Napi Evangélium: 2024

2024. december 31., kedd

[Napi e-vangelium] 2025. január 01. szerda

2025. január 1. – Szerda, Szűz Mária, Isten Anyja (Újév)

Evangélium

A pásztorok sietve elindultak, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy, amint (az angyalok) előre megmondták nekik. Azután eltelt nyolc nap, és körülmetélték a Gyermeket. A Jézus nevet adták neki, mert így nevezte őt az angyal, mielőtt még anyja méhében megfogant volna.
Lk 2,16-21

Elmélkedés

Anyai hivatás
Az új esztendő első napján Isten áldásáért és kegyelméért imádkozunk mindannyian. Csak akkor nyerhetjük el Isten áldását, ha nap mint nap az ő jelenlétében élünk és engedjük, hogy kegyelmének fénye ránk ragyogjon. Ez a csodálatos fény a mennyei Atya arcából sugárzik felénk, kegyelmet és békét áraszt ránk.
A betlehemi pásztorok, akik karácsony ünnepe után ma ismét feltűnnek az evangéliumban, egykor megtapasztalták, hogy milyen jó Isten közelében lenni és részesülni az ő áldásában. Nem díszes palotában, hanem egy szegényes istállóban találták meg a Megváltót, aki nem hatalmas uralkodó, hanem egy jászolban fekvő gyermek. Ebből a Gyermekből árad szét az a fény, amely felragyog az éjszaka sötétségében, s Betlehemből, ebből a kicsiny településből kiárad az egész világra. A betlehemi Gyermek arca úgy sugárzik, oly' tisztán ragyog, hogy a pásztorok felismerik benne Isten Fiát.
Az isteni áldás elsőként Szűz Máriára, Szent József jegyesére áradt ki, akit a mennyei Atya arra választott ki, hogy Fiának anyja legyen. Mária egész élete az Úr fényében zajlott, a Jézusban megtestesült Isten közvetlen közelében. Mária Istenanyaságának titka, amelyet a mai napon ünneplünk, arra a kegyelmi ajándékra irányítja figyelmünket, amely minden emberi anyaság titka is egyben: mindig Isten áldásának kell tekintenünk egy gyermek világrahozatalát. Isten Anyja áldott az asszonyok között, áldott az édesanyák között. Ő az, aki méhébe fogadta és világra szülte Jézust az egész emberiség számára. Mária az Egyház anyja, aki befogadta az isteni Igét, és engedelmeskedve Isten akaratának felajánlotta magát, hogy Isten üdvözítő terve megvalósuljon. Az Egyház is részt vállal ebből az anyai hivatásból, amikor a igehirdetés által a Megváltó Jézus tanításának, az evangéliumnak a magjait az emberi szívekbe hinti és Isten áldását közvetíti az embereknek.
A katolikus dogmatika Mária istenanyaságából vezeti le, hogy ő egyúttal az Egyház anyja is, s minden hívő égi édesanyjaként és közbenjárójaként elválaszthatatlan Krisztus Egyházától, amely magába foglalja a hívőket. Az Egyház maga is anya, s nem véletlenül nevezzük igen gyakran Anyaszentegyháznak. Ha Jézus megtestesülésének kezdetére, az angyali üdvözletre gondolunk, akkor láthatjuk, hogy a názáreti leány azáltal vált anyává, hogy hittel elfogadta Isten szavát és igent mondva Isten akaratára méhébe fogadta Isten Igéjét. Ennek mintájára az Egyház akkor válik anyává, amikor hittel elfogadja Isten szavát, s Máriához hasonlóan igent mondva elfogadja azt a küldetést, amit az üdvtörténetben Isten neki szán. Karácsony napján azt ünnepeltük, hogy Jézus megszületett, s Mária anya lett azáltal, hogy világra szülte gyermekét, s anyaként nyújtotta őt a világnak. Ehhez hasonlóan az Egyház akkor válik lelki értelemben anyává, amikor az igehirdetésben és a szentségekben Jézust nyújtja a világnak. A Szűzanya a legnagyobb ajándékot, a Fiát adta a világnak. Az Egyház a legnagyobb kincset adja az embereknek, amikor az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben Jézust adja. Az Egyháznak mindenkor Máriától kell tanulnia anyai hivatását. Mária hitével kell Istenre figyelnie, s Mária szeretetével és gondoskodásával kell az emberekre, a hívőkre, mint gyermekeire figyelnie.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Hálát adunk neked, hogy Szűz Mária személyében nem csak Jézusnak, hanem nekünk is anyát adtál. Olyan édesanyát, aki Jézust adja minden embernek. Áhítattal szemléljük a karácsonyi eseményt, amint a Gyermek a jászol szalmáján fekszik vagy édesanyja, Mária ölében nyugszik. Ma Mária, Isten Anyja felénk nyújtja az Urat, a Megváltót, az Üdvözítőt. Nekünk adja őt, hogy az új esztendő minden napján velünk és a miénk legyen Isten Fia. Segíts minket Istenünk, hogy minden embert, de különösen is a szegényeket úgy szolgáljuk, hogy bennük mindig Krisztust lássuk, így építve a békét, az Istentől jövő békességet.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20250101.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2024. december 30., hétfő

[Napi e-vangelium] 2024. december 31. kedd

2024. december 31. – Kedd

Evangélium

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam, hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én." Hiszen mi mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta; Isten Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Jn 1,1-18

Elmélkedés

Szent János evangéliumának bevezetését, az ún. Ige-himnuszt olvassuk az evangéliumban az esztendő utolsó napján. Ünnepélyes hangvételű, költői, titokzatos, mélyértelmű, ugyanakkor kissé elvont a szöveg, amelyet nem könnyű megérteni.
Az egykori írónak és a mindenkori olvasónak, azaz János evangélistának és nekünk, ugyanaz a gondunk, ugyanazzal a nehézséggel küzdünk: hogyan tudjuk véges emberi értelmünkkel felfogni a végtelen Istent? Hogyan ismerhetjük meg a láthatatlan, de emberré lett s ezáltal láthatóvá vált Istent? Időbeli létezésünk korlátai mennyire engedik az örökkévaló Isten megismerését? A szövegrészletben szereplő fogalmak pontos magyarázatát hagyjuk a szentírástudósokra, mi inkább a tartalomra és a mondanivalóra figyeljünk!
Mit tudunk meg a megtestesült Igéről, Jézus Krisztusról? Azt, hogy létezése örök, az örökkévaló Istentől származik. Ő a létezés, az élet alapja. Ő az isteni világosság, bölcsesség és igazság, aki eljött az emberek világába, hogy megvilágítson minket, bölcsességgel töltsön el bennünket és az igazság útjára vezessen minden embert. Isten Jézus Krisztusban kimondja, megmutatja önmagát, láthatóvá teszi magát előttünk. Ha hiszünk benne, Isten gyermekei leszünk, s halálunk után örökre Istennel élhetünk.
Törekszem-e arra, hogy az év minden napján Isten szeretetében éljek? Törekszem-e arra, hogy az üdvösségre jussak?
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Istenem! Minden jótettedért, amit az elmúlt évben és egész életemben bőkezűen kaptam tőled, hálát adok neked. Hálát adok, hogy életre szólítottál. Hálát adok, hogy képmásodra teremtettél. Hálát adok, hogy a keresztségben gyermekeddé fogadtál és a szent hitben a mai napig megtartottál. Hálát adok, hogy szent Fiad a mi Megváltónk és Üdvözítőnk lett. Mindezekért és minden el nem mondott testi-lelki javaimért hálát adok neked, Istenem.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241231.mp3

2024. december 29., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2024. december 30. hétfő

2024. december 30. – Hétfő

Evangélium

Abban az időben, amikor a gyermek Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi templomban, ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,36-40

Elmélkedés

Jézus templomi bemutatása alkalmával Anna szerepe ugyanaz, mint Simeoné: tanúskodik arról, hogy e gyermekre, azaz Jézusra várt a választott nép, benne valósult meg Isten ígérete, ő a Megváltó.
Lukács evangélista beszámolója több dolgot rögzít Annáról, amelyek közül minden bizonnyal vallásos buzgósága a legfontosabb. Buzgóságát jelzi, hogy „nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal." Az evangélista nem jegyzi le Anna szavait, nem tesz említést külön neki adott kinyilatkoztatásról és arról sem, hogy eltöltötte volna a Szentlélek, amely elemek Simeon esetében nagy hangsúlyt kaptak. Ehelyett buzgó imádságát, böjtölését, szolgálatát és több évtizedes hűségét emeli ki, amelyek érdemessé tették arra, hogy megláthassa a Megváltót, akire ő és nemzedéke várakozott. Újabb elemként jelenik meg, hogy az általa felismert igazságról másoknak beszélni kezd, azaz tanúságot tesz a jelenlévők előtt arról, hogy a templomba hozott újszülött gyermekben, Jézusban felismeri a Megváltót.
Bízni abban, hogy Isten ígérete valóra fog válni, hűséggel és kitartással várni a megvalósulást, buzgón imádkozni Istenhez, és a hit szemével felismerni a Megváltót - mindezt megtanulhatjuk Anna asszonytól.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, add nekünk azt a szeretetet, amely mindent hisz, mindent remél és mindent elvisel! Ez a szeretet kísérjen bennünket életünk útján, ragyogja át szívünket és értelmünket, sugározzon belőlünk családtagjaink és minden ember felé, akivel találkozunk. Ez a szeretet szentelje meg munkánkat és legyen vigasztalónk! Legyen számunkra világító mécses, ha sötétség vesz körül minket, és legyen a híd, amelyen át lelkünk a te karjaidba érkezik.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241230.mp3

2024. december 28., szombat

[Napi e-vangelium] 2024. december 29. vasárnap

2024. december 29. – Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József

Evangélium

Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy ott keressék.
Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek.
Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged." Ő azt felelte: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?" Ám ők nem értették, mit akar ezzel mondani. Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és emberek előtt.
Lk 2,41-52

Elmélkedés

Titokzatos csend
A Szent Család mai ünnepén azt a jelenetet idézi fel az evangélium, amikor a tizenkét éves Jézus egy jeruzsálemi zarándoklaton vesz részt családjával együtt. Ez az egyetlen történet, amelyet a Szentírás megőrzött Jézus gyermekkoráról. Az elbeszélés lezárja a gyermekségtörténetet és előrevetíti Jézus fellépésének idejét.
Az ünnepi zarándoklat után hazaindulnak, de Mária és József csak egy nap múlva veszik észre, hogy Jézus nincs a hazatérők között. Jeruzsálembe visszatérve a templomban találnak rá, ahol kérdezte és hallgatta a tanítókat. Elcsodálkozunk azon, hogy a mindössze tizenkét éves fiú mennyire otthonosan mozog a felnőttek világában és otthon van a vallási kérdésekben. Ezen még a tapasztalt tanítók is meglepődnek.
És mindjárt magunk előtt látjuk Jézust, aki néhány évvel később, már felnőtt férfiként elindul, hogy bejárva a városokat és falvakat, tanítsa az embereket. Tömegek gyűlnek köré, csodálkozva hallgatják őt, mert megérzik, hogy isteni bölcsesség szól belőle. Milyen jó volna nekem is még gyakrabban, rendszeresen hallgatnom őt! Milyen jó volna szívembe zárni minden szavát! Milyen jó volna életem minden napján követni tanítását! „Miért kerestetek?" – fordul a templomba aggódva érkező Máriához és Józsefhez Jézus, amikor végre rátalálnak. Nem a kamaszok pimasz kérdezése ez a szülőkhöz. Nem a felnőttként viselkedő, a magát felnőttek szintjére emelni szándékozó ifjú szemtelenkedése ez. A kérdéssel kinyilvánítja, hogy a mennyei Atyát tekinti atyjának: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?" Én miért keresem Jézust? Keresem-e őt?
Az evangéliumi elbeszélés a következőkkel zárul: „Hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és emberek előtt" (Lk 2,51-52). E rövid mondatok összefoglalják, hogy mi jellemezte az ifjú Jézus életét addig, amíg harminc éves korában megkezdte nyilvános működését.
A Názáretben töltött éveket titokzatos csend fedi. Az isteni kegyelem titokzatos csendje, amely a bölcsességben való növekedést eredményezte Jézus számára. Az engedelmesség csendje, amely minden gyermeket figyelmeztet szülei iránti magatartásának egyik legfontosabb elemére, az engedelmességre, és amely emlékeztet bennünket arra, hogy Istennek is engedelmességgel tartozunk. A család csendje, amely minden gyermek számára az otthon biztonságát nyújtja. Isten azt akarta, hogy Jézus egy családban szülessen és nevelkedjen. Isten Fiának, Jézusnak szüksége volt egy családra, hogy felnőjön.
Miért kerestek? – visszhangzik továbbra is szívünkben Jézus kérdése. Bátorítás ez számunkra, hogy keressük őt és keressük a Szent Családot! Az állandóan változó és sokszor válságban lévő világban a szintén folyamatosan változó és egyre gyakrabban válságba kerülő emberek számára a család egy biztos pont, egy szilárd és jó „intézmény." A bizalomra és az egymáshoz való ragaszkodásra épülő életközösség helye. A családalapítás, azaz a teljes és élethosszig tartó szeretetközösség vállalása nagyon komoly teljesítmény a fiatalok részéről, amelyhez az államnak, az Egyháznak, a családoknak és a szülőknek minden segítséget meg kell adniuk.
Bátorítsuk a fiatalokat, hogy a közös út során sokkal több értéket fognak találni és több jó meglepetésben lesz részük, mint amit a mindig mással való rövid flört nyújthat! Buzdítsuk őket, hogy ne féljenek szeretetben elkötelezni magukat! Induljanak el bátran ezen a felfedező úton, vállalják a családi élet nagy kalandját! A Szent Család mindig velük lesz és velük megy ezen az úton. Ha Egyiptomba el tudtak menni a veszélyek ellenére is, akkor mindenhová elmennek a családokkal!
© Horváth István Sándor

Imádság

Örök Atyának egyszülött Fia, Jézus Krisztus! Imádlak téged és felajánlom neked mindazt a tiszteletet, amellyel az angyalok és a pásztorok körülvettek a betlehemi istállóban. Köszönöm az irgalmasságot és a szeretetet, ami arra vezetett téged, hogy magadra vedd a mi emberi gyengeségeinket. Neked szentelem magam, hogy elnyerjem a gyermeki lelkületet, amely nélkül nem juthatunk el a mennybe. Rombold le bennem a gőgöt, az ellenszegülést, az önszeretetet és a hiú vágyakozást! Add nekem az alázatosság, az engedelmesség, a tisztaszívűség és a szent akaratodra való ráhagyatkozás lelkületét!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241229.mp3

2024. december 27., péntek

[Napi e-vangelium] 2024. december 28. szombat

2024. december 28. – Szombat, Aprószentek

Evangélium

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket." József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat. Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, nagy haragra lobbant, és Betlehemben meg annak egész környékén megöletett minden fiúgyermeket kétévestől lefelé, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: „Kiáltás hangzik Rámában, nagy sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé."
Mt 2,13-18

Elmélkedés

A karácsonyi ünnep öröme nem tartott sokáig, mert Szent István vértanúságát követően ma, aprószentek napján azokra az ártatlan gyermekekre emlékezünk, akiket Jézus miatt öltek meg. Az emberi féltékenység, a kicsinyesség, a hatalom féltése Heródest, az uralkodót szörnyű cselekedetre indítja. Hatalmával visszaélve ártatlanok életét oltja ki.
Az evangélium nem csupán a király gonosz cselekedetéről számol be, hanem József álmáról is, amelynek következtében a Szent Család Egyiptomba menekül. Mózes korában és azt megelőzően az ószövetségi nép sokat szenvedett Egyiptomban, amelyet a „szolgaság földjének" neveztek. Az egyiptomiak több száz éven keresztül rabszolgamunkára kényszerítették őket. Az Egyiptomból való kivonulást Isten legnagyobb megszabadító tettének tekintették, amelyről évszázadokon keresztül megemlékeztek. Az újszövetségi idők kezdetén mégis ez a föld nyújt menedéket az üldözött Szent Családnak, Máriának, Józsefnek és a kisded Jézusnak. Ahonnan egykor örömmel távozott a nép, ők most oda menekülnek, mert saját hazájukban életük veszélyben forog. Innen térnek majd vissza Heródes halálát követően Názáretbe.
Isten üdvözítő tervét az emberi rosszakarat tehát nem tudja megakadályozni. Jézus eljön, hogy az Egyiptomból való szabadulásnál is nagyobb szabadítást hajtson végre. Szenvedésével és halálával a bűn szolgaságától és a haláltól szabadított meg minket.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Megváltónk! Te születésedtől halálodig azt az utat jártad, amelyet az Atya jelölt ki számodra. Küldetésedet hűségesen teljesítetted, mindig az Atyának való engedelmességre törekedtél. Taníts minket arra, hogy Istentől kapott hivatásunkat keressük, felismerjük és teljesítsük! Születésed boldogsággal tölt el minket: Isten Megváltót küld, hogy feltárja végtelen szeretetét az emberek iránt. Születésed reménnyel tölt el minket, hogy életünknek célja van: keressük és megtaláljuk Istent. Születésed örömmel tölt el minket: velünk az Isten!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241228.mp3

2024. december 26., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2024. december 27. péntek

2024. december 27. – Péntek, Szent János apostol és evangélista

Evangélium

A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!" Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
Jn 20,2-8

Elmélkedés

Ki a „másik tanítvány", akiről a mai evangéliumban olvasunk? Ki futott Péterrel együtt Jézus sírjához húsvétvasárnap hajnalban? Ki lehetett az a „másik tanítvány", aki számára meghatározó hit-élmény volt az üres sír látványa? A válasz egyszerű: maga Szent János apostol és evangélista, aki leírta a történetet, és akit a mai napon ünnepel Egyházunk. János soha nem nevezi meg önmagát név szerint írásában, inkább a „szeretett tanítvány" kifejezést használja. Tehát nem tévedésből, hanem az ő személye miatt olvassuk ezt a húsvéti történetet az evangéliumban a mai napon, nem sokkal karácsony után.
Ha egyszer rászánjuk az időt és végigolvassuk János evangéliumát, akkor észrevehetjük, hogy írásában minden Jézusra mutat és az olvasót Jézusban, az Isten Fiában való hitre akarja elvezetni, mert ez a hit az örök élet forrása. János mindvégig a végső célt, az örök életet, az üdvösség elnyerését tekinti fő szempontnak, és világossá teszi, hogy a hit az üdvözülés feltétele minden ember számára. Jézus a mennyei Atyától jött a világba és földi küldetésének teljesítése után az Atya dicsőségébe tér vissza, s ezzel mintegy utat mutat az emberek számára a mennyország, az örökkévalóság, az Atya felé. Jézus küldetése az volt, hogy kinyilatkoztassa a világban az Atyát és megmutassa szeretetét. E kinyilatkoztatás bennünket az Isten iránti szeretetre és annak megvallására ösztönöz. Ha hiszünk az Isten Fiában és általa az Atya felé vezet életutunk, akkor mi is valóban Krisztus „szeretett tanítványaivá" válunk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Családban születtél és családban ismerted meg a szeretetet. A szeretetnek családra van szüksége, hogy otthonra találjon. Segítsd a szülőket, hogy felelősségtudattal készüljenek a gyermekvállalásra és gyermekük nevelésére. Segítsd őket, hogy helyet adjanak otthonukban Istennek és az ő szeretetének! Add, hogy a családok megerősödjenek az életszentségben hivatásuk teljesítéséhez, s ehhez az Egyház minden segítséget megadjon, felmutatva a családi életközösség igazi értékét!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241227.mp3

2024. december 25., szerda

[Napi e-vangelium] 2024. december 26. csütörtök

2024. december 26. – Csütörtök, Szent István első vértanú

Evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroznak benneteket. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok. Abban az órában megadatik majd nektek, hogy hogyan beszéljetek. Hiszen nem ti fogtok beszélni, hanem Atyátok Lelke szól majd belőletek. Halálra adja akkor a testvér a testvérét, az apa a gyermekét, a gyermekek pedig szüleik ellen támadnak, hogy vesztüket okozzák. Miattam mindenki gyűlölni fog titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül.
Mt 10,17-22

Elmélkedés

Tegnap, Karácsony napján Jézus földi születését, ma pedig egy mennyei születésnapot ünneplünk. Karácsony másnapján Szent István diakónusra, az Egyház első vértanújára emlékezünk. Története azt mutatja, hogy Jézus Krisztus e világra jövetele állásfoglalásra késztet minden embert: vagy elfogadjuk Jézus tanítását és életünkben megvalósítjuk azt, vagy elutasítjuk az örök életre vezető igazságot. A hívők hódolattal és tisztelettel fogadják, mások közömbösen szemlélik az eseményeket. Egyesek elkötelezik magukat Jézus mellett, mások nem kívánják beengedni őt az életükbe. Mindannyian szabadon és felelősségünk tudatában döntünk.
Nem csak Jézus élete, hanem az ő tanítványainak magatartása is döntésre késztetheti az embereket. Ezt mutatja Szent István diakónus példája. Amikor valaki Jézus nevében tesz csodákat, az ő evangéliumát hirdeti és életével tanúságot tesz Jézusban, az Isten Fiában való hitéről, ez egyesekben ellenszenvet vált ki. A tanítvány azonban nem fél az üldözésektől, sőt a haláltól sem, mert tudja, hogy Jézus ígérete szerint hűségének jutalma az üdvösség lesz. Szent István is a rá váró üdvösséget, a mennyországot látja, miközben rátámadnak ellenfelei. Nem viszonozza az erőszakot, hanem imádkozik. Egyrészt önmaga lelki üdvéért, másrészt azokért, akik az életére törnek. Így halála mennyei születésnap lett.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Karácsony ünnepe, a Megváltó születése megerősít bennünket arról, hogy te szeretsz minket. Szeretetből küldted el Jézust emberi világunkba. Elküldted őt, hogy levegye álarcainkat és a gyermek Jézus szemének tükrében meglássuk igazi önmagunkat. Elküldted, hogy örömöt, reményt, fényt, boldogságot és szeretetet hozzon nekünk. Örömmel fogadjuk karácsonyi szeretet-ajándékodat, a tökéletes ajándékot, a te egyetlen és egyszülött Fiadat, Jézust, a mi Megváltónkat! Köszönjük neked, Istenünk, a megváltást!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241226.mp3

2024. december 24., kedd

[Napi e-vangelium] 2024. december 25. szerda

2024. december 25. – Urunk születése – Karácsony

Evangélium

Azokban a napokban Augusztusz császár elrendelte, hogy írják össze a földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria kormányzója Kirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid városába, a judeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével, Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszerre csak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve." Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek! Miután az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így biztatták egymást: „Menjünk hát Betlehembe, nézzük meg a történteket, amelyeket az Úr hírül adott nekünk!" El is mentek sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy, amint előre megmondták nekik.
Lk 2,1-14

Elmélkedés

Csodálatos hely
A karácsonyi éjféli mise evangéliuma azzal fejeződött be, hogy az angyalok elmondják a Betlehem környéki pásztoroknak Jézus születésének örömhírét. Ezt a részt folytatja a pásztorok miséjének evangéliuma, amely szerint az angyalok távozása után a pásztorok felkerekedtek, hogy megkeressék a Megváltót. Amikor megtalálják, hódolnak előtte.
A pásztorokkal együtt lélekben útnak indulunk, hogy megkeressük a betlehemi istállót, a világ legcsodálatosabb helyét. Itt megtaláljuk az újszülöttet, a betlehemi kisdedet, a kis Jézust. Az elmúlt évszázadokban a világ különböző részein sok csodálatos épületet építettek és napjainkban is készülnek építészeti remekművek. Hatalmas templomok az Isten dicsőségére, még hatalmasabb felhőkarcolók az emberi tudás dicsőségére és óriási bevásárlóközpontok a vásárlás kétes dicsőségére. Hiába is építenek több száz méter magas házakat, hiába építenek szállodákat a tenger alá, nincs a világon még egy olyan csodálatos ház, mint a betlehemi házikó, amelyben megszületett a Megváltó. Lehet fényes palotákat építeni, de az egyszerű betlehemi istálló mindegyiknél ragyogóbb, mert benne a világ világossága született meg. Lehet drága pénzen gazdag házakat építeni, de a szegényes betlehemi házikó mindegyiknél többet ér. A kis betlehemi ház nem olyan, mint azok a turistalátványosságok, amelyek előtt lenyűgözve állnak meg a kirándulók ezrei. Mégis ebbe a házba tér be az egész keresztény világ, s térdel le a Gyermek előtt.
Karácsony ünnepén szeretnénk a látható események mögé nézni, szeretnénk az ünnep lényegét megérteni. Ebben talán ugyanaz a kíváncsisággal teli érdeklődés vezet minket, mint ami a betlehemi pásztorokban is élhetett. A látható események mögé nézve, és ez már a hit cselekedete részünkről, felfedezhetjük az isteni szeretet titkát, az isteni szeretet titokzatos világát. A mennyei Atya elküldi Fiát emberi világunkba, hogy mi soha ne érezzük magunkat egyedül, hanem megtapasztaljuk, hogy velünk az Isten. A betlehemi Gyermekben a hit szemével nézve felismerhetjük Megváltónkat és Üdvözítőnket. Ez a Gyermek hozza el számunkra a békességet és a boldogságot, és reményt gyújt mindannyiunk szívében. E Gyermek nélkül és az általa hozott békesség és szeretet nélkül nincs karácsony. A kis Jézust nem tudja helyettesíteni a gazdagon feldíszített fenyőfa, a hóesés gyönyörű látványa, de még a legszebbnek tűnő ajándék sem. Korunk legnagyobb tragédiája éppen az, hogy Isten helyébe bálványok egész sorát tették és sajnos a karácsony sem kivétel. Mindenféle látványos dolgokkal és értékes ajándékokkal próbálják egyesek helyettesíteni a szeretetet. Pedig Isten, aki maga a szeretet nem helyettesíthető senkivel és semmivel.
Mindannyiunk szíve csodálatos hellyé változhat, ha megszületik benne Jézus! Máriának azért kellett egy istállóban világra hoznia gyermekét, mert „nem kaptak helyet a szálláson" (Lk 2,7). Mi ne legyünk olyanok, akik elutasítjuk, elküldjük Jézust! Fogadjuk be őt a szívünkbe, adjunk neki helyet az életünkben! A pásztorok úgy tértek haza, hogy szívükben magukkal vitték az Urat. A karácsonyi szentmiséről mi is ővele térjünk haza, hogy a betlehemi Gyermek megszentelje otthonainkat és békét adjon családjainknak!
© Horváth István Sándor

Imádság

Megváltó Jézusunk! Ez az éjszaka, karácsony éjszakája nem olyan, mint a többi. Ez a nap nem olyan, mint a többi. Csodás dolgokról értesülünk az angyaloktól és most örömmel indulunk a pásztorokkal együtt hozzád. Tudjuk, hogy jövetelünkkel nem zavarunk téged, hiszen mindig örömmel fogadsz minket. Egyszerű emberként jövünk hozzád, miután hallottuk a hírt születésedről. Itt vagyunk, hogy kifejezzük hódolatunkat előtted, a világ Megváltója előtt. Ámulat és csodálkozás tölt el minket. Hálásan magasztalunk, mert velünk vagy, emberré lettél értünk.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241225.mp3

2024. december 23., hétfő

[Napi e-vangelium] 2024. december 24. kedd

2024. december 24. – Kedd

Evangélium

Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a prófétai szavakra nyílt az ajka: „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét; erős szabadítót támasztott minekünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk: szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.
Téged pedig, gyermek, a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, mert az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját; az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől, amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a béke útjára vezérelje."
Lk 1,67-79

Elmélkedés

Zakariás akkor némult meg, amikor nem hitt az angyalnak, aki hírül hozta neki, hogy gyermeke fog születni, s akkor tudott újra megszólalni, beszélni, amikor beteljesedett Isten ígérete, megszületett gyermeke, Keresztelő János.
Zakariás kilenc hónapig volt néma, kilenc hónapig tudott gondolkozni saját hibáján. Az ő hálaéneke, a Mindenhatót magasztaló imádsága, amelyet János születésekor mondott, s amelyet a mai evangéliumban olvasunk, arról tanúskodik, hogy tanult hibájából. Megtanulta értékelni azt, amit az irgalmas Isten az ő életében tett és amit az emberiség megváltása érdekében tett. Zakariás megtapasztalja azt, hogy Isten nem büntetni akar, hanem jeleivel figyelmezteti a bűnösöket és kifejezi, hogy kész megbocsátani, irgalmat gyakorolni.
Zakariás hálaimája az eljövendő Messiásról szól, aki helyreállítja a kapcsolatot a bűnös ember és az Isten között. Ez azonban nem az ember valamiféle érdemének köszönhető, hanem Isten irgalmasságának. Ő jön el hozzánk, ő hajol le irgalmával, ő közeledik hozzánk, hogy megbocsássa bűneinket. Isten mindenkor hűségesen teljesíti ígéretét, bár az ember sokszor hűtlen hozzá. A Megváltó születése új élet lehetőségét jelenti számunkra. A bűnös élet homálya, sötétsége helyett az üdvösség világos útjára léphetünk. Használjuk ki a lehetőséget, hogy Isten maga kínálja fel számunkra a lelki újjászületést.
© Horváth István Sándor

Imádság

Megváltó Urunk, te egykor kisgyermekként jöttél közénk egy szegényes istállóba, hogy megújítsd hitünket és a mennyei Atyával való kapcsolatunkat. Azóta is eljössz közénk minden karácsonykor, hogy emlékeztess minket az újjászületésünk lehetőségére. Lélekben én is elindulok hozzád Betlehembe, hogy szívemből kérjem tőled bűneim bocsánatát, és hogy isteni jóságoddal megtisztítsd lelkemet. Jóságos Jézusom, nem kérek mást karácsonyra, csak azt add meg, hogy tiszta szívvel borulhassak le szegényes jászolod elé, tiszta szívvel hódoljak előtted!

Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!

27 év plébániai és hivatali munka után immár negyedik éve kórházlelkészi szolgálatot végzek Zalaegerszegen. Jót tett a váltás nekem is, újra egy újmisés pap lelkesedésével dolgozok, látogatom a beteget, erősítem lelkileg az orvosokat és ápolókat. Szükség is van a lendületre, mert itt nincs megállás. Az advent sem hozott számunkra megnyugvást vagy pihenést, s valószínűleg a karácsony sem fog. Lesz szép számmal beteg és dolgozó, akik a kórházban töltik a karácsonyt. A karácsonyfa fényénél gondoljatok majd azokra, akik a kórházban szenteste is emberi életekre vigyáznak.

Így várjuk a karácsonyt. Van adventi koszorú is az osztályokon, de a gyertyákat biztonsági okból nem szabad meggyújtani. Van, ahol megoldják led-es gyertyával, máshová viszek papírból kivágott lángot. Egy nővér felragasztja a kanócra, kapnak egy áldást, és már meg is van az adventi gyertyagyújtás, folytatódhat a munka.

Egy kis ajándékot mindenkinek szeretnék adni. A segítőim már elkészítették a kis csomagokat. Néhány szaloncukor, karácsonyi dísz, rózsafüzér egyedi csomagolással. 1 csomag 1600 Ft. Akinek van rá lehetősége, kérem, támogassa a karácsonyi kórházi ajándékozást akár egyetlen, akár több csomag árának adományozásával. Köszönöm mindenki jószándékát!
Szép adventi készülődést és áldott karácsonyt!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor kórházlelkész

A kórházi karácsonyra szánt adományát az alábbi módokon tudja elküldeni. Köszönöm a támogatást!

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával:
https://evangelium365.hu/adomanyok?product_id=163

2. Banki utalás:
Számlatulajdonos neve: Evangélium365 Kiadó
Számlaszám: 10400717-50526749-52891010
Közlemény: Kórházi karácsony

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241224.mp3

2024. december 22., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2024. december 23. hétfő

2024. december 23. – Hétfő

Evangélium

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve." Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!" Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve." Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele."
Lk 1,57-66

Elmélkedés

Keresztelő János születése eltörli Erzsébet meddőségét és orvosságot hoz Zakariás némaságára. Isten beleszól az emberek életébe, de nem lehetetlen dolgokra kényszeríti őket, hanem emberi közreműködésüket kívánja üdvözítő tervének megvalósulásához. Csodái által Isten egyrészt alkalmassá teszi az embereket, jelen esetben Zakariást és Erzsébetet az általa kijelölt feladatra, másrészt irgalmasságának jelét mutatja környezetük felé. Az isteni irgalom mutatkozik meg abban, hogy idős koruk ellenére gyermekük születik és az irgalom jele, hogy a korábban hitetlenkedő Zakariás nyelve megoldódik.
Isten irgalma végig kíséri az emberiséget a bűnbeeséstől a Megváltó jöveteléig és az emberiség végéig. Az ószövetségben megfigyelhetjük, hogy Isten nem hagyja magára népét, akik ellenszegültek akaratának, hanem újra és újra megkísérli visszavezetni a szövetség útjára. Elküldi követeit, a prófétákat, hogy figyelmeztessék a választott népet a parancsokra, s az idők teljességében egyszülött Fiát küldte el a világba.
Az advent mindig az Atya szeretetére és irgalmára emlékeztet minket. A Betlehemben megszülető Jézus személyében testet ölt az irgalom. Jézus messiási küldetése az, hogy az Atya irgalmát földközelbe és emberközelbe hozza. A Megváltó nem elítélni akar minket, hanem megmutatja számunkra a bűnbánat útját, az irgalomban gazdag Atyához vezető utat.
© Horváth István Sándor

Imádság

Jöjj el népek várakozása, Jézus Krisztus, örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel. Nagy szükségünk van tanácsra, segítségre, oltalomra. Ha saját erőnkből akarunk választani jó és rossz között, könnyen tévedésbe esünk, s észrevétlenül becsapjuk magunkat. Ha jók szeretnénk lenni, hiányzik belőlünk az erő és a bizalom. Amikor szembe akarunk szállni a gonosszal, gyakran gyengének bizonyulunk és alul maradunk. Jöjj, Urunk, és világosítsd meg a téged keresők útját! Jöjj és ébressz új reményt a csalódottakban! Jöjj és adj örömöt minden embernek!

Aktuális

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241223.mp3

2024. december 21., szombat

[Napi e-vangelium] 2024. december 22. vasárnap

2024. december 22. – Advent 4. vasárnapja

Evangélium

Azokban a napokban Mária útrakelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
Lk 1,39-45

Elmélkedés

Isten bátorsága
December 21-én minden esztendőben az evangélium Mária Erzsébetnél tett látogatását beszéli el. Az idei liturgikus évben advent 4. vasárnapjának evangéliuma is erről szól, tehát nem tévedés, hogy két egymást követő napon ugyanazt a részletet olvassuk.
Mária és Erzsébet találkozásából kettős öröm születik. Az édesanyák öröme és a születendő gyermekek öröme. Erzsébet megsejti, hogy nem mindennapi találkozás ez, ezért így dicsőíti Máriát: Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked! Keresztelő János pedig megérzi, hogy számára sem hétköznapi ez a találkozás az Úrral és felujjong anyja méhében. János öröme mutatja, hogy elérkezett a messiási idő.
A történet elmélyíti az örvendezést és a hitet bennünk, és növeli bennünk az önátadás készségét. A mögöttünk lévő decemberi napokat bizonyára a lázas készület jellemezte. Talán egyre nyugtalanabbak lettünk, hogy időben be tudjuk-e szerezni az ajándékokat mindenkinek, és bizony bosszankodtunk, amikor az általunk korábban kiszemelt ajándék elfogyott és mással kellett pótolnunk azt. Az ünnep közeledtével néha már elfogyott a türelmünk, és azt éreztük, hogy nem készülünk el időben. Az utolsó tanítási napot váró gyerekek türelmetlenségével vártuk az utolsó munkanapot, hogy végre vége legyen a karácsony előtti hajtásnak. A felpörgetett életmód, a sorbanállások nem tettek jót az idegeinknek.
Az utolsó napokban ráadásként ránk tör a lelkiismeretfurdalás: többször is elmehettem volna a hajnali misére. Jó lett volna odahaza is egy kicsit összeszedettebben megtartani a családi adventi gyertyagyújtásokat vasárnaponként. Jó lett volna esténként többször leülni együtt imádkozni. Jó lett volna, ha türelmesebb vagyok munkatársaimmal. Jó lett volna több időt szánni a lelki felkészülésre. Jó lett volna a kézzelfogható ajándékok keresgélése és vásárlása mellett vagy helyett szívnek szóló, szeretetünkről némán tanúskodó lelki ajándékokról is gondoskodni. Ha valakiben most ilyen érzések vannak, hát tanuljon belőle! Jövőre is lesz advent, lesz karácsony. Ha most elkapkodtam, elhibáztam valamit, jövőre tudok ezen javítani. Sőt, talán még idén is van erre idő.
Ilyenkor már nem érdemes a boltba sietni, mert megvettek már minden normális dolgot, és értéktelen kacatot ne adjunk senkinek karácsonyra! A leárazott ajándék olykor leértékelt szeretetről árulkodik. A szeretet ennél értékesebb. A szeretet, amelyre mindenki vágyik minden ajándékon túl, ennél ezerszer értékesebb. A szeretet, amelyet nekem is éreznem, s mutatnom kell családtagjaim és mások felé, nem bóvli, nem értéktelen csecsebecse, nem hitvány szemét vagy ócska műanyag. A szeretet nem helyettesíthető semmi mással, még értékesnek tartott drága ajándékkal sem.
Mi, emberek sokszor félünk kimutatni szeretetünket. Istennek volt ehhez bátorsága. Rendkívüli húzás volt részéről, hogy nem adott minden embernek 1000 négyzetméter földet és 100 négyzetméteres házat. Isten Fiának volt bátorsága ahhoz, hogy üres kézzel szülessen meg emberi világunkban. Volt bátorsága ahhoz, hogy 33 év múlva odategye üres kezét a keresztre, hogy azt irdatlan nagy szegekkel átszegezzék. Volt bátorsága ahhoz, hogy születésétől a haláláig minden pillanatban megmutassa szeretetét irántunk.
Van-e bátorságom ahhoz, hogy viszontszeressem őt? Van-e bátorságom az ő szeretetét továbbadni embertársaimnak? Van-e bátorságom kimutatni szeretetemet? Istennek volt bátorsága önmagát adni nekem. Nekem van-e bátorságom önmagamat adni neki?
Legyünk érzékenyek a másik ember gondja és öröme iránt! Legyünk figyelmesek a találkozásainkban! Ajándékozzunk több időt a másik ember számára! Legyünk egymás számára próféták, akik jó hírt, örömhírt mondunk másoknak! Találkozásainkban mindig legyen jelen az Isten! Néha csak a háttérben, máskor rejtőzködve, alig észrevehetően, de legyen mindig ott!
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azért jöttél el bűnös emberi világunkba, hogy megmutasd számunkra a bűntől való szabadulás útját. Nélküled soha nem találnánk rá a bűnbánat útjára. Nélküled nem találnánk rá a mennyei Atya szeretetére. Te adod nekünk az adventi időt a bűnbánat idejeként. Jöjj el, Urunk, és érints meg minket szereteteddel! Jöjj és bocsáss meg nekünk, akik nem halogatjuk tovább bűneink beismerését, hanem a bűnbánat egyenes útján indulunk most feléd. Születésed, jöveteled nagy változást hozott egykor a világba. Te képes vagy megváltoztatni az embert. Képes vagy a bűnösöket szentté változtatni. Hozz változást az én életembe is!

Aktuális

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241222.mp3

2024. december 20., péntek

[Napi e-vangelium] 2024. december 21. szombat

2024. december 21. – Szombat

Evangélium

Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!"
Lk 1,39-45

Elmélkedés

A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy Mária meglátogatja rokonát, Erzsébetet. Ennek az eseménynek külön ünnepe van július 2-án, de ilyenkor, adventben is felidézzük az eseményt a Megváltó Jézus és előfutára, Keresztelő János miatt. Mindketten gyermeket várnak: Erzsébet hamarosan világra hozza Jánost, Mária pedig megszüli Jézust. Könnyen magunk elé tudjuk képzelni a jelenetet, a két várandós kismamát, akik szeretettel ölelik meg egymást, majd megosztják örömüket egymással. Mindkét gyermek születésében ott van az isteni csoda, az isteni közreműködés. Erzsébet és férje, Zakariás már idősek, s koruk miatt nem gondolhattak arra, hogy születhet még gyermekük. De Isten megígéri ezt, csodát tesz, s gyermekük születik. Jézus születése is csodás módon történik, hiszen neki nincs földi édesapja, hanem a Szentlélek által fogan meg Mária méhében a gyermek, aki a mindenható Isten, a mennyei Atya Fia. Ahogyan Mária és Erzsébet egymást átkarolja, az mindent elárul. Ölelésükben minden benne van. Benne van a szeretet, az ember szeretete a másik ember iránt, s mindennek a hátterében, a szívük mélyén jelen van az isteni szeretet is. Ölelésükben benne van a megajándékozottság öröme, az asszonyok öröme, akik új életet hoznak a világra. Szívükben ott van a hála érzése, hiszen a gyermekáldást Isten ajándékának tartják. Csatlakozzunk Mária és Erzsébet öröméhez és hálájához!
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te mindent megtehetsz. Te vagy az élet és az újjászületés ajándékozója. Üdvözítő terved szerint az idők teljességében Fiadat, Jézust küldted el közénk. Ő mindenben vállalta emberi sorsunkat, mert te úgy akartad, hogy példát mutasson nekünk életével, halálával és feltámadásával. Egyedül Jézus Krisztus által érthetem meg a te végtelen isteni szeretetedet és jóságodat. Segíts, hogy felismerjem Fiadban a Megváltót!

Aktuális

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241221.mp3

2024. december 19., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2024. december 20. péntek

2024. december 20. – Péntek

Evangélium

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!" Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!" Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen." Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!" Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38

Elmélkedés

Keresztelő János születésének hírüladása után Lukács evangélista Jézus születésének hírüladását írja le, ezt olvassuk a mai evangéliumban. A helyszín immár nem Jeruzsálem, hanem Názáret, nem a templom, hanem Mária szerény otthona.
Isten küldöttétől, Gábor angyaltól Mária megtudja, hogy a mindenható Isten őt választotta ki, hogy a Megváltó anyja legyen. A názáreti leány figyelmesen végighallgatja az angyal szavait. Miután megismerte Isten tervét és elfogadja Isten akaratát, leszáll rá a Szentlélek, és méhébe fogadja Jézust. A születendő gyermeknek nincs tehát földi édesapja, hanem a mennyei Atya gyermeke ő. A Megváltó világba érkezésének pillanata ez, az Isten által mondott ígéret beteljesedése. Ez az a pillanat, amikor teljesül a megváltásra váró emberiség vágya, megnyílik az ég és Isten leszáll a földre, Isten Fia megfogan anyja méhében.
Jézus Krisztus megtestesülésével az üdvösségtörténet új korszaka kezdődik el. Új teremtésről van itt szó, a világ újjáteremtéséről, a megváltásról. Isten, aki egykor megteremtette a világot, most újjáteremt mindent és Isten, aki az idők kezdetekor megalkotta az embert, az idők teljességében Fia által emberré lesz, újjáalkotva ezzel az emberi természetet. Jézus e világba érkezése tehát egy egészen új korszakot nyit meg, hiszen mindazok számára, akik eddig bűneik miatt sötétségben jártak, most felragyog a megváltás fénye.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te teljesítetted ígéretedet és elküldted közénk egyszülött Fiadat, a mi Megváltónkat. Fiad születésével újjáteremtettél minket, embereket, mert Jézus a mi lelki újjászületésünk egyetlen forrása. Hisszük, hogy isteni gondviseléseddel azóta is formálod és alkotod a világot. Minden születéssel, minden emberi élet kezdetével valami újat alkotsz és minden emberrel terveid vannak. Azt az utat kell végig járnunk életünkben, amelyet te jelöltél ki számunkra. Adj nekünk Fiad végtelen alázatosságából és engedelmességéből, hogy mi is egyedül a te akaratodat kövessük, egyedül téged tekintsünk életünk Urának, neked engedelmeskedjünk és a te országodat építsük!

Aktuális

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241220.mp3

2024. december 18., szerda

[Napi e-vangelium] 2024. december 19. csütörtök

2024. december 19. – Csütörtök

Evangélium

Heródesnek, Júdea királyának napjaiban élt egy Zakariás nevű pap, aki Ábia papi osztályába tartozott. Felesége Áron törzséből származott, és Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr parancsai és törvényei szerint. De nem született gyermekük, mivel Erzsébet magtalan volt, és már mind a ketten éltesebb korúak voltak.
Amikor Zakariás egy alkalommal osztályának rendjében szolgálatot teljesített Isten színe előtt, ráesett a sor, hogy a papi szolgálat szokása szerint az Úr templomába menjen, és bemutassa a tömjénáldozatot. A tömjénáldozat órájában nagy tömeg imádkozott a templomon kívül. Akkor az áldozati oltár jobb oldalán megjelent Zakariásnak az Úr angyala. Láttára Zakariás zavarba jött, és félelem szállta meg. Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás! Könyörgésed meghallgatásra talált. Feleséged, Erzsébet fiút szül, és Jánosnak fogod hívni. Örömöd és vigasságod lesz ő, és sokan örülnek majd születésének. Nagy lesz az Úr előtt: bort és részegítő italt nem iszik, sőt már anyja méhében betelik Szentlélekkel. Izrael fiai közül sokakat megtérít Istenükhöz, az Úrhoz. Illés szellemében és erejével fog színe előtt járni, hogy az atyák szívét a fiak felé fordítsa, az engedetleneket az igazak lelkületére vezesse, és az Úr iránt készségessé tegye a népet."
Zakariás erre megkérdezte az angyalt: „Miből tudhatom meg mindezt? Hiszen már öreg vagyok, és feleségem is éltesebb korú." Az angyal így válaszolt: „Én Gábor vagyok, az Isten színe előtt állok, aki azért küldött, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt. De mivel nem hittél szavamnak, amely majd valóra válik annak idején, megnémulsz, és nem tudsz beszélni a beteljesedés napjáig." A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy annyit késlekedik a templomban. Amikor pedig kijött, nem tudott megszólalni. Ebből megértették, hogy a templomban látomása volt. Intett nekik, de néma maradt.
Mihelyt szolgálatának napjai elmúltak, hazament. E napok után felesége, Erzsébet méhében fogant, de öt hónapon keresztül titkolta. „Így tett velem az Úr – mondta –, arra méltatott e napokban, hogy elvegye szégyenemet az emberek előtt."
Lk 1,5-25

Elmélkedés

Az evangéliumi jelenet szerint Zakariásra esik a sor, hogy bemutassa a közösség, a nép nevében az áldozatot. Ő ezzel a szándékkal indul, ez a feladat az ő papi szolgálatának része. Ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy amikor Zakariás belépett a jeruzsálemi templomba és az Úr oltárához lépett, akkor egy olyan személyes imával tette ezt, amelyet egész életében magában hordozott. Szívének tiszta vágyához feleségének kívánsága is csatlakozott, aki talán minden alkalommal azzal engedhette el őt Jeruzsálembe, hogy ha kiválasztják a szertartás bemutatására, ne feledkezzen meg Isten színe előtt imádkozni azért, hogy gyermekáldásban részesüljenek.
Zakariásnak ez a személyes imaszándéka nem csupán feltételezés. Erre a Lukács evangélista által külön le nem jegyzett szándékra mondja ugyanis válaszként az angyal: „Könyörgésed meghallgatásra talált. Feleséged, Erzsébet fiút szül, és Jánosnak fogod hívni." Zakariás és Erzsébet egy életen át imádkoztak, könyörögtek azért, hogy gyermekük szülessen, s most, amikor idős koruk miatt már nem számíthattak gyermekre, teljesül vágyuk, pontosabban a mindenható Isten teljesíti vágyukat, ő ajándékozza meg őket gyermekkel.
Isten képes csodát tenni bárkivel, velem is. Amikor lelkileg terméketlen vagyok, nem hozok gyümölcsöt, akkor Isten újjáteremt. Amikor már-már lemondok a lelki növekedésről, akkor Isten új lehetőséget ad nekem.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! A karácsony közeledtével fokozódik bennünk a nyugtalanság, az izgalom. Szeretnénk néha lassítani az adventi napokat, máskor pedig siettetnénk az ünnep érkezését. Amikor majd végre elkezdünk ünnepelni, rögtön szeretnénk megállítani az időt, hogy az ünnep ne érjen véget, a karácsony tartson tovább és az a béke, nyugalom és öröm ne csak néhány napig, hanem egész éven keresztül tartson. Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy földi életünk éveiben, évtizedeiben, és köszönjük, hogy az örökkévalóságba hívsz minket. Irgalmad vezessen a te Fiadhoz, a betlehemi Gyermekhez!

Aktuális

Kedves evangélium olvasók!

Papi szolgálatom kezdetén, 30 évvel ezelőtt, tucatnyi katolikus újság segítette a gyerekek evangelizációját Magyarországon. Az újságok hasznosak voltak a gyerekeknek, a hittanosoknak, a minisztránsoknak. Aztán sorra eltűntek ezek a gyerekeknek szóló katolikus kiadványok. A helyzetet sajnálták a fiatalokkal foglalkozó papok és hitoktatók, valamint a szülők is, akik számára fontos volt gyermekük vallásos nevelése. Én is tehetetlenül néztem a folyamatot, de amikor az utolsó vallásos gyermekújság is megszűnt, elérkezettnek láttam az időt, hogy elkezdjek szemben úszni az árral. 2011-ben megalapítottam az Élő Kenyér gyermekújságot. A cím az Oltáriszentségre utal, mert az volt a célom, hogy a szentmisére járást megszerettessem a gyerekekkel. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha egy gyermek megtapasztalja, hogy az Oltáriszentségben Jézussal találkozik, akkor szívesen fog jönni a szentmisére. Ez a cél pontosan meghatározta az újság szerkezetét: benne vannak a vasárnapok és ünnepek miseszövegei, persze minden oldalon színes képekkel illusztrálva. Ezt egészíti ki egy kis példázat az evangélium magyarázataként, szentek élete, játékos feladatok, az adott időszak imádságai, minisztráns kisokos, pápák történetei.

Az elmúlt 14 év igazolta, hogy érdemes volt elkezdeni. A felnövő, a célcsoportból kinövő gyermekek helyett évről évre vannak újak, akik elkezdik használni az Élő Kenyeret, mert szüleik, nagyszüleik számára fontos gyermekük, unokájuk lelki fejlődése. Az alapításkor rögzítettem, hogy reklámmentes lesz az újság, mert bár gazdaságilag könnyebb volna, ha reklámbevételekből kiegészítenénk a költségvetést, de mégsem a mi feladatunk a rózsaszín pónik és kardozó szuperhősök népszerűsítése. A szentek is hősök, inkább tőlük tanulja meg a gyermek, hogyan válhat Jézus barátjává.

2025-ben már a 15-dik évfolyamot kezdjük. Ha az Ön számára is fontos gyermeke, unokája vallásos nevelése és lelki fejlődése, bátorítom, hogy fizessen elő az Élő Kenyér gyermekújságra! Ez könnyen megtehető az Evangélium365 webáruházban az alábbi linkre kattintva.

https://evangelium365.hu/elo-kenyer?product_id=173

Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor

Az Élő Kenyér újságot jótékonysági előfizetéssel is lehet támogatni. Ebben az esetben nem az adományt küldő személy kapja az újságot, hanem egy rászoruló gyermeknek küldjük el azt. E célra adomány itt küldhető:
https://evangelium365.hu/adomanyok?product_id=174

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241219.mp3

2024. december 17., kedd

[Napi e-vangelium] 2024. december 18. szerda

2024. december 18. – Szerda

Evangélium

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten." Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.
Mt 1,18-24

Elmélkedés

A tegnapi evangélium kapcsán felmerült kérdésre a mai részlet pontos választ ad. Az angyal szavaiból kiderül, hogy Jézusnak nem egy férfi az apja, hanem ő a mennyei Atya Fia.
Jézus születésének elbeszéléseiben olvashatunk arról, hogy József több alkalommal is álmot lát, amelyekben útmutatásokat kap Istentől. A mai evangéliumban József első álmát ismerhetjük meg, amely álom eloszlatja az ő aggályait és félelmeit. József ebből az álomból értesül arról, hogy miért vár gyermeket jegyese, Mária. Isten így közli vele, hogy mit tegyen: vegye feleségül Máriát és nevelje fel a születendő gyermeket. József álma révén mi is bepillantást nyerhetünk az üdvtörténet egyik legnagyobb eseményének titkába. Mária gyermeke a mennyei Atya Fia, aki a Szentlélek közreműködése révén fogan meg. Az álombeli látomásból megtudjuk továbbá, hogy a születendő gyermek lesz a Megváltó, továbbá azt is, hogy a korábbi időkben elhangzott ígéretek az ő személyében teljesednek be.
József megérti az álmot, amelyet Isten útmutatásának tart, ezért annak megfelelően cselekszik. Miután Mária megismerte Isten vele kapcsolatos szándékát és igent mondott arra, ugyanezt teszi József is, engedelmesen megteszi mindazt, amit a Mindenható kér tőle.
Az isteni kinyilatkoztatás erősítsen meg minket is abban a hitben, hogy a Gyermek, akinek születésére készülünk most, az adventi időben, valóban az Isten Fia.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te azt akarod, hogy minden gyermek boldog felnőtté váljon. Add, hogy gyermekeink ne csak testben, hanem lélekben is növekedjenek, felnőtté váljanak! Add, hogy gyermekeink az ismeretek elsajátítása mellett hitükben is napról napra fejlődjenek! Ültesd el lelkükben Igéd magjait, adj nekik erőt, hogy életükben hűségesek legyenek hozzád, és majd egykor felnőttként ők is továbbadják gyermekeiknek a hit igazságait! Segítsd őket, hogy gyermekként és felnőttként országod építésében munkálkodjanak!

Aktuális

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241218.mp3

2024. december 16., hétfő

[Napi e-vangelium] 2024. december 17. kedd

2024. december 17. – Kedd

Evangélium

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Arám, Arámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszon, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór, Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár, Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is tizennégy nemzedék.
Mt 1,1-17

Elmélkedés

Jézus családfáját olvassuk a mai evangéliumban. A zsidó nép ősatyáinak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak a neve ismerős számunkra a nemzetségtábla elején, de aztán gyorsan elveszítjük a fonalat az ismeretlen nevek hallatán. A felsorolásban később említett Dávid és Salamon neve szintén ismerősen cseng, de aztán újra eltévedünk a furcsa nevek erdejében. A sor végén József feltűnése egyesekben zavart okoz, mert a sok férfinév hallatán azt vélik kiolvasni a szövegből, hogy József volt az apja Jézusnak. Valójában Máté evangélista ilyet egyáltalán nem állít, sőt, szándékosan úgy fogalmaz, hogy megtöri az apák és fiak sorozatát. Józsefről annyit mond az evangélista ezen a helyen, hogy ő volt a férje Máriának, akitől Jézus született. Ha nem Józseftől származik Jézus, akkor kitől? Erre a kérdésre majd a holnapi evangélium ad feleletet.
Miért olvassuk minden évben adventben ezt a családfát? Jézus születése, a Messiás eljövetele az emberiség történelmének része, amelynek megvan az ószövetségi előzménye. Ha szeretnénk megismerni Jézust és megérteni az ő küldetését, akkor érdemes ismernünk az ószövetséget is, a Jézust megelőző idők történelmét, mindazt, ami az ember teremtésétől és a bűnbeeséstől történt az évszázadok során, mert így fogjuk megérteni, hogy miért jött el a világba a Megváltó. S talán így fogjuk megérteni azt is, hogy nem véletlenül születünk erre a világra, hanem Isten tervében minden embernek szerepe van, nekem is.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus, te minden nap eljössz hozzánk, minden nap döntés elé állítasz minket, minden nap választ vársz tőlünk. Elfogadom és hiszem, hogy te vagy az élő Isten Fia, akit azért küldött az Atya e világba, hogy általad szóljon hozzánk, és általad nyilatkoztassa ki igazságait és jóságát. Elfogadom és hiszem, hogy képes vagy eltörölni minden bűnömet, és képes vagy engem jó útra téríteni. A te törvényed, a szeretet parancsa szerint akarok élni. Kérlek, adj erőt, hogy minden nap tökéletesebben tudjak a mennyei Atya törvényeinek eleget tenni!

Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!
Az advent kezdetére most is megjelent az e-vangélium könyvben, mégpedig a következő évre, azaz 2025. minden napjára. Szeretettel ajánlom figyelmetekbe. Kedves karácsonyi ajándék lehet családtagjaitoknak, ismerőseiteknek.
Budapesten a Ferenciek terén az Új Ember könyvesboltban kapható. Továbbá személyen vásárlás lehetősége országszerte a nagyobb városok (Győr, Eger, Pécs, Szombathely, Miskolc, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, stb.) egyes kegytárgyüzleteiben és könyvesboltjaiban. A boltok listája megtalálható a könyv leírásánál a webáruházban.
István atya - Horváth István Sándor

Szívem első gondolata 2025
Elmélkedések az evangéliumról
Az év minden napjára
Adventtől adventig (2024. december 1-től)
Imagyűjtemény
520 oldal
Ára: 2600 Ft/db + szállítási díj (2500 Ft) darabszámtól függetlenül. Külföldre nem tudjuk küldeni.

Rendelés ezen a linken:
https://evangelium365.hu/szivem-elso-gondolata?product_id=175

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241217.mp3

2024. december 15., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2024. december 16. hétfő

2024. december 16. – Hétfő

Evangélium

Egy alkalommal Jézus a templomba ment, és tanított. Közben odaléptek hozzá a főpapok meg a nép vénei, és megkérdezték: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat ehhez?" Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha megfeleltek rá, megmondom nektek, milyen hatalommal teszek így. Honnan volt János keresztsége? A mennyből-e vagy az emberektől?"
Azok tanakodni kezdtek egymás között: „Ha azt mondjuk, a mennyből volt, azt feleli: „Hát akkor miért nem hittetek neki?" Ha pedig azt mondjuk: „Az emberektől", akkor meg félnünk kell a néptől, mert Jánost mindenki prófétának tartja." Ezért ezt a választ adták Jézusnak: „Nem tudjuk."
„Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal teszek így" – felelte Jézus.
Mt 21,23-27

Elmélkedés

Keresztelő Jánost az Isten küldte, ő a Messiás előfutára. Igazi próféta ő, aki nem a maga szavait mondja el és nem a saját gondolatait hirdeti, hanem az Isten küldötteként azt hirdeti a népnek, amivel Isten bízta meg. János, mint igehirdető abból meríti bátorságát és határozottságát, hogy Isten küldte őt. Jól tudhatták ezt azok is, akik a mai evangélium szerint Jézust kérdezik származásáról, hatalmának eredetéről. Az Úr pedig Keresztelő János személyét idézi fel számukra. Ők viszont hallgatnak és nem nyilvánítanak véleményt azzal kapcsolatban, hogy honnét származott János hatalma.
Ha az égből volt Keresztelő János hatalma és valóban az Isten küldötte volt, akkor miért nem hittek neki egykor az emberek? Ha Jézust a mennyei Atya küldte el hozzánk a világba és tőle kapta hatalmát, akkor miért nem hisz benne mégsem mindenki?
A hit Isten ajándéka, amelytől senki sincs elzárva, és amelyre senki sem kényszeríthető. A hit megkívánja az ember részéről a szabad elfogadást. Jézus egész földi élete – megtestesülésétől feltámadásáig – jel az emberek számára, hogy hitre ébredjenek, hiszen a mennyei Atya azért küldte el őt a világba, hogy mindenki higgyen általa.
Adventben hittel várakozunk. Ez az időszak arra a napra irányítja figyelmünket, amelyet hittel várunk: Jézus születésének napjára. Gyújtsd meg, Urunk, lelkünkben a hit lángját!
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te egykor bűnbánatot hirdettél a népnek és megtérést vártál az emberektől. Evangéliumod üzenete arra ösztönöz, hogy szembenézzek önmagammal, bűnös múltammal, életem hibáival. Segíts felismernem mindazt, amin változtatnom kell, s amin a te kegyelmeddel változtathatok. Adj szívembe igaz bűnbánatot! Add nekem a Szentlélekben való újjászületés kegyelmét! Mutasd meg nekem, milyen úton induljak, s mit vársz tőlem a jövőben! Köszönöm az adventi készület idejét. Adj erőt, hogy nap mint nap előre haladjak a lelki felkészülés útján és találkozhassak veled, az Isten Fiával.

Aktuális

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20241216.mp3

2024. december 31., kedd

2024. december 30., hétfő

2024. december 29., vasárnap

2024. december 28., szombat

2024. december 27., péntek

2024. december 26., csütörtök

2024. december 25., szerda

2024. december 24., kedd

2024. december 23., hétfő

2024. december 22., vasárnap

2024. december 21., szombat

2024. december 20., péntek

2024. december 19., csütörtök

2024. december 18., szerda

2024. december 17., kedd

2024. december 16., hétfő

2024. december 15., vasárnap

Blogarchívum