2007. október 22., hétfő

[Evangelium] 2007-10-22

2007. október 22. - Hétfő

Abban az időben, amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból:
"Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!" Ő így
válaszolt neki: "Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és
elosszam örökségteket?" Majd a tömeghez fordult: "Vigyázzatok, és
őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől
függ az ember élete".
Példabeszédet is mondott nekik: "Egy gazdag embernek a földje bőséges
termést hozott, így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a
termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat
építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd
elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig.
Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá:
Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit
szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett hogy Istenben
gazdagodnék!"
Lk 12,13-21

Elmélkedés:

A pénz utáni mohóság, a vagyon utáni vágyakozás, a kapzsiság azért számít
bűnnek, mert ellenkezik a felebaráti szeretet törvényével és elfordítja az
ember szívét Istentől. Mégis, mindezzel mit sem törődve, egyesek a földi
gazdagságban bizakodnak és minden igyekezetükkel gazdagodni szeretnének.
Szívüket elzárják a nagylelkű Isten és a szükséget szenvedő emberek elől.
Az evangéliumban olvasott példabeszéd rávilágít a kapzsiság lényegére:
egyrészt a minél nagyobb megszerzésének vágyára, másrészt az ahhoz való
ragaszkodásra. Aki ily módon a földi kincsekhez köti magát, elfelejti a
legfőbb emberi célt, az üdvösséget.
Jézus a vagyonban való bővelkedés helyett más utat, a lelkiekben való
gazdagodás ajánlja tanítványainak.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, hozzád kiáltok, siess hozzám,
figyelj szavamra, amikor hozzád könyörgök!
Imádságom, mint a tömjénfüst szálljon eléd,
kitárt kezem legyen esti áldozat!
Uram, állíts szájam elé őrséget,
és ajkam kapujához rendelj védelmet!
Ne engedd, hogy szívem a bűnre hajoljon,
hogy a cselszövőkkel szőjek gonosz terveket.
Hogy a gonosztevők társául ne szegődjem,
dús lakomáikat meg sem ízlelem!
Az igaz, ha megfedd, szeretetből teszi,
de a gonosz olajától fejem ne csillogjon,
gonosztetteikkel szemben imádsággal vértezem magam.
Ha bíráikat a kőszikláról letaszítják,
kinyilvánul szavaik álnoksága.
Mint a széttört malomkődarabok a földön szerteszét,
úgy hevernek csontjaik az alvilág szájánál.
De én hozzád emelem fel szemem, Uram, Istenem,
hozzád fordulok, ne hagyd elveszni lelkemet.
Őrizz meg a tőrtől, amit nekem vetettek,
a gonosztevők csapdájától.
140. zsoltár


________________________________

Aktuális:
Kedves listatagok!
Mivel ezen a héten nem leszek internetközelben, kérem, hogy imakéréseket a
jövő héten küldjetek!
Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum