2017. február 18., szombat

[Napi e-vangelium] 2017-02-18

2017. február 18. – Szombat

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és
egyedül velük ment föl egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája
olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így
a ruhát kifehéríteni. Akkor megjelent nekik Illés és Mózes, és
beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Jó nekünk
itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és
Illésnek egyet!" Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor
felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én
szeretett Fiam, őt hallgassátok!" Mire körülnéztek, már senkit sem láttak,
csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek,
amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot
megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy
feltámad a halottak közül. Azután megkérdezték tőle: „Miért mondják az
írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?" Ezt válaszolta: „Igen,
előbb eljön Illés és mindent helyreállít. De az is meg van írva az
Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része. Azt
mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak
vele, ahogy előre megírták róla."
Mk 9,2-13

Elmélkedés:

A mai evangéliumban Jézus színeváltozását olvassuk. A három kiválasztott
apostol, Péter, Jakab és János rendkívüli dolgokat látnak és hallanak,
egyedülálló élményben van részük. Márk evangélista is csak nehezen találja
a szavakat: „Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle
kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni." A földöntúli, mennyei
ragyogást próbálja evilági dolgokhoz hasonlítani.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a színeváltozáskor megmutatkozó dicsőségről
azt gondoljuk, hogy ez majd a jövőben, az Úr feltámadása után lesz
osztályrésze Jézusnak és most ebből előre megláthatnak valamennyit a
kiválasztottak. De talán helyesebb azt állítanunk, hogy Jézus, az
örökkévaló Isten, állandó részese ennek a dicsőségnek, csak ezt földi
élete során nem tárja fel mindenki előtt, nem láthatják az emberek. A
színeváltozáskor nagy jelentősége van az égből hangzó szózatnak, amelyhez
hasonló Jézus megkeresztelkedésekor hangzik el. A Biblia szóhasználatában
a felhő Isten jelenlétére utal, tehát a mennyei szózat Istentől származó
tanúságtétel. A megkeresztelkedéskor a mennyei Atya szava kifejezetten
Jézus felé irányul: „Te vagy az én szeretett fiam, benned telik kedvem"
(Mk 1,11). A mostani tanúságtétel már a három apostolnak szól: „Ez az én
szeretett Fiam, őt hallgassátok!"
Uram, Jézus, mutasd meg nekem azt a dicsőséget, amely az örökkévalóságban
vár rám!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Hálát adunk néked, Atyánk, az életért és tudásért, melyet
kinyilatkoztattál nekünk a Te szolgád, Jézus által! Dicsőség néked
mindörökké! Ahogyan e kenyértöredékek szét voltak szóródva a hegyeken és
eggyé váltak összegyűjtve, úgy gyűljön össze egyházad királyságodban a
Föld határairól! Mindenható Uralkodónk, ki mindent nevedért teremtettél,
ételt és italt adtál az embereknek, hogy élvezzék, nekünk pedig lélek
szerinti ételt és italt adtál, és örök életet Szolgád által. Dicsőség
néked mindörökké!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170218.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum