2012. június 16., szombat

[Evangelium] 2012-06-16

2012. június 16. – Szombat, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor
Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az
ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban
Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a
hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni
kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak
Jeruzsálembe, hogy ott keressék. Három nap múlva találtak rá a templomban,
amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak
hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei
meglátták őt, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért
tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged." Ő azt
felelte: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell
lennem?" Ám ők nem értették, mit akar ezzel mondani. Akkor hazatért velük
Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte
szívében.
Lk 2,41-51a

Elmélkedés:

Jézus először zarándokolt el a húsvéti ünnepekre Jeruzsálembe, amely 12
éves kortól volt kötelező. „Miért kerestetek? Hát nem tudtátok, hogy Atyám
dolgaiban kell lennem?" – mondja Jézus aggódó édesanyjának és Józsefnek,
miután az ünnepek után hazafelé tartva nem találták és visszatértek a
városba. A 12 esztendős Jézus először nyilatkoztatja ki, hogy Isten az ő
Atyja. Sem a templomi tanítók, akik szintén hallhatták a kijelentést, sem
pedig Mária és József nem értették ezeket a szavakat. Későbbi tanításaiból
pedig feltárul számunkra, hogy milyen egységben él az Atyával. De nem csak
azt nyilatkoztatja ki, hogy Isten az ő Atyja, hanem azt, is, hogy a mi
Atyánk. Isten Atyasága egyrészről azt jelenti, hogy ő az egész
világmindenség forrása és mindennek a teremtője, másrészt, hogy minden
gyermeke iránt jóságos és szeretettel teljes. Jézus biztatására bátran
szólíthatjuk Istent Atyánknak. Minden körülmények között bízzuk magunkat,
életünket Istenre, akinek gyermekei vagyunk!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne
gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk
Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat.
Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig
leborulni Istenséged titka előtt.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum