[Napi e-vangelium] 2018-05-27

2018. május 27. - Szentháromság vasárnapja

Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a
hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak
előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament
hozzájuk, és ezt mondta nekik: "Én kaptam meg minden hatalmat az égen
és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden
nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek
nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam
nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!"
Mt 28,16-20
Elmélkedés:
Az Úr végakarata
A legtöbb ember élete előrehaladtával szükségesnek látja
végrendeletének elkészítését. Ebben a hivatalos iratban rendelkezik
arról, hogy halála esetén mi a teendő, hová temessék, illetve mi legyen
vagyonának, anyagi és szellemi javainak sorsa. Bár általában a
legtöbben csupán az anyagiakról szoktak rendelkezni végrendeletükben,
előfordul az is, hogy valamilyen üzenetet is átadnak ilyen módon
utódaiknak, örököseiknek, például azt, hogy folytassák az általa
megkezdett vagy végzett, az emberek számára értékes szolgálatot. Ilyen
végrendeletként, szellemi örökségként érdemes értelmeznünk Jézus
szavait, amelyeket ma, a Szentháromság ünnepén olvasunk az
evangéliumban. Az Úr végső akarata az, hogy mindaz, amit földi
küldetésével megvalósított, az ő mennybe való visszatérése után is
folytatódjon, mégpedig az általa alapított közösség, az Egyház
közreműködése, szolgálata által. Annak érdekében, hogy az Egyház
tagjaiként és az Úr küldötteiként teljesíteni tudjuk feladatunkat,
érdemes pontról pontra végigvennünk, hogy mit tartalmaz Jézus
végrendelete.
Elsőként ezt mondja: "Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a
földön." Alapvetően saját helyzetünk tisztázására szólít fel minket ez
a kijelentés. Emberként nem rendelkezünk isteni hatalommal, erővel vagy
képességekkel. Minden hatalom az Úré és mi tőle kapunk hatalmat ahhoz,
hogy küldöttei legyünk. A magunk erejével semmire sem jutnánk, ezért
érdemes szerénységet tanúsítanunk és elismernünk azt, hogy csak szolgák
vagyunk, eszközök az Úr kezében.
A végrendelet ennek tisztázása után felszólít minket: "Ezért most
menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet!" A
felszólításban külön hangsúlyt kap a "most." Nem késlekedhetünk, nem
várakozhatunk tétlenül, hanem most kell elindulnunk. A feladat az, hogy
az Úr Jézus tanítványaivá tegyük az embereket. Nem a magunk
tanítványaivá, hanem Jézus tanítványaivá! Ne az legyen a célunk, hogy
legyenek követőink, hanem az Úr követőivé váljanak azok, akikhez eljut
az ő tanítása. E körből pedig senki nincs kizárva, az örömhír
egyetemes, mindenkihez, minden nemzethez szól.
Jézus végakaratának következő pontja így hangzik: "Kereszteljétek meg
őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!" Egy végrendeletben nincs
helye a felesleges szavaknak, ezért Jézus is a lényeget említi. Azzal
válik valaki Jézus tanítványává és követőjévé, hogy megkeresztelkedik.
Aki tehát eljut a hitre és követni akarja Jézust, az elé nem kell
akadályokat görgetni, hanem részesíteni kell őt a keresztségben, hogy
aztán annak kegyelmi gyümölcseként tovább haladhasson a hit és az
üdvösség útján.
A következő mondat a további teendőket rögzíti: azokat, akik
részesültek a keresztségben, "tanítsátok meg mindannak megtartására,
amit parancsoltam nektek!" Ez a pásztori gondoskodásra és vezetésre
való felszólítás, azaz ne hagyjuk magára a megtérteket, a
megkeresztelteket, a hit útján elindulókat, hanem vezessük őket a
krisztusi parancsok útján, amely egyetlen törvényben, az Isten és az
embertárs felé irányuló szeretetben foglalható össze.
A végrendelet utolsó mondata olyan ígéretet fogalmaz meg, amelyet
Jézuson kívül egyetlen végrendelkező, a túlvilágra készülő ember sem
írhat le ilyen határozottsággal: "És íme, én veletek vagyok mindennap a
világ végéig!" Egyetlen emberi alkotás, egyetlen emberi életmű sem
örökérvényű, az idő múlásával minden elenyészik. Lehet, hogy ezer vagy
millió év kell hozzá, de elenyészik, hatását veszti mindaz, amit
emberek hoztak létre. Krisztus műve azonban örök, az általa hozott
megváltás, mint Isten ajándéka az idők végéig minden emberre kiterjed.
Ő elmondhatja, hogy a világ végéig köztünk marad, velünk marad, mert
nem csak ember, hanem valóságos Isten.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy
elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és
kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban
ezt a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem
is és minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy - miközben
hittel valljuk a három isteni személyt - éljünk is egységben az
Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180527.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/