2007. november 18., vasárnap

[Evangelium] 2007-11-18

2007. november 18. - Évközi 33. vasárnap

Abban az időben: Amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel
és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, Jézus ezt mondta:
"Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem
marad, mindent lerombolnak."
Erre megkérdezték tőle: "Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek
előzik meg?" Ő így válaszolt: "Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek
titeket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: "Én vagyok". És:
"Elérkezett az idő." Ne kövessétek őket. Amikor háborúkról és lázadásokról
hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel
még nincs itt a vég!"
Aztán így folytatta: "Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad.
Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes
tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen. De előbb kezet emelnek
rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és
börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért,
azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek
fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet
adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy
ellentmondani. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és
barátok, s némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog
titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal
őrzitek meg lelketeket."
Lk 21,5-19

Elmélkedés:

Nem én, hanem Krisztus
Megfigyelhető, hogy a filmkészítők gyakran dolgoznak fel természeti
katasztrófákat alkotásaikban. Évekkel korábban talán azt gondoltuk volna,
hogy a filmes kataszrófaláz egy idő után alábbhagy, de nem így történt.
Éppen ellenkezőleg, egyre nagyobb természeti csapásokat visznek filmre,
amelyeknek persze nincs sok alapja, hanem csupán a fantázia szüleményei.
Az 1970-es években még csak egy várost fenyegetett egy vulkánkitörés vagy
egy földrengés, de mostanra már a világűrből érkeznek a félelmetes
nagyságú meteoritok, amelyek az egész földet elpusztíthatják. A régebbi
filmeknél elég volt egyetlen ember is, hogy megállítsa a veszélyt, az
újabbaknál már egy egész csapat fáradozik a világ megmentésén. Az olyan
tipusú filmekre gondolok, amelyeknek az elején egy okos ember, akiről
később kiderül, hogy ő a főhős, figyelmeztet a közeledő nagy veszélyre, de
az illetékesek nem veszik őt komolyan és félreállítják. A katasztrófa
bekövetkezik és rengeteg ember életét veszti, amikor is kiderül, hogy ez
csak a kezdet, mert az igazi pusztulás csak ezután következik. Ezt
megelőzendő újból előkerül a főhős, akinek a munkáját egy kicsit lassítja,
hogy szerelmes lesz egy veszélyben lévő, gyönyörű nőbe. Világmegmentőnek
lenni nem könnyű, sokszor már-már feladja a kilátástalan küzdelmet, de
végülis sikeresen megakadályozza a föld pusztulását és helyreáll a rend. A
film végén a nézők felsóhajtanak: "Hála Istennek, ez nem a mi városunkban
történt!"

Minden bizonnyal még az amerikai filmrendezők fantáziáját is megmozgatná
mindaz, amiről Jézus a mai evangéliumban beszél. Az utolsó napokról szólva
azt mondja, hogy "kő kövön nem marad", minden elpusztul, az országok és
nemzetek háborúzni fognak egymás ellen, földrengések és éhinség lesz
mindenütt, "félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen"
(Lk 21,11), a tanítványokat pedig üldözés fogja érni. Az egyházi év utolsó
előtti vasárnapján, a Krisztus király ünnepét megelőző vasárnapon az
utolsó időkre gondolunk, amikor Krisztus újra eljön a világba. E
visszatérés döntő lesz a világ számára és az emberek számára is. Ekkor
majd eldől, hogy ki tudta állhatatosan megőrizni hitét, ki ragaszkodott
hűségesen az Úrhoz, s ki készült fel lelkileg a vele való találkozásra.

Az evangéliumi leírásban mégsem a félelmetes jelekről szóló mondatok a
legjelentősebbek, hanem a következő: "Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek
titeket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: "Én vagyok". Ne
kövessétek őket!" (Lk 21,8) - mondja Jézus.

Jézusnak ez a kijelentése egyértelműen azt jelenti, hogy a végső időkben,
s talán ma is, egyesek Jézus helyébe akarnak lépni, Istennek képzelvén
magukat. A szentírásban ugyanis az "én vagyok" kijelentések Istenhez
kötődnek. Emlékezzünk csak arra, hogy amikor Isten megjelent az égő
csipkebokorban Mózesnek, akkor így mutatkozott be: "Én vagyok, aki vagyok"
(Kiv 3,14). Éppen ezért különös jelentősége van Jézus "én
vagyok"-mondásainak, hiszen ezek az Ő istenségére utalnak. Idézzünk fel
belőlük néhányat: "Én vagyok az élet kenyere" (Jn 6,48), "Én vagyok a jó
pásztor" (Jn 10,11), "Én vagyok a feltámadás és az élet" (Jn 11,25), "Én
vagyok az Út, az Igazság és az Élet" (Jn 14,6), "Én vagyok az igazi
szőlőtő" (Jn 15,1). De még ezeknél is jelentősebb, amikor az utolsó
vacsorát követően, a Getszemáni-kertben az elfogására érkező katonáknak,
akik a názáreti Jézust keresik, ezt mondja: "Én vagyok" (Jn 18,5-6), amire
a katonák meghátrálnak és a földre rogynak, mert ilyet csak Isten mondhat.
A főtanács tagjai előtt, kihallgatásakor a főpap megkérdezte Jézust: "Te
vagy-e a Krisztus, az áldott Isten Fia?" (Mk 14,61), amire ő ezt
válaszolta: "Én vagyok" (Mk 14,62).

Mindezek az idézetek tehát világosan mutatják számunkra, hogy ezen
kijelentéseivel Jézus Istennek nevezte magát. Mindazok, akik ilyen
értelemben azt mondják, hogy "Én vagyok Krisztus", ember létükre Isten
helyébe állnak. Nagy kísértés az ember számára, hogy Isten létét tagadja,
de az is hogy önmagát istenítse, s teremtményként azt gondolja magáról,
hogy ő a Teremtő. Ne engedjünk az önimádat kísértésének, hiszen Krisztus a
mindenség királya és a mi életünk Ura. Ne önmagunk, hanem Krisztus legyen
életünk középpontja.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem
az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten
gyermekéhez méltóan cselekednem!
Maradj bennem! Add, hogy én is mindig benned maradjak, és úgy
szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nálad nélkül semmi vagyok.
Magamtól semmire sem megyek. De egyesíts önmagaddal, tölts el
szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig egyesüljek!
Boldog Columba Marmion

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum