A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: „Én
elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én
megyek, oda ti nem jöhettek." A zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak nem
akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem
jöhettek"? Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok, én felülről
vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért
mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam,
hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben." Erre megkérdezték:
„De hát ki vagy te?" Jézus azt válaszolta: „Kezdettől fogva az vagyok,
amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem rólatok, és ítéletet
mondanom felettetek, mert aki engem küldött, igazmondó; én pedig azt
hirdetem a világnak, amit tőle hallottam." De azok nem értették meg, hogy
az Atyáról beszél nekik. Végül Jézus azt mondta nekik: „Ha majd
felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok,
és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól
tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én
mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja." E szavak után sokan
hittek Jézusban.
Jn 8,21-30
Elmélkedés:
Jézus mindvégig tisztában van származásával és küldetésével, s erről több
alkalommal beszél tanítványainak és a népnek. A mai evangéliumban az
írástudók támadásaira válaszolva tesz tanúságot saját küldetéséről. Ő a
mennyei Atya küldötte, ezért mindig azt hirdeti és teszi, amit rábízott az
Atya. Természetes, hogy az Atya tetszését találja ebben az
engedelmességben, amint ezt az emberek előtt is kinyilvánította, amikor
Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyó vizében.
A kereszten, a halál pillanatában úgy tűnik, hogy az Atya is elhagyta,
magára hagyta Jézust, erre utal az Úr felkiáltása: Istenem, Istenem, miért
hagytál el engem? Most viszont határozottan kijelenti, hogy az Atya soha
nem hagyja magára, mert ez az engedelmesség jutalma. S valóban, a
kereszthalált követően az Atya közbelép, feltámasztja Jézust a halálból.
Mi akkor válhatunk a mennyei Atya kedves gyermekeivé, ha életünkre úgy
tekintünk, mint amit Isten követségében, az ő szolgálatában kell leélnünk.
Azt kell megmutatnunk az embereknek, hogy a Szentlélek segítségével
végrehajtható az Atya terve a világban. Azt kell hirdetnünk, hogy a
megváltó Krisztus minden ember számára elhozta a bűntől való szabadulás
lehetőségét. Arról kell tanúságot tennünk, hogy Jézusban, az Isten Fiában
mutatkozik meg leginkább az Atya minden ember felé kiáradó irgalma és
szeretete.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenem, bocsásd meg gyermekkorom sértéseit, felnőttkorom sok rettenetes
bűnét, mindazt, amit a mai napig elkövettem a jelen pillanatig. Segíts,
Istenem, ítéld bennem halálra a régi gonosz, langyos, hűtlen, gyönge,
határozatlan, elbágyadt embert, és "teremts bennem új szívet"! Neked
szentelem életem második felének minden pillanatát. Add, hogy jövőm teljes
ellentétben legyen múltammal, hogy jövőm fizessen a múltért, hogy mindig a
te akaratodat tegyem, hogy minden pillanatban megdicsőítselek a te
akaratod mértéke szerint.
Boldog Charles de Foucauld
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170404.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése