2008. február 3., vasárnap

[Evangelium] 2008-02-03

2008. február 3. - Évközi 4. vasárnap

Abban az időben: Jézus, látva a tömeget, fölment a hegyre, leült,
tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így
tanította őket:
"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést
nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta
szívűek, mert meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva
mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben."
Mt 5,1-12a

Elmélkedés:

Boldogság gyere haza
Már hetek óta nap mint nap szerepel a híradásokban, hogy az Amerikai
Egyesült Államokban elnökválasztásra készülnek. Az elnökjelöltek
végigjárják a nagyvárosokat, hogy találkozzanak a választópolgárokkal.
Főként egy női és egy színesbőrű elnökjelöltről szólnak a hírek, hiszen
bármelyikük megválasztása rendkívülinek számít, mert ezidáig csak fehér
származású férfiak voltak az ország élén elnökök. Az elnökség elnyerésére
vágyók mindenütt beszédeket tartanak szimpatizánsaiknak, ugyanakkor
igyekeznek elnyerni a bizonytalankodók bizalmát is. Értelemszerűen csak
olyan dolgokat mondanak és ígérnek, ami tetszik az embereknek, s ennek
köszönhetően mindenki lelkesen és boldogan tapsolja meg őket. Más kérdés
persze, hogy a szép szavakból és ígéretekből mi fog majd megvalósulni.
Bizonyára még egyetlen elnökjelölt sem ígért háborút a népnek, de mégis az
utóbbi időben szinte minden amerikai elnök belekezdett egy háborúba a
világ valamelyik pontján. A népszerűség érdekében jelöltként mindenki
olyan dolgokat és intézkedéseket ígér, amelyek jobbra fordítják,
boldogabbá teszik az emberek életét. Az emberek pedig el is hisznek
mindent, ami a boldogság elérésével kecsegtet.

A mai evangéliumban arról hallottunk, hogy Jézus beszédet tart a népnek.
Nem politikai beszéd ez, de az a célja, hogy megnyerje az embereket. Az
imént felolvasott rész az ún. Hegyi beszédből való, amely Jézus
tanításának összefoglalása, s útmutatást ad arra vonatkozólag, hogy miként
lehetünk Isten Országának részesei. A beszéd a Nyolc boldogsággal
kezdődik, s annak minden bizonnyal legfontosabb része. Ezt követően Jézus
szól még a törvénytiszteletről, a megbékélésről, az esküről, az
ellenségszeretetről, a böjtről, az ítélkezésről és az Istenbe vetett
bizalomról. Az imádságról szólva pedig megtanítja a Miatyánkot. Az
evangélista a következőképpen írja le a beszéd fogadtatását és hatását: "A
néptömegek le voltak nyűgözve Jézus tanításától, mert úgy tanította őket,
mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók" (Mt 7,28-29).

A mai ember persze inkább attól ámul el, hogy Jézus egykori hallgatóit
lenyűgözte egy olyan beszéd, amely a boldogságnak egy nem éppen könnyű
útját ígérte. Mert az még világos, hogy mindenki a boldogság elérésére
törekszik, de a boldogsághoz vezető utat sokféleképpen lehet elképzelni.
Annak idején a boldogságra vágyva egy egész nemzedék énekelte Cserháti
Zsuzsával, hogy "Boldogság gyere haza, késő van gyere haza, honnan jössz
nem érdekel! Gyere haza csak ennyi kell!", de sajnos a boldogság valahogy
mégsem jött haza.

Hogyan képzeljük el a boldogságunkat? Legyen szép a családi élet,
szeressék egymást és gyermekeiket a házastársak, legyenek szófogadóak a
gyerekek, a szülőknek legyen biztos munkahelyük, legyen anyagi jólét,
legyen minél több pénz, fizetés, kereset. Jézus viszont egyiket sem ígéri.
Ő éppen az ellenkezőjéről beszél. Nem a gazdagokat, hanem a szegényeket
tartja boldognak. S ezt még fokozza azzal, hogy boldognak nevezi a
sírókat, az éhezőket és az üldözötteket. Közben arról is beszél még, hogy
boldogok a szelídek, az irgalmas szívűek, s azok, akik elviselik mások
részéről a gyalázkodást és az üldözést. Komolyan gondolja ezt? Valóban ez
volna az igazi boldogság útja? Ha az amerikai elnökjelöltek ilyen
boldogságot ígérnének manapság, aligha szavazna rájuk bárki is! Mert a mai
ember egyáltalán nem így képzeli el boldogságát. Sok ember gondolja azt,
hogy a pénz, a sok pénz, a még több pénz majd boldoggá teszi az életét. De
hiába veti be minden erejét a pénzszerzésre, nem találja meg boldogságát,
sőt, valójában egyre távolabb kerül tőle.

Mindezek fényében most arról kellene meggyőznöm a jelenlévő hallgatóságot,
hogy válasszuk az evangéliumi boldogságok útját, azt az utat, amelyről
Jézus beszél. De mivel félő, hogy a végén sokan csak legyintenének egyet,
mondván, hogy szép, szép, de őket bizony mégiscsak a pénz boldogítaná,
ezért nem állok neki győzködni. Ehelyett inkább kérek valamit. Még évekkel
ezelőtt egy hittanórára bevittem a gyerekeknek egy papírból hajtogatott
madarat, melyet én készítettem. A gyerekek ámulva figyelték, hogy a
papírmadár még a szárnyát is tudta mozgatni. Amikor mondtam nekik, hogy
ilyet őt is tudnak csinálni, mindannyian ellenkeztek és lehetetlennek
tartották. Percekig hiába győzködtem őket szavaimmal, hogy mennyire
ügyesek és tudnak ilyet, ők kitartottak amellett, hogy sose tudnának ilyen
madárkát hajtogatni. Ekkor aztán előkerültek a papírok, s megmutattam
nekik, hogyan kell. Mozdulatról mozdulatra mutattam nekik, hogy mit
csináljanak, s ők lépésről lépésre utánoztak engem. A vége persze az lett,
hogy a néhány perccel korábban még hitetlenkedő gyereksereg boldogan
játszott a saját maga által hajtogatott papírmadárral. Nem egyszerűen csak
játszott, hanem mindenki boldogan játszott! És ehhez a boldogsághoz nem
kellett egyéb, mint hogy elkezdjenek valamit megtenni, valakinek a
mozdulatait utánozni.

Egyszóval: nem kérem én senkitől, hogy a szavaim alapján elhiggye, hogy
tényleg az a boldogság útja, amiről Jézus beszélt az evangéliumban. Inkább
azt kérem, hogy mindenki válasszon legalább egyet a nyolc boldogság közül
és kezdje el azt az egyet megvalósítani. Ne mondja senki hitetlenkedő
gyerek módjára, hogy ez lehetetlen! Ne kételkedjünk, hanem kezdjük el
utánozni azokat, akik a boldogságnak ezt a Jézus által ajánlott útját
választották.

Befejezésül még egy gondolat: a Biblia évének jelmondata a következő:
"Boldog, aki olvassa". Igen, aki rendszeresen olvassa a szentírást, az
megtalálja Jézust, s őt utánozva, követve megtalálja a boldogságot.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk, irgalmas Isten, adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet!
Add hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts egymáshoz
tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és
beteljesítése.
Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és így méltók
legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum