Napi Evangélium: 2016. március 20.

2016. március 26., szombat

[Evangelium] 2016-03-26

2016. március 26. – Nagyszombat, Húsvét vigíliája

Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme
drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét.
A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt
mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata
elől?" De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig
igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút
láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket:
„Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek.
Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek,
és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott
meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek."
Mk 16,1-7

Elmélkedés:

Isten érintése
A világ és az ember teremtése minden korban foglalkoztatta az embereket és
számos művészt megihletett az évszázadok során. Az élet értelmét kereső
emberek és az élet eredetét kutató tudósok, hívők és nem hívők egyaránt
elgondolkoznak a teremtés titkán. Nem csak az évmilliókban számolható
időbeli távolság miatt titok a teremtés, hanem az emberi megismerés
korlátai miatt is. Emberi értelmünkkel nehéz felfognunk Isten
cselekedeteit és szándékait. A teremtés, az élet keletkezésének és a világ
létrejöttének gondolata megmozgatja elménket. A középkor egyik leghíresebb
művésze, Michelangelo Buonarroti 1508-ban kapott felkérést II. Gyula
pápától a Sixtus-kápolna mennyezetének kifestésére. A munka mintegy négy
évig tartott. A csodálatos freskók az üdvtörténet eseményeit örökítik meg,
a teremtéstől kezdve. Az egyik legismertebb kép az első ember, Ádám
teremtését ábrázolja. A földön fekvő Ádám ujja majdnem összeér a mennyből
felé nyúló Isten kezének ujjával. A korábbi idők művészeti alkotásain
nincs hasonló ábrázolásmód, Michelangelo sajátos elképzelésének köszönhető
az ember teremtésének ilyen bemutatása.
Vajon hogyan ábrázolná Michelangelo a feltámadást? Ha Krisztus
feltámadását a halálból újjáteremtésnek gondoljuk, akkor bizonyára úgy,
hogy a sírban fekvő halott Jézust a mennyei Atya megérinti az ujjával. Ez
természetesen csak az én képzeletem szüleménye, de ez a gondolat talán
segít minket közelebb jutni a feltámadás titkához. Mert a feltámadás,
Krisztus feltámasztása legalább akkora titok számunkra, mint a teremtés. A
teremtéskor Isten adott életet az embernek és húsvétkor Isten adott új
életet a Fiúistennek Jézus Krisztusnak. A feltámadás a test újjáteremtése
Isten részéről és ezen újjáalkotott test újbóli egyesülése a halhatatlan
lélekkel. Igaz ez Jézus feltámasztására és a mi feltámadásunkra is, amely
szintén Isten cselekedete lesz, s amelyet hittel vallunk.
A húsvéti vigília szertartása több elemében is az újjáteremtésre, az
újjászületésre utal. A sötétséget megszüntető világosság, a húsvéti
gyertya alámerítése a vízbe, majd kiemelése, a keresztségi fogadalom
megújítása vagy egyes helyeken a keresztség kiszolgáltatása mind az
újjászületést jelzik. A szertartás evangéliumában azokról az asszonyokról
olvasunk, akik húsvét hajnalán Jézus sírjához igyekeztek. Az elmúlt napok
eseményei talán csalódottá tették őket. De mintha már beletörődtek volna a
megváltoztathatatlanba, Jézus halálába. Egy gondolat foglalkoztatja őket:
ki fogja a sírbarlangot elzáró követ elhengeríteni? Nem is gondolnak arra,
hogy időközben az események új fordulatot vettek. Nem sejtették, hogy
Isten közbeavatkozása egészen új helyzetet teremtett. Az elhengerített kő
csodálkozást, az üres sír megdöbbenést, a fehér ruhás ifjú (angyal)
látványa félelmet ébresztett bennük. Ámulva hallgatják a híradást, hogy
hiába keresik a halott Jézust, mert ő feltámadt a halálból. Szinte
értetlenül hallgatják, hogy milyen feladatra, tanúságtételre szólítja fel
őket az isteni küldött. Az öröm és a hit, a feltámadás öröme és hite csak
lassan járja át szívüket, értelmüket. Ők elindulnak a hit útján, mert
Isten megérintette őket.
Vajon én észreveszem-e Isten érintését? Elindulok-e a lelki újjászületés
útján.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Feltámadásod erősíti hitünket, hogy van örök élet
és létezik a mennyország, ahová Isten végtelen irgalmának köszönhetően
eljuthatunk. Feltámadásod erősíti bennünk a reményt, hogy a mennybe
juthatunk. Az irgalmas mennyei Atya nem csak új, feltámadt testet ad
nekünk, hanem megajándékoz a boldogsággal. Az örök boldogság pedig azt
jelenti, hogy Isten közelében élünk és örökké vele lehetünk. Feltámadásod
számunkra és minden ember számára megnyitja az üdvösség kapuját. Élj
bennünk! Támadj fel bennünk és új életre támadunk benned! Köszönjük, hogy
irgalmas vagy hozzánk.

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160326.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 25., péntek

[Evangelium] 2016-03-25

2016. március 25. – Nagypéntek

Abban az időben Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra, ahol
egy kert volt, s bement oda tanítványaival. Ezt a helyet ismerte Júdás is,
aki őt elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival. Júdás kapott
egy csapat katonát, valamint a főpapoktól és a farizeusoktól szolgákat, és
kiment velük oda lámpákkal, fáklyákkal, fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus
tudott mindent, ami rá várt. Eléjük ment tehát és megkérdezte tőlük: „Kit
kerestek?" Azok ezt válaszolták: „A názáreti Jézust." Jézus erre így
szólt: „Én vagyok." Júdás is ott volt köztük, aki elárulta. Mikor azt
mondta nekik: „Én vagyok", meghátráltak és a földre estek. Ezért újra
megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?" Azok ezt válaszolták: „A názáreti
Jézust." Erre Jézus így szólt: „Megmondtam már, hogy én vagyok. Ha tehát
engem kerestek, engedjétek el ezeket!" Így beteljesedett, amit korábban
megmondott: „Senkit sem veszítettem el azok közül, akiket nekem adtál."
Simon Péternél volt egy kard. Kirántotta, és a főpap szolgájára sújtott
vele: levágta a jobb fülét. A szolgának Malkusz volt a neve. De Jézus
rászólt Péterre: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a
kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?"
Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidó szolgák elfogták Jézust, és
megkötözték. Először Annáshoz vezették, mert ő apósa volt Kaifásnak, aki
abban az évben főpap volt. Ő adta a zsidóknak azt a tanácsot, hogy jobb,
ha egy ember hal meg a népért. Simon Péter és egy másik tanítvány követte
Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, ezért bemehetett Jézussal
a főpap udvarába, Péter meg kint várakozott a kapu előtt. A másik
tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, visszajött, szólt a kapuban
őrködő lánynak, és bevitte Pétert. A kaput őrző szolgáló közben
megjegyezte: „Talán te is ennek az embernek a tanítványai közül vagy?" Ő
azt felelte: „Nem vagyok!" Mivel hideg volt, a szolgák és a fegyveresek
tüzet raktak, hogy fölmelegedjenek. Péter is köztük álldogált, és
melegedett. A főpap eközben tanítványai és tanítása felől faggatta Jézust.
Jézus ezt válaszolta neki: „Én a világhoz nyíltan beszéltem. Mindig a
zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása
van. Titokban nem mondtam semmit. Miért kérdezel hát engem? Kérdezd
azokat, akik hallották, amit beszéltem. Íme, ők tudják, hogy miket
mondtam!" E szavakra az egyik ott álló szolga arcul ütötte Jézust, és így
szólt: „Így felelsz a főpapnak?" Jézus ezt mondta neki: „Ha rosszul
szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha viszont jól, akkor miért ütsz engem?"
Ekkor Annás megkötözve elküldte őt Kaifás főpaphoz.
Simon Péter még mindig ott állt, és melegedett. Újra megkérdezték tőle:
„Talán te is az ő tanítványai közül vagy?" Ő így felelt: „Nem vagyok!" A
főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét,
megjegyezte: „Nem téged láttalak én a kertben ővele?" De Péter ismét
tagadta; és ekkor mindjárt megszólalt a kakas.
Kaifástól tehát elvezették Jézust a helytartóságra. Kora reggel volt. A
zsidók nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak, és
elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és
megkérdezte: „Mivel vádoljátok ezt az embert?" Azok azt felelték: „Ha nem
volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe!" Pilátus ezt mondta:
„Vigyétek el, és ítélkezzetek fölötte ti a saját törvényetek szerint!" A
zsidók ezt válaszolták neki: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk!" Így
beteljesedett, amit Jézus arról mondott, hogy milyen halállal fog
meghalni. Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és
megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?" Jézus így válaszolt:
„Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?" Pilátus ezt
felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a kezembe.
Mit tettél?" Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a világból
való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra kelnének,
hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való."
Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?" Jézus így felelt: „Te mondod,
hogy király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy
tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a
szavamra!" Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?" E szavak után Pilátus
újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok
benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak.
Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?" De ők ismét
kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!" Barabás rabló volt.
Ekkor Pilátus fogta Jézust, és megostoroztatta. A katonák tövisből
koszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Azután
eléje járultak, és így gúnyolták: „Üdvöz légy, zsidók királya!" És közben
arcul verték. Pilátus ezután újra kiment, és így szólt hozzájuk: „Íme,
elétek vezetem őt, hogy megtudjátok: nem találok benne semmi vétket." És
kijött Jézus, töviskoronával, bíborruhában. Pilátus pedig így szólt: „Íme,
az ember!" A főpapok és a szolgák, mihelyt meglátták őt, kiáltozni
kezdtek: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!" Pilátus azt mondta nekik:
„Vigyétek, feszítsétek őt ti keresztre, mert én semmi vétket sem találok
benne!" De a zsidók ezt felelték: „Nekünk törvényünk van, és a törvény
szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát!" Amikor Pilátus
meghallotta ezt, még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra
megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy?" De Jézus nem válaszolt neki
semmit. Erre Pilátus azt mondta neki: „Nem felelsz nekem? Talán nem tudod,
hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, vagy arra, hogy
elbocsássalak?" Erre Jézus azt mondta: „Semmi hatalmad sem volna fölöttem,
ha onnan felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki engem a kezedbe
adott, nagyobb a bűne."
Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók
azonban ezt kiáltozták: „Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja.
Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak." E
szavak hallatára Pilátus kivezet- tette Jézust, maga pedig a bírói székbe
ült a kövezett udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. A húsvéti
készület napja volt, a hatodik óra körül. Így szólt a zsidókhoz: „Íme, a
királyotok!" De azok így kiáltoztak: „El vele, el vele! Feszítsd meg!"
Pilátus megkérdezte: „Keresztre feszíttessem a királyotokat?" A főpapok
azonban ezt felelték: „Nincs királyunk, csak császárunk!" Erre
kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék.
Ekkor a zsidók átvették Jézust. A keresztet ő maga vitte, míg oda nem ért
az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott
keresztre feszítették őt, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust
meg középen. Pilátus feliratot is készített, és a keresztfára tétette. Ez
volt ráírva: „A názáreti Jézus, a zsidók királya." A feliratot sokan
olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel
volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt felírva. A zsidó főpapok
kérték Pilátust: „Ne azt írd: A zsidók királya hanem ahogy ő mondta: A
zsidók királya vagyok". Pilátus azonban ezt válaszolta: „Amit írtam,
megírtam."
A katonák pedig, miután Jézust keresztre feszítették, fogták a ruháit,
négyfelé osztották, mindegyik katonának egy részt. Azután a köntöse
következett. A köntös varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így
szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié
legyen!" Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat,
s a köntösömre sorsot vetettek." A katonák pontosan ezt tették.
Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás
felesége, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és a
tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te fiad!"
Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!" Attól az órától fogva
házába fogadta őt a tanítvány.
Jézus tudta, hogy minden beteljesedett. De hogy beteljesedjék az Írás, így
szólt: „Szomjazom." Volt ott egy ecettel telt edény. Belemártottak egy
szivacsot, izsópra tűzték, és a szájához emelték. Mikor Jézus megízlelte
az ecetet, így szólt: „Beteljesedett!" És fejét lehajtva kilehelte lelkét.
A zsidók pedig, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek nem
maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse meg a keresztre
feszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a szombat
ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és megtörték a
lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek.
Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték
meg a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte lándzsáját az oldalába.
Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és
az ő tanúságtétele igaz. Jól tudja ő, hogy igazat mond, hogy ti is
higgyetek. Mert mindez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontot
ne törjetek benne!" És ami az Írás más helyén áll: Föltekintenek arra,
akit keresztülszúrtak."
Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való
élelmében csak titokban, engedélyt kért Pilátustól, hogy levehesse Jézus
testét. Pilátus megengedte. El is ment, és levette Jézus testét. Eljött
Nikodémus is, aki korábban egyszer éjszaka ment Jézushoz. Hozott mintegy
száz font mirha- és áloékeveréket. Fogták Jézus testét, és fűszerekkel
együtt gyolcsleplekbe göngyölték. Így szokás temetni a zsidóknál. Azon a
helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, a kertben pedig egy új
sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók
készületi napja miatt oda temették Jézust.
Jn 18,1 – 19,42

Elmélkedés:

Krisztus megváltó áldozata
Áldozat, áldozathozatal, felajánlás – minden vallásban megtalálható
lényeges elem. Az ember feláldozza a természetfeletti létezőnek azt, amije
van. A kezdetek idején az ember azt gondolta, hogy akkor tetszik Istennek
a felajánlás, ha az igazán értékeset és nem a silányat adja neki. Az
áldozati adományok elégetése annak teljes és visszavonhatatlan
felajánlását jelentette. Káin elutasított és Ábel elfogadott áldozata még
erről a szemléletről tanúskodik. A kezdetekben az ember úgy vélte, hogy a
túlvilági létezőnek a számára legértékesebbet, gyermekét is fel lehet
áldozni, de az igaz Isten hamar értésére adta az emberiségnek, hogy nem
kíván ilyen áldozatokat. Az ember idővel megértette, hogy a világon minden
Isten ajándéka és minden neki köszönhető. Ebben az értelemben csak azt
ajánlhatjuk fel Istennek, amit tőle kaptunk, tehát minden bizonnyal nem a
felajánlott adományok mennyisége vagy minősége számít, hanem a szívünk
szándéka. Idővel az ember azt is megtanulta, hogy az áldozatbemutatás az
Isten iránti tiszteletének a kifejezése, ezért bálványisteneknek nem
szabad áldozatokat bemutatnia.
A bibliai áldozatok és áldozatbemutatások sorából kiemelkedik Ábrahám
áldozata. Isten azzal tette próbára őt, hogy egyszülött fia, Izsák
feláldozását kérte tőle. Ábrahám késznek mutatkozott, de Isten az utolsó
pillanatban megakadályozta a fiú halálát. A keresztény igehirdetés
évszázadok óta párhuzamba állítja Ábrahám áldozatát a keresztáldozattal és
Izsákot Krisztus előképének tekinti. Ma nagypénteken, az Úr halálának
napján, hasonlítsuk össze e két áldozatot, de ne ragadjunk le annál az
egyszerű képnél, hogy miként Izsák a hátán vitte az áldozati tűzhöz
szükséges fát, ugyanúgy vitte Krisztus a hátán a keresztfát.
A bibliai áldozatok esetében – gondoljunk csak Káin, Ábel, Melkizedek,
Dávid király áldozatára – az ember azt ajánlja fel, amije van, amit
birtokol. Ábrahám áldozata Izsák esetében kissé más: ő kész feláldozni a
jövőjét. Feláldozni azt, ami lehetett volna. Jézus áldozata még ennél is
több, ő önmagát áldozza fel, ez a tökéletes áldozat. Már Ábrahám
áldozatában is megfigyelhető az engedelmesség. Bár nem érti Isten
akaratát, mégis kész arra, hogy megtegye azt, amit Isten kíván tőle. Jézus
szintén engedelmességből áldozta fel magát.
Mi az áldozathozatal indítéka? Talán arról van szó, hogy Ábrahám
beletörődött abba, hogy Isten elveszi gyermekét? Talán kényszerűen
elfogadta azt, hogy Isten nem teljesíti az ígéretét, hogy tudniillik
Izsáktól fognak majd utódai születni? Talán az emberi tehetetlenség
húzódik meg Ábrahám cselekedete mögött, mert az ember nem képes ellenállni
Isten végtelen erejének? Nem erről van szó, hanem Ábrahám mély hitéről.
Isten rendkívüli dolgot kért tőle azzal, hogy áldozza fel egyetlen fiát,
de ennek ellenére ő hitt abban, hogy Isten valahogyan mégis teljesíti
ígéretét. Ez a hit, szeretet és engedelmesség fejeződik ki abban, amikor a
kereszten az Atyának ajánlja lelkét. Izsák elszenvedi, hogy ő az áldozati
adomány. Megkötözött, kiszolgáltatott helyzetben van. Gyermekként nem
képes ellenállni apja erejének. Jézus önként vállalja a
kiszolgáltatottságot. Nem akar ellenállni az őt kényszerítő erőknek, az
emberi erőszakosságnak. Az áldozatot kérő Isten szándéka
kifürkészhetetlen, az ember számára felfoghatatlan. Ábrahám áldozatánál az
utolsó pillanatban jön a történet fordulata, Isten megakadályozza Izsák
halálát. A haláltól való szabadulás pillanata ez Izsák számára, Ábrahámnak
pedig a hit jutalmának pillanata. Jézus halálát nem akadályozza meg Isten,
hanem elfogadja azt, a harmadik napon a feltámadás hozza meg a váratlan
fordulatot. A halálból való visszatérés pillanata ez. Mindkét esetben egy
atya áldozatáról van szó. Ábrahámtól ezt kéri Isten: „Vedd egyetlen
fiadat, Izsákot, akit szeretsz." A mennyei Atya az ő egyetlen és
egyszülött Fiát, Jézust áldozza fel, akit szeret.
Ábrahám esetében az isteni titokzatosság végül részben feloldódik, kiderül
Isten igazi szándéka. Jézus esetében a titokzatosság megmarad. Egy keveset
megértünk abból, hogy üdvösségünkért, megváltásunkért áldozta fel magát a
kereszten, de kérdések százai maradnak megválaszolatlanul és
megválaszolhatatlanul, és tulajdonképpen szinte teljesen értetlenül
szemléljük az Úr kereszthalálát. Ez a titokzatosság csak tovább nő a
feltámadás után. A feltámadásunkig várnunk kell, hogy e titokra fény
derüljön.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható és irgalmas Istenünk! Hisszük, hogy a világban mindennek
értelme van, még akkor is, ha akaratodat, rendelésedet, szándékaidat
emberi értelmünk nem képes azonnal megérteni. Krisztus Urunk
kereszthalálának is volt értelme, hiszen a megváltást, az üdvösséget és a
vele való kiengesztelődést szerezte meg minden ember számára. Meghajlunk a
kereszt előtt, meghajlunk a kereszt titka, a megváltás titka előtt.
Meghajlunk az engedelmesség titka előtt, amelyet Fiad, Jézus Krisztus
tanúsított. Meghajlunk a végsőkig elmenő, önfeláldozó szeretet titka
előtt. Segíts minket, hogy felfedezzük a kereszt helyét életünkben!

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Tanszercsomag 2016
Friss információk: 409 személy 1310 tanszercsomagot ajánlott fel eddig, az
igények száma pedig 1386. 846 csomagot már elküldtünk, a többi küldés
húsvét után várható. Hálás köszönet minden támogatásért!
A Tanszercsomag 2016. jótékonysági akcióval a gyermekek evangelizációjának
újszerű módját indítottuk. Célunk az, hogy a következő tanévben az 1.
osztályos gyermekek közül minél többen járjanak hittanra. A plébános vagy
a hitoktató részéről egy rövid bátorítás és egy ajándékba adott
tanszercsomag segítheti a szülőket, hogy az iskolai beíratáskor gyermekük
számára ne az erkölcstant, hanem a hittant válasszák. Az akció keretében a
gyermekek ingyen kapnak egy-egy tanszercsomagot, ami vallásos témájú
képekkel díszített, illetve evangéliumi idézettel feliratozott füzetboxot,
füzeteket, órarendet, füzetcímkéket, tollat, vonalzót és színesceruza
készletet tartalmaz.
Szeretettel kérem, támogassa Ön is a Tanszercsomag 2016. jótékonysági
akció keretében a gyermekek hitre nevelését! 1700 Ft adományból 1 gyermek
kaphat 1 csomagot, ez az összeg a szállítást is magában foglalja.
Plébániák vagy iskolák nevében a plébánosok, a hitoktatók vagy az
intézményvezetők igényelhetnek tanszercsomagot a rendelkezésre álló
(felajánlott) mennyiség mértékéig.
További részletek az akcióról, a felajánlásokról és arról, hogy kik kapják
a csomagokat:
www.evangelium365.hu/list/projektek/4

Szent Márton evangelizációs ház
Korábban már beszámoltam nektek róla, hogy a tavasszal új lendülettel
folytatjuk a Szent Márton ház építését. Eltökélt szándékunk, hogy idén
ősszel befejezzük a munkákat. Eddig a költségek 70 %-át gyűjtöttük össze,
még 30 % hiányzik.
Az elmúlt hetekben elkészültek a válaszfalak, a villanyszerelés, a víz- és
csatornaszerelés, megtörtént a belső vakolás, és most készül a külső
szigetelés. Hamarosan érkeznek az ajtók és ablakok. Már nemcsak a tavasz
jeleit látom, hanem az épület is egyre jobban magára ölti egy ház
formáját, időnként pedig egészen látványos a napi munka eredménye, amikor
10-12 építőmunkás serénykedik rajta kívül és belül.
Szeretettel kérlek benneteket, az e-vangélium olvasóit, támogassátok az
evangelizációs ház létrejöttét, hogy időben befejezhessük az építkezést.
Tényleges segítséget jelent már egy négyzetméternyi festés ára (1400 Ft)
is, és aki mást szeretne támogatni, adakozhat egy lámpára (5-11 ezer Ft)
vagy akár egy radiátorra (15-40 ezer Ft). Minden támogatást hálásan
köszönünk!
További részletek és új képek:
www.szentmartonhaz.hu
Köszönettel és szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2016. március 25.

Köszönjük, hogy Ön is támogatja munkánkat! E célokra szánt adományát a
következő módokon küldheti el: 1. Online adomány internetes fizetésre
alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Tanszercsomag 2016 vagy Szent Márton ház

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Tanszercsomag 2016 vagy Szent Márton ház
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Kérem, írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden
jelezze, hogy a Tanszercsomag 2016. akció vagy a Szent Márton ház
támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Tanszercsomag 2016 vagy Szent Márton ház

5. Cégek számára közcélú adományról igazolás kérhető a zalalovo@gmail.com
címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 24., csütörtök

[Evangelium] Örök evangélium - István atya új könyve

Kedves e-vangélium olvasók!

A húsvét ünnepére Örök evangélium címmel megjelent új, 3 kötetes könyvem.
Az Örök evangélium "A" kötete a 2014. évi, a "B" kötet a 2015. évi, a "C" kötet a 2016. évi vasárnapi és ünnepnapi evangéliumi elmélkedéseket és imákat tartalmazza.

Olyan elmélkedések ezek, amelyek az örömhír titkát és gazdagságát kívánják feltárni az olvasóknak. Az evangélium olvasása és megélése messze túlmutat evilági életünkön, hiszen Jézus Krisztus és az ő örömhíre az örök üdvösségre vezet el minket.
Olvassátok és éljétek az evangéliumot!

Szeretettel:
István atya - Horváth István Sándor

Ára:
Örök evangélium "A" kötet: 1900 Ft
Örök evangélium "B" kötet: 1900 Ft
Örök evangélium "C" kötet: 1900 Ft
Örök evangélium "A", "B" és "C" kötet együtt csak: 3800 Ft
Postaköltség Magyarországra: 1000 Ft, bármennyi könyv rendelése esetén.

A könyv megrendelhető az alábbi linkre kattintva (a link biztonságos, akkor is, ha esetleg egyes böngészők mást jeleznek):

https://docs.google.com/forms/d/16bruItBvbaEc5kjt56a_4uF4jF-2RRAobR4GjhIlSZ0/viewform

Vagy küldje el a következő adatokat a zalalovo@gmail.com címre:
Megrendelt könyv: Örök evangélium A-B-C kötet
Darabszám:
Megrendelő neve:
Település:
Utca, házszám, stb.
Irányítószám:
(Mobil)telefonszám:

Kérjük a telefonszám megadását, hogy szükség esetén a csomagfutár felvehesse Önnel a kapcsolatot a sikeres kézbesítés érdekében.

[Evangelium] 2016-03-24

2016. március 24. – Nagycsütörtök

Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor
ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette övéit, akik
a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora közben
történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak, Karióti Simon fiának
szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus tudta, hogy az Atya
mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza.
Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső ruháját, fogott egy
vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött egy mosdótálba, és
mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára kötött kendővel meg
is törölte. Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: „Uram, te akarod
megmosni az én lábamat?" Jézus így felelt: „Most még nem érted, mit
teszek, de később majd megérted". De Péter tiltakozott: „Az én lábamat
ugyan meg nem mosod soha." Jézus azt felelte: „Ha nem moslak meg, nem lesz
semmi közöd hozzám". Erre Péter így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat,
hanem a fejemet és a kezemet is!" Jézus azonban kijelentette: „Aki
megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta lesz. Ti
tiszták vagytok, de nem mindnyájan." Tudta ugyanis, hogy egyikük elárulja,
azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták." Miután megmosta lábukat,
fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk:
„Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok
engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester
megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát
adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg."
Jn 13,1-15

Elmélkedés:

Példát adtam nektek
Jézus szívesen tanította az embereket példabeszédekben. E képes és
jelképes beszédeket a hallgatóság hamar maga elé tudta képzelni, könnyen
beleélték magukat az elhangzott élethelyzetbe, így könnyebben meg is
értették azok mondanivalóját, illetve meg tudták jegyezni a tanítást. A
példabeszédek magukért beszélnek, nincs szükség arra, hogy megjelenítsük
azokat. A példabeszédeket elég hallani, nem szükséges képi látvány
hozzájuk. Jézus kortársaival ellentétben a mai ember sokkal inkább
vizuális beállítottságú, a látvány jobban megragadja, mint a szóbeli
üzenet. Jézus egykor nem mutatta be, nem jelenítette meg példázatait,
hanem egyszerűen csak elmondta azokat. Amikor a magvetőről beszélt, nem
egy szántóföldön állt, kezével magot hintve a földbe. Amikor az eltévedt
bárányt kereső és megtaláló pásztorról tanított, nem vett egy igazi
bárányt a vállára. Amikor az Isten országát jelképező halászhálóról
tanított, akkor nem egy bárkában volt a tengeren és nem hálót vetve a
vízbe. Tulajdonképpen egy alkalom van, amikor bemutatja, előadja azt,
amiről mindig is beszélt, és ez a lábmosás. Nem látványos színészi előadás
ez, hanem annak bemutatása, hogy nem a szavak embere, hanem a
cselekedeteké. Mert vannak dolgok, amelyekről nem beszélni kell
elsősorban, hanem meg kell tenni. És vannak élethelyzetek, amikor
bármiféle beszédnél többet ér a tett.
Ma, nagycsütörtök este Jézus utolsó vacsorájára emlékezünk. Az utolsó
vacsora legjelentősebb eseménye az, amikor az Úr a kenyeret az ő
testeként, a bort az ő véreként adta apostolainak. E tettének köszönhetően
mennybemenetele után is valóságosan jelen van köztünk, a szentmisében
jelenvalóvá válik az átváltoztatott kenyérben és borban. Azt kívánta, hogy
cselekedetét követői ismételjék meg: adjunk hálát az Istentől kapott
adományokért, ajánljuk fel velük együtt önmagunkat Istennek, fogadjuk
magunkba az ő szent testét.
E szeretetből fakadó cselekedet mellett az utolsó vacsora emlékezetes és
fájdalmas pillanata Júdás távozása, aki arra készül, hogy elárulja
Mesterét. Távozása a Krisztussal való kapcsolat megszakítását és a
testvéri közösségtől való elszakadást jelenti. Júdást nem a szeretet,
hanem a gonoszság indítja az árulásra.
Nem feledkezhetünk meg az utolsó vacsora legmegindítóbb jelenetéről sem.
Jézus azzal mutatja meg alázatát, szolgálatkészségét és szeretetét, hogy
megmosta tanítványai lábát. Apostolai megdöbbentek cselekedetén. Ha Péter
apostol nem tiltakozik, akkor talán egyetlen szó nélkül mosta volna meg
sorban mindenki lábát. A lábmosás után ezt mondja: „Ha én, az Úr és Mester
megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát
adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg." Talán még erre a
szóbeli magyarázatra sem lett volna szükség, mert a lábmosás cselekedete
önmagáért beszélő tett. Mert vannak cselekedetek, amelyek nem szorulnak
magyarázatra. Vannak cselekedetek, amikor az ember elcsendesedik vagy
szinte megnémul. Vannak cselekedetek, amelyek az igazi szeretetről
tanúskodnak. Gondoljunk majd erre holnap, az Úr szenvedése és halála
láttán!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te az utolsó vacsorán úgy rendelted, hogy életed
folytatódjon tanítványaid, követőid életében, a mi életünkben. Szent
tested az Atyának szóló áldozat és nekünk adott ajándék, amely által
áldozatod naponta megújul és életed bennünk folytatódik. Az általad adott
csodálatos kenyér keresztény életünk forrása. Segíts, hogy áldozatodhoz
kapcsolódva mi is felajánljuk életünket a mennyei Atyának! Te példát adtál
nekünk az alázatosságra és a szolgálatra. Adj nekünk buzgóságot, hogy
embertestvéreinkben felismerjünk téged és neked szolgáljunk!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160324.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 23., szerda

[Evangelium] 2016-03-23

2016. március 23. – Nagyszerda

A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak
hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: „Mit adtok nekem, ha
kezetekbe juttatom Jézust?" Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől
kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. A
kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel
fordultak Jézushoz: „Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?" Ő így
felelt: „Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki:
A Mester üzeni: Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a
húsvéti vacsorát." A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik,
és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét
tanítvánnyal asztalhoz telepedett. Miközben ettek, így szólt hozzájuk:
„Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!" Erre nagyon
elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: „Csak nem én vagyok az, Uram?" Ő így
válaszolt: „Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az
Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát
elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!" Erre
Júdás, az áruló is megkérdezte: „Csak nem én vagyok az, Mester?" Ő így
felelt: „Te magad mondtad!"
Mt 26,14-25

Elmélkedés:

Júdás árulásának esetét tegnap Szent János, ma Szent Máté evangéliumából
olvassuk. A két leírás lényegében megegyezik, de Máté röviden említést
tesz a főpapok és Júdás megbeszéléséről és megállapodásukról, miszerint 30
ezüstpénz az árulás jutalma. Sokan megpróbálták már feltárni Júdás
indítékát. Mi vezette őt Mesterének elárulásához? Talán csalódott volt és
egészen más Messiást várt, mint amilyen Jézus akart lenni? Talán
elveszítette tekintélyét az apostoli testületben? Vagy talán csak a
kapzsiság és a pénzsóvárság vezette őt? A kevés evangéliumi adat alapján
nehéz egyértelműen válaszolnunk ezekre a kérdésekre. Azt nem érdemes
állítanunk, hogy Isten akarta, hogy áruló legyen és az isteni gondviselés
tette Júdást a megváltás eszközévé, mert akkor elvennénk az ember
személyes szabadságát és felelősségét, és felmentenénk Júdást a bűne alól.
A bűn mindig titok. És titok marad az is, miért engedi valaki, hogy a
gonosz hatalmába kerítse őt. Titok, hogy miért lép valaki a bűn útjára.
Titok, hogy miért áll valaki a sátán szolgálatába. Titok, hogy miért
gondolja valaki azt, hogy ember létére szembeszállhat az Istennel. Titok,
hogy miért utasítja el valaki az Istentől felé áradó szeretetet. Titok,
hogy miért nem tér le a bűn útjáról. Minden ember szabadon választhatja a
bűn útját vagy az Istennek való engedelmesség útját.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Előtted, Uram, bűnös és por vagyok: irgalmadból élek, neked köszönhetek
mindent; alárendelem magam neked, hagyom, hogy fájdalmaid és szenvedéseid
teljesen átalakítsanak; teljes engedelmességben és akaratodhoz simulva
hagyatkozom terád.

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Tanszercsomag 2016
Friss információk: 311 személy 1063 tanszercsomagot ajánlott fel eddig, az
igények száma pedig 1188. 846 csomagot már elküldtünk. Hálás köszönet
minden támogatásért!
A Tanszercsomag 2016. jótékonysági akcióval a gyermekek evangelizációjának
újszerű módját indítottuk. Célunk az, hogy a következő tanévben az 1.
osztályos gyermekek közül minél többen járjanak hittanra. A plébános vagy
a hitoktató részéről egy rövid bátorítás és egy ajándékba adott
tanszercsomag segítheti a szülőket, hogy az iskolai beíratáskor gyermekük
számára ne az erkölcstant, hanem a hittant válasszák. Az akció keretében a
gyermekek ingyen kapnak egy-egy tanszercsomagot, ami vallásos témájú
képekkel díszített, illetve evangéliumi idézettel feliratozott füzetboxot,
füzeteket, órarendet, füzetcímkéket, tollat, vonalzót és színesceruza
készletet tartalmaz.
Szeretettel kérem, támogassa Ön is a Tanszercsomag 2016. jótékonysági
akció keretében a gyermekek hitre nevelését! 1700 Ft adományból 1 gyermek
kaphat 1 csomagot, ez az összeg a szállítást is magában foglalja.
Plébániák vagy iskolák nevében a plébánosok, a hitoktatók vagy az
intézményvezetők igényelhetnek tanszercsomagot a rendelkezésre álló
(felajánlott) mennyiség mértékéig.
További részletek az akcióról, a felajánlásokról és arról, hogy kik kapják
a csomagokat:
www.evangelium365.hu/list/projektek/4

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Tanszercsomag 2016 vagy Szent Márton ház

5. Cégek számára közcélú adományról igazolás kérhető a zalalovo@gmail.com
címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 22., kedd

[Evangelium] 2016-03-22

2016. március 22. – Nagykedd

Az utolsó vacsorán Jézus mélyen megrendült lelkében, és újból
kijelentette: „Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárul engem."
Erre a tanítványok tanácstalanul egymásra néztek, mert nem tudták, kiről
mondta ezt. A tanítványok közül az egyik, akit Jézus szeretett, a vacsora
alatt Jézus mellett ült. Simon Péter intett neki: „Kérdezd meg, kiről
beszél!" Ő Jézushoz fordult, és megkérdezte: „Uram, ki az?" Jézus így
felelt: „Az, akinek a bemártott falatot adom." Ezzel bemártotta a falatot
(a tálba) és karióti Júdásnak, Simon fiának nyújtotta. A falat után
mindjárt belészállt a sátán. Jézus ennyit mondott neki: „Amit tenni
akarsz, tedd meg mielőbb!" Az asztalnál ülők közül senki sem értette,
miért mondta ezt neki Jézus. Egyesek azt hitték, hogy – mivel Júdásnál
volt a pénz – Jézus megbízta: „Vedd meg, amire szükségünk lesz az
ünnepen!" Mások pedig (azt gondolták), hogy adjon valamit a szegényeknek.
Miután Júdás átvette a falatot, azonnal kiment. Éjszaka volt.
Júdás távozása után Jézus ezeket mondta: „Most dicsőült meg az Emberfia,
és az Isten is megdicsőült benne. Ha pedig az Isten megdicsőült benne, az
Isten is meg fogja őt dicsőíteni önmagában, sőt hamarosan megdicsőíti.
Gyermekeim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Keresni fogtok engem, de
amint a zsidóknak megmondottam, most nektek is megmondom: ahová én megyek,
oda ti nem jöhettek." Erre Simon Péter megkérdezte: „Uram, hová mégy?"
Jézus így válaszolt: „Ahová én megyek, oda most nem jöhetsz velem, de
később követni fogsz." Péter azonban erősködött: „Uram, miért ne
követhetnélek most? Az életemet is odaadom érted." Jézus ezt felelte neki;
„Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas
megszólal, háromszor tagadsz meg engem."
Jn 13,21-33.36-38

Elmélkedés:

A János evangélista által árulóként emlegetett Júdás már szerepelt a
tegnapi evangéliumban. A betániai vacsora alkalmával jobbnak látta volna,
ha eladják azt a drága nárduszolajat, amivel Mária megkente az Úr lábát,
és a pénzt a szegényeknek adták volna. Az evangélista szerint Júdást nem a
szegények iránti aggodalom és törődés vezette, hisz lopni szokott az
adományokból. A mai evangéliumban szintén Júdás jut szerephez. A helyszín
az utolsó vacsora terme. Amilyen kíméletlenül leplezte le az előzményekben
János evangélista Júdás bűnös szándékát, ugyanilyen nyíltan beszél Jézus
Júdás áruló szándékáról.
A két szereplő lelkére érdemes figyelnünk. Az Úr lelkiállapotát így írja
le az evangélista: „mélyen megrendült lelkében." E megrendülés Júdás áruló
szándékának és a bűn titokzatosságának egyaránt szólt. Érthetetlen az
árulás ténye, de ugyanilyen érthetetlen minden bűn, amely lázadás Isten
ellen. Bár Jézus számára ismert, hogy ki lesz árulója és apostolai előtt
is feltárja az áruló személyét, mégsem tesz senki semmit annak érdekében,
hogy megakadályozza mindezt. Isten sem akadályozza meg, hogy a sátán Júdás
lelkébe szálljon és hatalmába kerítse őt.
Júdás esete emlékeztessen minket arra, hogy Isten nem veszi el emberi
szabadságunkat. Szabadon dönthetünk mellette vagy ellene, de tetteinknek,
döntésünknek lesz következménye.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem! Lehet lelkünk még oly fennkölt: telve jószándékkal, buzgalommal,
elszántsággal, mégis elég egy pillanatra elszakadnunk tőled, hogy
legkiválóbb érzelmeink szertelenséggé fajuljanak, szeretetünk erőtlen
érzelemmé satnyul, előrelépésünk lelki kevélységgé ágaskodik, buzgalmunk
erőszakossággá türelmetlenkedik, önbizalmunk elbizakodottsággá fuvalkodik.
Ilyenkor döbbenünk rá arra, hogy biztos úton csak te tudsz vezetni
bennünket. A te szavad a legfőbb életszabályunk. Az életadó erőt is
belőled merítjük a hit csatornáján keresztül.
Boldog John Henry Newman

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Tanszercsomag 2016
Friss információk: 268 személy 950 tanszercsomagot ajánlott fel eddig, az
igények száma pedig 846. A küldést kicsit előbbre hoztunk, a 846 csomagot
nagyhétfőn elküldtük, a további küldések húsvét után várhatóak. A honlapon
megnézhetitek, hogy plébániánk húsvéti szünetre hazaérkező pannonhalmi
diákjai hogyan csomagolnak. Hálás köszönet minden támogatásért!
A Tanszercsomag 2016. jótékonysági akcióval a gyermekek evangelizációjának
újszerű módját indítottuk. Célunk az, hogy a következő tanévben az 1.
osztályos gyermekek közül minél többen járjanak hittanra. A plébános vagy
a hitoktató részéről egy rövid bátorítás és egy ajándékba adott
tanszercsomag segítheti a szülőket, hogy az iskolai beíratáskor gyermekük
számára ne az erkölcstant, hanem a hittant válasszák. Az akció keretében a
gyermekek ingyen kapnak egy-egy tanszercsomagot, ami vallásos témájú
képekkel díszített, illetve evangéliumi idézettel feliratozott füzetboxot,
füzeteket, órarendet, füzetcímkéket, tollat, vonalzót és színesceruza
készletet tartalmaz.
Szeretettel kérem, támogassa Ön is a Tanszercsomag 2016. jótékonysági
akció keretében a gyermekek hitre nevelését! 1700 Ft adományból 1 gyermek
kaphat 1 csomagot, ez az összeg a szállítást is magában foglalja.
Plébániák vagy iskolák nevében a plébánosok, a hitoktatók vagy az
intézményvezetők igényelhetnek tanszercsomagot a rendelkezésre álló
(felajánlott) mennyiség mértékéig.
További részletek az akcióról, a felajánlásokról és arról, hogy kik kapják
a csomagokat:
www.evangelium365.hu/list/projektek/4

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Tanszercsomag 2016 vagy Szent Márton ház

5. Cégek számára közcélú adományról igazolás kérhető a zalalovo@gmail.com
címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 21., hétfő

[Evangelium] 2016-03-21

2016. március 21. – Nagyhétfő

Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit Jézus
feltámasztott a halálból. Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére. Márta
felszolgált, Lázár pedig ott ült Jézussal a vendégek között. Mária pedig
vett egy font illatos, drága nárduszolajat, megkente vele Jézus lábát,
majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai
közül az egyik, aki elárulni készült őt, a karióti Júdás, megszólalt:
„Miért nem adtuk el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem
osztottuk szét a szegények között?" Ezt azonban nem azért mondta, mintha
gondja lett volna a szegényekre, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a
pénzt, és az adományokat ellopkodta. Jézus azt mondta neki: „Hagyd békén
őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek,
én azonban nem leszek mindig veletek." A zsidók közül sokan megtudták,
hogy Jézus Betániában van, és odamentek nemcsak Jézus miatt, hanem hogy
lássák Lázárt, akit feltámasztott a halálból. Ekkor a főpapok
elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mivel miatta a zsidók közül sokan
hittek Jézusban.
Jn 12,1-11

Elmélkedés:

Bár János evangélista leírásából úgy tűnik, hogy a betániai vacsora Lázár
házában zajlik, helyesebb azt állítanunk, hogy a leprás Simon házában volt
Jézus vendég, ahogyan ezt Máté és Márk evangélista is megörökíti írásában
(vö. Mt 26,6-13 és Mk 14,39). Ennek nem mond ellent az, hogy Lázár egyik
nővére, Márta felszolgált az étkezés alkalmával. A vacsorát rendkívüli
eset szakítja meg, az étkezés közben a másik nővér, Mária drága olajjal
keni meg Jézus lábát, amely Júdás rosszallását váltja ki. Jézus azonban
megvédi Mária cselekedetét.
János evangélista valójában nem az esemény pontos leírására törekszik,
hanem jelképeket mutat be annak kapcsán. Abban a mozdulatban, ahogy Mária
leborul Jézus lábaihoz, felismerhetjük az emberiség hódolatát a Megváltó
előtt. A hitetlenek ugyan elmulasztják ezt, de őket is helyettesíti Mária
hódolata. Az olajjal való megkenés előremutat Jézus halálára és azt a
balzsamozást helyettesíti, amit az Úr halála napján az este közeledtével
már nincs idő elvégezni. Mária cselekedete nem csupán a halálára készülő
embernek szól, hanem Jézusnak, az Isten Fiának, aki a megváltást készül
beteljesíteni önfeláldozásával. Mária tette nem egyszerűen csak
szeretetből fakad, hanem a hitnek és az Isten iránti hódolatnak a jele.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, neked nincs szemed, vedd az enyémet, hogy meglássam a bajt és
igazságtalanságot! Uram, neked nincs kezed, vedd hát az enyémet, hogy vele
sok jót tehessek! Neked nincsen lábad, vedd hát az enyémet, hogy a
szegényekhez, a szomorkodókhoz menjek vele! Uram, neked nincs szád, vedd
hát az enyémet, hogy hirdessem a szabadságot, amit Te hoztál nekünk! Mi
vagyunk az egyetlen biblia, melyet mindenki olvashat, engedd, hogy jó hír
legyek mindazok számára, akik az élet útján találkoznak velem!

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Tanszercsomag 2016
Friss információk: 218 személy 810 tanszercsomagot ajánlott fel eddig, az
igények száma pedig 708. A küldést kicsit előbbre hoztunk, azaz már a
húsvét előtti héten megkezdjük. A honlapon megnézhetitek, hogy plébániánk
húsvéti szünetre hazaérkező pannonhalmi diájai hogyan csomagolnak.
A Tanszercsomag 2016. jótékonysági akcióval a gyermekek evangelizációjának
újszerű módját indítottuk. Célunk az, hogy a következő tanévben az 1.
osztályos gyermekek közül minél többen járjanak hittanra. A plébános vagy
a hitoktató részéről egy rövid bátorítás és egy ajándékba adott
tanszercsomag segítheti a szülőket, hogy az iskolai beíratáskor gyermekük
számára ne az erkölcstant, hanem a hittant válasszák. Az akció keretében a
gyermekek ingyen kapnak egy-egy tanszercsomagot, ami vallásos témájú
képekkel díszített, illetve evangéliumi idézettel feliratozott füzetboxot,
füzeteket, órarendet, füzetcímkéket, tollat, vonalzót és színesceruza
készletet tartalmaz.
Szeretettel kérem, támogassa Ön is a Tanszercsomag 2016. jótékonysági
akció keretében a gyermekek hitre nevelését! 1700 Ft adományból 1 gyermek
kaphat 1 csomagot, ez az összeg a szállítást is magában foglalja.
Plébániák vagy iskolák nevében a plébánosok, a hitoktatók vagy az
intézményvezetők igényelhetnek tanszercsomagot a rendelkezésre álló
(felajánlott) mennyiség mértékéig.
További részletek az akcióról, a felajánlásokról és arról, hogy kik kapják
a csomagokat:
www.evangelium365.hu/list/projektek/4

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Tanszercsomag 2016 vagy Szent Márton ház

5. Cégek számára közcélú adományról igazolás kérhető a zalalovo@gmail.com
címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 20., vasárnap

[Evangelium] 2016-03-20

2016. március 20. – Virágvasárnap

Abban az időben: Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfage és
Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet Olajfák hegyének hívnak,
előreküldte két tanítványát. Ezt mondta nekik: „Menjetek a szemközti
faluba. Amint beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember
nem ült még soha. Oldjátok el, és vezessétek ide! Ha valaki kérdezné
tőletek, hogy miért oldjátok el, mondjátok azt, hogy az Úrnak van rá
szüksége."
A küldöttek elmentek, és úgy találtak mindent, ahogy ő megmondta. Amikor
eloldották a szamarat, a szamár gazdái megkérdezték tőlük: „Miért oldjátok
el a szamarat?" Azt felelték: „Szüksége van rá az Úrnak", és elvezették
Jézushoz.
Ott köntöseiket rávetették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust.
Amint haladt, ruháikat az útra terítették előtte. Amikor közeledett az
Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész örvendező tömege hangosan
áldani kezdte Istent a sok csodáért, amelyet láttak: „Áldott a király, aki
jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!" A
tömegből néhány farizeus azt mondta neki: „Mester, intsd le
tanítványaidat!" Jézus azt felelte: „Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak,
a kövek fognak megszólalni!"
Lk 19,28-40

Elmélkedés:

Elkísérni Jézust
A reneszánsz kor egyik leghíresebb olasz festője, Fra Angelico egy
freskója a getszemáni jelenetet ábrázolja. Jézus imádkozik az Atyához, a
közelében az apostolok alszanak, kissé távolabb egy házban két női alak
ül. Egyikük összetett kézzel imádkozik és nyitott szemekkel Jézus felé
tekint, a másikuk egy könyvbe mélyedve olvas. Lázár testvérei ők, Márta az
imádkozó Jézus felé néz, Mária pedig olvas. Számomra azért érdekes és
sokatmondó ez a művészi elképzelés és ábrázolás, mert miközben az
apostolokat elnyomja az álom, csukott szemmel, fejüket támasztva alszanak
és az Úr kifejezett kérésére sem tudnak ébren maradni és imádkozni, a két
asszony virraszt és imádkozik, mintegy lélekben együtt van a szenvedésére
készülő Jézussal. Az evangélisták pontosan lejegyzik, hogy az utolsó
vacsora után Jézus kiment az apostolokkal az Olajfák hegyére és ott
imádkozva készült szenvedésére és halálára, de arról nincs szó, hogy ezzel
egyidőben Márta és Mária az Úrral együtt virrasztanak betániai
otthonukban. Ma, virágvasárnap, amikor az Úr szenvedésének kezdetére
emlékezünk, e kedves jelenet arra hív minket, hogy mi is legyünk együtt
lélekben Jézussal szenvedésének napjaiban.
Ma az Úr jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, amely eseménnyel kezdetét
veszi Jézus szenvedése és keresztútja. Nem dicsőséges királyként vonult be
a városba, pedig sokan azt várták tőle, hanem békét hozó szolgaként, Isten
szolgájaként. Tudta, hogy a most megkezdett úton nem fordulhat meg, mert
akkor nem teljesítené a mennyei Atya akaratát. Nem fordulhat vissza, de
egyszer visszafelé jön majd ugyanezen az úton, amikor keresztjét fogja
vinni a városon kívülre, a Golgota hegyére. Jézus tudatosan vállalja a
szenvedést és az önfeláldozást, mert az Atya ezt az áldozatot kívánja tőle
az emberekkel való végső és teljes kiengesztelődés érdekében. Nekem is
indulnom kell nyomában a keresztúton, mert meghív, hogy én is hordozzam
életem keresztjét. Az Úr meghív, hogy részesedjek szenvedésében, mert
részesíteni akar engem a feltámadás örömében is.
Idén, az Irgalmasság Évében érdemes odafigyelnünk arra, hogy Jézus
áldozata szerezte meg számunkra a megbocsátást. Az Úr szenvedése és
kereszthalála megváltást hozott az egész emberiség számára. A megváltás
azt jelenti, hogy Isten többé már nem mint bűnös emberekre tekint ránk,
akik büntetést érdemlünk, hanem mint megváltott emberekre, Isten
megmutatja felénk irgalmas arcát. Az isteni irgalom, a megbocsátás, a
kegyelem kiárad felénk. Az Atya azért küldte el közénk Fiát és ő azért
áldozta fel magát, hogy Isten irgalommal tekinthessen ránk. A másik
oldalról, azaz a bűnös ember felől közelítve így mondhatjuk: Jézus azért
áldozta fel magát a kereszten, hogy mi, emberek másként tekintsünk
Istenre, úgy tekintsünk rá, mint megbocsátó Atyánkra. Úgy tekintsünk
Istenre, mint aki a legvégsőkig elmegy annak érdekében, hogy megmutassa
irántunk való szeretetét. Ne félelemmel és rettegéssel gondoljunk rá,
hanem a kibékülés vágya, a gyógyulás vágya, a lelki felemelkedés vágya
vezessen minket hozzá. Isten irgalmas és egyedül ő üdvözíthet minket.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Földi életed során mindig tudtad, merre visznek
lépteid, s hová vezet az út, amelyen elindultál. Szavaiddal, tanításoddal,
igazságoddal utat találtál az emberi szívekhez, s megmutattad az Istenhez
vezető utat. Életutad végső soron mindig felfelé vitt, Atyád felé, aki
örökre magához ölelt a Golgotán álló kereszten. Társaid szeretnénk lenni
utadon, amely a halálon keresztül az életre vezet! Segíts minket, hogy az
evangéliumhoz méltóan éljünk!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160320.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. március 26., szombat

2016. március 25., péntek

2016. március 24., csütörtök

2016. március 23., szerda

2016. március 22., kedd

2016. március 21., hétfő

2016. március 20., vasárnap

Blogarchívum