Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató
írástudók és farizeusok! Elzárjátok a mennyek országába vezető utat az
emberek elől. Ti magatok nem mentek be oda, és azokat sem engeditek
odajutni, akik be szeretnének menni. Jaj, nektek, képmutató írástudók és
farizeusok! Tengert és szárazföldet bejártok, hogy egyetlen pogányt
megtérítsetek, és ha megtért, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább,
mint magatokat. Jaj, nektek, vak vezetők! Azt mondjátok: „Ha valaki a
templomra esküszik, az semmi; ha azonban a templom aranyára esküszik, az
kötelez." Ti, esztelenek és vakok! Hát mi nagyobb: az arany vagy a
templom, amely megszenteli az aranyat? – Továbbá azt mondjátok: „Ha valaki
az oltárra esküszik, az semmi, de ha a rajta lévő áldozati ajándékra
esküszik, az kötelez." – Ti, vakok! Hát mi nagyobb: az áldozati ajándék
vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? Aki tehát az oltárra
esküszik az esküszik az oltárra és mindarra, ami rajta van. Aki a
templomra esküszik, az esküszik a templomra és arra aki ott lakik. Végül
aki az égre esküszik, az az Isten trónjára esküszik és arra, aki a trónon
ül.
Mt 23,13-22
Elmélkedés:
A mai evangéliumban Jézus a farizeusi lelkület helytelenségét tárja fel
beszédében. A farizeus nagy nyilvánosság előtt szereti végezni vallásos
cselekedeteit. Fontos számára, hogy az emberek lássák buzgóságát, s úgy
tekintsenek rá, mint a vallásosság mintaképére. Meg van győződve arról,
hogy magatartása tetszik Istennek. Bűneit – ha egyáltalán egyet is elismer
– szívesen rejti el mások elől, mert ez lerombolhatná az emberek róla
alkotott pozitív képet. A farizeusi lelkület rejtőzködő. Önmagunkban nehéz
felismerni. Az könnyen megy, hogy ítéletet alkotva másokat farizeusnak
tartunk, de önmagunkban szinte lehetetlen észrevenni, s emiatt küzdeni is
nehéz ellene. A farizeusok legsúlyosabb bűnének Jézus azt tekinti, hogy
másokat megakadályoznak az üdvösség felé haladásban.
A részlet tanulsága: nem szabad olyan farizeusokká válnunk, akik másokat
akadályozunk az üdvösség felé vezető úton. Ugyanezt pozitív formában is
érdemes megfogalmaznunk: hiteles tanúságtevőknek és evangéliumhirdetőknek
kell lennünk. Életünkben fel kell ragyognia az emberek számára, hogy
Krisztus keresztjéből és feltámadásából merítünk erőt. Mindannyiunk
hivatása, hogy mindenkor hirdessük Jézust és belé vetett hitünket, az ő
örömét és reményét sugározzuk magunkból, hogy jó tetteinket látva az
emberek az Atya felé irányuljanak és a hit felébredjen bennük. Ez a
tanúságtétel utat mutat majd másoknak az üdvösségre.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, a te szolgád, minden nép és minden nyelv rád esküszik! Te legyőzöl
minden akadályt, s az örök életre vezetsz minket. Nem vagy feledékeny, és
minden jótettünket bőségesen megjutalmazod, megbánt bűneink emlékét az
enyészetnek adod.
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140825.mp3
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése