Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik
tanítványa arra kérte: "Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy
János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk:
"Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe."
Lk 11,1-4
Elmélkedés:
Az imádkozással az a célunk, hogy legyőzzük az Isten és az ember közti
végtelen távolságot. Azt a nagy különbséget, amely a gyarló ember és a
szent Isten között fennáll. Néhány egyszerű szó, néhány apró kérés,
amelyekre Jézus tanít minket, alkalmas arra, hogy kapcsolatba kerüljünk
Istennel. Létrejöjjön, egy olyan személyes, bensőséges viszony, amely az
édesapa és gyermeke között fennáll. A Miatyánkot csak akkor tudjuk
őszintén imádkozni, ha életünkben már legalább egyszer rácsodálkoztunk
arra, hogy a mennyei Atya gyermekei vagyunk. De vajon meglátszik-e
életünkön, viselkedésünkön, hogy Isten gyermekei vagyunk?
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Milyen nagy a te irgalmasságod, Krisztus Urunk, milyen nagy a Te
jóindulatod és jóságod, hiszen megengeded, hogy Isten jelenlétében
imádkozzunk és Őt Atyánknak nevezzük! Ahogy Te Isten Fia vagy, úgy minket
is fiaknak hívnak. Saját magától senki sem merte volna imájában ezeket a
szavakat használni, arra volt szükség, hogy Te magad bátoríts erre.
Ó Jézus, emlékeztess, hogy amikor Istent Atyánknak szólítjuk, Isten
gyermekeként viselkedjünk! Ha nekünk örömünk telik Atyánkban, neki is
kedvét kell találnia bennünk.
Atyánk, hadd legyünk templomod, amelyben az emberek felismerik
jelenlétedet!
Szent Ciprián
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése