2017. szeptember 24., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2017-09-24

2017. szeptember 24. - Évközi 25. vasárnap, a Szentírás vasárnapja

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A
mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy
szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a
munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint
kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt
mondta nekik: "Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd
nektek." Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra
kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül
is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: "Miért álldogáltok
itt egész nap tétlenül?" Azok ezt válaszolták: "Mert senki sem fogadott
fel minket." Erre azt mondta nekik: "Menjetek ti is a szőlőmbe!"
Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: "Hívd össze a
munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!"
Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és
egy-egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik
többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor
átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: "Ezek az utolsók csak egy
órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap
terhét és hevét viseltük!" Ő azonban ezt felelte az egyiküknek:
"Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél
meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit
szánok, mint neked. Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit
akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?" Így lesznek az
utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!
Mt 20,1-16a
Elmélkedés:
Mint égen a csillagok
A Katolikus Egyház szeptember utolsó vasárnapján világszerte a
Szentírás ünnepét tartja, amely könyv hitünk szerint Isten
kinyilatkoztatott üzenetét tartalmazza. A Szentírás olyan, mint az
éjszakai égbolt: minél tovább nézzük, annál több csillagot fedezünk fel
rajta. Ez a hasonlat több szempontból is megvilágítja számunkra a
Szentírás olvasásának fontosságát.
Az első ilyen szempont: a Szentírás olvasásához érdemes nyugodt
körülményeket biztosítanunk, olyan helyet és időt találnunk, ahol és
amikor valóban oda tudunk figyelni Isten hozzánk szóló üzenetére.
Nagyon dicséretes, ha valaki például reggelente, munkába menet a
vonaton vagy az autóbuszon elolvas egy-egy részletet a Bibliából, amely
megadja annak a napnak az alaphangulatát. Talán csak egyetlen mondatot
jegyez meg az olvasottakból, de ez a gondolat végigkíséri a napját. A
közlekedés forgatagában, a nyüzsgő embertömegben azonban nem lehet
elmélyülten olvasni. Ezért, ha naponta nincs is rá lehetőségünk,
legalább hetente egy alkalommal szánjunk több időt a Szentírás
olvasására! Minél több időt szánunk Isten üzenetének olvasására, annál
jobban fog számunkra kirajzolódni Isten terve, annál világosabbnak
látjuk azt az életutat, amelyet Isten szándéka szerint be kell járnunk
és annál jobban megértjük hivatásunkat.
A második szempont: Az égboltozat csillagainak fényét a városok
éjszakai megvilágítása és a reklámok erős fénye olyannyira
elhomályosítja, mintha egyetlen csillag sem ragyogna az égen. A lakott
településektől távolabbi helyekről viszont jól láthatóak. A Szentírás
olvasása során is érdemes kiszűrnünk a zavaró tényezőket. Olvassuk úgy
a Bibliát, hogy közben nem gondolunk azokra a hírekre, amelyeket az
újságban vagy az interneten olvastunk, nem gondolunk azokra az
eseményekre, amelyek aznap történtek velünk. Olvassunk odafigyelve,
elmélyülten, az Istennel való találkozás vágyával! A Szentírás által
Isten akarata tárul fel azok számára, akik készek Isten szándékai
szerint élni. Isten megszólít minket, elmondja, hogy miként lehet
teljes és boldog az életünk, lehajol hozzánk, hogy magához emeljen
minket.
A harmadik szempont: Legyen meg bennünk a kíváncsiság vágya, a
felfedezés vágya! Igen, szeretnénk valami újat felfedezni, új csillagot
megpillantani az égen. Szeretnénk jobban megismerni Isten üzenetét,
szeretnénk egyre jobban megérteni szavait, szeretnénk erőt meríteni
ahhoz, hogy az olvasottakat meg is valósítsuk életünkben.
Befejezésül még egy gondolat: az ókeresztény hagyomány szerint az
Istennel való találkozásnak és a vele való egyesülésnek biztos módja a
Szentírás olvasása és az imádkozás. Ez a két mód, ez a két út azonban
valójában egyetlen út, így tehát a Szentírás olvasása és az imádkozás
szorosan összetartozik. Szent Ambrus püspök tanítja: "Ne feledkezzünk
meg arról, hogy a szentírás olvasását imádságnak kell kísérnie. Így
lesz belőle beszélgetés Isten és az ember között, mert amikor
imádkozunk, őhozzá beszélünk, és amikor az isteni kinyilatkoztatást
olvassuk, akkor Istent hallgatjuk." Ha megtartjuk ezeket a
szempontokat, a Szentírás által úgy fog számunkra ragyogni Isten
igazsága, miként az égen a csillagok.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Örökkévaló Isten! Szomjazom tanításodat, kutatom az igazságot, keresem
az örök élet igéit. Hiszem, hogy a Szentíráson keresztül te szólsz
hozzám, te vezetsz engem az üdvösség felé. Adj nekem türelmet,
kitartást, figyelmességet, tanulékony lelket és alázatot! Add, hogy
készséges legyek mindannak megvalósítására, amit üzenetedből megértek.
Kinyilatkoztatott szavad és a megtestesült Ige, Jézus Krisztus legyen
számomra a mindennapi lelki táplálék és a hit szerinti élet forrása!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170924.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum