokban elkezdődik a teljes felújítás.
Gyakorlatilag minden megújul, csak a falak maradnak, meg persze én az
építkezés ideje alatt, amitől frászt kapott a fő mesterember. Hát persze,
hogy könnyebb volna nekik, ha nem lennék a házban, de hová menjek? Valahol
csak aludnom kell, és a hivatalnak is működnie kell. A szoba, amely most
inkább raktárhoz hasonlít, s amelyben meghúzom magam 1-2 hónapra, nagyon
divatos. Kb. úgy az 1970-es évek elejének divatja. Akkor volt utoljára
festve. Van mellette egy tisztálkodásra alkalmas helyiség is. Korábban
ugyan azt állítottam, hogy ez bizony nem alkalmas tisztálkodásra, de azóta
beláttam, hogy mégis alkalmas. Fürdőszobának is nevezhetném erős
eufemizmussal. Nosztalgiaérzéseket kelt bennem abból az időből, amikor
kényszerű sorkatonai szolgálatomat töltöttem egykoron. A laktanyában volt
ilyen "fürdő". Az igényesség most inkább csak belső érzés, a külső
valóságot pedig az igénytelenség jellemzi. Ha kibírtam a katonaságot,
akkor ezt a néhány hónapot is. Az építkezések alatt Szent Józsefhez szokás
imádkozni közbenjárásért. Mától ő lesz a legjobb barátom a szentek közül.
Megköszönöm, ha ti is kéritek imáitokban, hogy segítsen.
Jövő vasárnap, április 6-án élő adásban a mi zalalövői templomunkból lesz
a szentmise közvetítés a Kossuth rádióban és a Magyar Katolikus Rádióban.
A mise 10 órakor kezdődik. Itt még nem volt ilyen, de hát egyszer ezt is
el kell kezdeni.
István atya