2017. március 27., hétfő

[Napi e-vangelium] 2017-03-27

2017. március 27. – Hétfő

Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta,
hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába
érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit
Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott
voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a
vizet borrá változtatta.
Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett.
Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá,
és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt.
Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek." A
királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a
fiam!" Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él." Hitt az ember Jézus
szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak
szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik
órában lett jobban?" Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz." Az
apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él."
Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája,
amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után).
Jn 4,43-54

Elmélkedés:

„Hitt az ember Jézus szavának" – és ebben a pillanatban megtörtént a
csoda. Csak annyi kellett hozzá, hogy a tisztviselő odalépjen Jézushoz és
hittel elmondja kérését. Megszólította az Urat, hogy jöjjön és segítsen,
mert bízott abban, hogy Jézus tud segíteni. Jézus pedig észrevette a kérés
mögött ezt a bizalmat.
Hányszor előfordul velünk, hogy minden erőnket latba vetjük a jó ügy
érdekében, de nem tudunk eredményt elérni. Megmozgatjuk kapcsolatainkat,
mások segítségét kérjük, de nem jutunk közelebb célunkhoz. Pedig talán
nekünk sem kellene egyebet tennünk, mint ahhoz fordulni, aki valóban tud
segíteni. Hittel odajárulni Jézushoz, aki képes csodát tenni velünk is. Ez
a bizalom, ráhagyatkozás, hit hiányzik sokszor belőlünk. Hányszor kell
megkérdeznie Jézusnak tőlünk, hogy hol van a mi hitünk? Az evangélium
számos csodája azt tanítja nekünk, hogy a mustármagnyi, kicsiny hit is
elég ahhoz, hogy „megmozduljanak a hegyek", azaz létrejöjjön a nagy
változás az emberi szívekben. Csak oda kell lépnem az Úr elé és el kell
neki mondanom, hogy hiszek az ő segítségében. Hiszek az ő
mindenhatóságában. Hiszek jóságában és gondviselő szeretetében. A hit
által feltétel nélkül egyesülök Isten akaratával, mert bízom abban, hogy
jót akar és jót tesz nekem.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, irgalmas Atyánk, aki szeretetedet Fiadban, Jézus Krisztusban
nyilatkoztattad ki, és kiárasztottad ránk a Szentlélekben, a
Vigasztalóban, fölajánljuk neked ma a világ és minden ember sorsát. Hajolj
le hozzánk, bűnösökhöz, gyógyítsd meg gyöngeségünket, űzz el tőlünk minden
rosszat, add, hogy a Föld minden lakója megtapasztalja irgalmasságodat,
hogy benned, a Szentháromság egy Istenben megtalálják mindig a remény
forrását.
Szent II. János Pál pápa

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170327.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum