2008. január 5., szombat

[Evangelium] 2008-01-05

2008. január 5. - Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Galileába készült, találkozott Fülöppel.
"Kövess engem!" - mondta neki. Fülöp Betszaidából származott, András és
Péter városából. Amikor találkozott Nátánáellel, közölte vele:
"Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti
Jézust, József fiát." "Jöhet-e valami jó Názáretből?" - kérdezte Nátánáel.
"Jöjj, nézd meg!" - felelte Fülöp. Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel
közeledik hozzá, így szólt: "Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne
kétszínűség!" Nátánáel megkérdezte: "Honnan ismersz engem?" Jézus így
felelt: "Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt."
Nátánáel erre elismerte: "Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael
Királya." Jézus így szólt: "Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a
fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta:
"Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és
Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Jn 1,43-51

Elmélkedés:

Két apostol meghívásáról olvashatunk a mai evangéliumban. Fülöpöt
személyesen Jézus hívja meg követésére, s ő azonnal nyomába is szegődik.
Fülöp még bele sem tanul a tanítványi életbe, máris egy másik személyt hív
újonnan megismert mesterlhez, Nátánáelt. Egy kicsit elcsodálkozunk Fülöp
lelkesedésén, de könnyedén megérthetjük azt, ha elképzeljük, hogy milyen
lelki élményt jelenthetett számára a találkozás és a meghívás.
Lelkesedésével éppen ellentétes Nátánel viselkedése, aki kételkedve kérdez
vissza. Nátánáel bizonytalanságát is megérthetjük, hiszen ő még nem
találkozott személyesen Jézussal, akiről Fülöp beszél neki. A közvetlen
találkozás Jézussal belőle is azonnal hitvallást fakaszt.
Akármilyen lelkesen beszélünk valakinek Jézusról, számára ez nem fog olyan
élményt jelenteni, mintha találkozott volna vele. Ezért érdemes mindenit
arra bátorítani, hogy menjen, és szerezzen saját tapasztalatokat.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem, add, hogy az időt úgy használjam fel, hogy értékes legyen földi
és örök életem számára. Óvj meg mindnyájunkat ebben az újesztendőben
minden bajtól, és a napok, hónapok múlásával közelebb kerüljünk Atyai
szívedhez. Szűz Mária, Isten Anyja, légy pártfogóm szent Fiadnál.


________________________________

Aktuális:
Kedves listatagok!
Klára imát kér most elhunyt férje, László lelkiüdvéért és a cslád számára
megnyugvásért és vigasztalásért.
Tibor imát kér Brigiért, hogy ismerje meg Krisztust és és bízzon az Ő
jóságában.
Lajos imát kér egy ismerőséért, akit ismeretlenek összevertek és a kórház
intenzív osztályán van.
Erzsébet imát kér öccséért Soltért, hogy megtalálja hivatását és
megnyíljon szíve az emberek előtt, és szüleiért, hogy megértéssel tudjanak
neki segíteni.
Linda imát kér hétfői záróvizsgája sikeréért.
Györgyi imát kér, hogy ne romoljon tovább nagynénje egészségi állapota.
Vica kéri, hogy imádkozzunk kórházba került unokabátyjáért.
Köszönöm mindenki imáit!
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. január 4., péntek

[Evangelium] 2008-01-04

2008. január 4. - Péntek

Abban az időben (Keresztelő) János ott állt két tanítványával, és mihelyt
meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: "Nézzétek, az Isten
Báránya!" Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni
kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik,
megkérdezte: "Mit kívántok?" Azok ezt felelték: "Rabbi - ami annyit
jelent, hogy Mester - hol laksz?" "Jöjjetek, nézzétek meg!" - mondta
nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála
maradtak. Ez a tizedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt
Jánostól és követték (Jézust), az egyik András volt, Simon Péter testvére.
Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: "Megtaláltuk a
Messiást, vagy más szóval a Fölkentet", és elvitte Jézushoz. Jézus
rátekintett, és így szólt hozzá: "Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak,
azaz Péternek fognak hívni."
Jn 1,35-42

Elmélkedés:

Keresztelő János Jézusról szóló tanúságtételét eddig csak hallgatták az
emberek. Most viszont éppen e tanúskodás hatására két tanítványa nyomába
szegődik Jézusnak. Jánosban a féltékenység legkisebb érzése sem ébred fel
amiatt, hogy tanítványai egy másik mester miatt elhagyják. Nem próbálja
marasztalni őket, de nem is küldi el őket. A két tanítvány önmagától
ismeri fel a tanúságtétel jelentőségét és önálló döntést hozva váltanak.
Mi is sokféle tanúskodást hallunk. Sokféle jelet látunk. Sok, különböző
irányba elindulhatnánk. Több választásunk is van, hogy kit kövessünk.
Felismerjük-e azokat a jeleket, amelyek az üdvösség útja felé segítenek?
Felismerjük-e a Jézusra mutató jeleket? És ha felismerjük, képesek
vagyunk-e meghozni életünk nagy döntését, hogy nyomába induljunk és
elkötelezett tanítványai legyünk?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet,
Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Assisi Szent Ferenc


________________________________

Aktuális:
Kedves listatagok!
A korábbi években adventben kértem, hogy próbáljátok meg terjeszteni
listánkat, amelynek mindig látványos eredménye volt. Decemberben ez az
akció nem véletlenül maradt el, hanem csak későbbre akartam időzíteni,
abból a megfontolásból, hogy 2008. a Biblia éve lesz.
A Biblia évének egyik célja az, hogy minél többen olvassák rendszeresen,
lehetőleg naponta a szentírást. Ehhez nyújt segítséget az e-mailes
e-vangélium is. Amikor elindítottam a listát, nem is gondoltam, hogy
egyszer majd naponta többezer embernek küldhetem el Jézus szavait. A
kezdetektől mostanáig nem volt olyan nap, amikor ne iratkozott volna fel
legalább néhány új személy. És ez a folyamatos növekedés nektek
köszönhető, akik továbbadtátok ismerőseiteknek e lehetőség hírét.
Most, a Biblia évének kezdetén ismét arra kérlek benneteket, hogy
terjesszétek az e-vangéliumot! Próbáljatok meg legalább egy embert
meghívni lelki közösségünkbe, hogy minél többen olvashassák Krisztus
szavait.
Korábban minden ezredik tag szokott ajándékkönyvet kapni. A Biblia évében
minden ötszázadik új listatagnak és annak, aki öneki ajánlotta az
e-vangéliumot, felajánlok ajándékba egy-egy Szentírást. Ez vonatkozik már
a 11000-dik tagunkra is. A korábbi lelkesedéstek tapasztalatai alapján ez
könnyen meglehet akár ma vagy holnap, hiszen ma reggel 10951 ember kapja
meg a napi evangéliumot. És mostantól kezdve egészen az év végéig minden
500-as számnál 2 biblia gazdára talál. Remélem, hogy nagyobb mennyiséget
kell beszereznem. :-)
Isten adjon nektek bátorságot és leleményességet, hogy másokat a szentírás
olvasására buzdítsatok a Biblia évében!
Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. január 3., csütörtök

[Evangelium] 2008-01-03

2008. január 3. - Csütörtök

Abban az időben, amikor Keresztelő János látta, hogy Jézus közeledik
feléje, így szólt: "Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő
az, akiről azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert
előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért
keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben." János azután így
folytatta tanúságtételét: "Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll
rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy
vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek,
és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom
arról, hogy ő az Isten Fia!"
Jn 1,29-34

Elmélkedés:

Keresztelő János folytatja tanúságtételét Jézusról a mai evangéliumban.
Korábban a vallási vezetők küldötteinek, most pedig a népnek beszél.
Tanúságtételének különös erőt ad, hogy most már ő is látja azt, akinek
jöveteléről eddig is beszélt. János most találkozik első alkalommal
Jézussal, akinek előfutáraként tevékenykedett. János tanúskodásának alapja
az, hogy felismeri a jeleket, s a jelek alapján az Isten Fiát.
Felismerjük-e a jeleket, amelyeket Isten nekünk ad, hogy mi is higgyünk
Fiában Jézusban? Kész vagyok-e arra, hogy én is tanúságot tegyek Jézusról,
akinek tanítványa, követője vagyok? Kész vagyok-e elfogadni tőle a
Szentlelket, hogy megújítsa életem?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szeretlek, Istenem, mert te mindenek előtt voltál a világon.
Szeretnem kell téged, mert saját kezeddel formáltál meg engem.
Szeretlek téged, Istenem, mert azért alkottál, hogy szeresselek.
Uram, Istenem, szeretlek téged, mert te előbb szerettél engem!
Mily boldogtalan voltam, amíg nem követtelek!
Mily boldog leszek, ha egészen neked adom magam!
Add, hogy csak érted éljek, és téged szeresselek!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. január 2., szerda

[Evangelium] 2008-01-02

2008. január 2. - Szerda

Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek
hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: "Ki vagy te?" Erre megvallotta,
nem tagadta, hanem megvallotta: "Nem én vagyok a Messiás." Ezért
megkérdezték tőle: "Hát akkor? Talán Illés vagy?" "Nem vagyok" - felelte.
"A próféta vagy?" Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: "Akkor
ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit
mondasz magadról?" János ezt felelte: "A pusztában kiáltó hangja vagyok:
Egyengessétek az Úr útját", amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a
farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: "Miért keresztelsz hát, ha nem
te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?" János így válaszolt:
"Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki
utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani." Ez
Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.
Jn 1,19-28

Elmélkedés:

Röviddel Jézus nyilvános fellépése előtt Keresztelő János a nép előtt az
elközelgő Messiásról beszélt és a bűnbánat keresztségében részesítette a
hozzá érkezőket. János cselekedetei a várva várt messiási idők jeleire
emlékeztették a nép vallási vezetőit, s emiatt azt gondolhatták, hogy
János lehet a Megváltó. Ő azonban - jól tudván, hogy csak az Úr előfutára
- a hamarosan érkező Jézusra irányítja a kérdezők figyelmét. A farizeusok
küldöttei valójában nem Jézusról érdeklődnek, hanem János személyéről, ő
azonban nem magáról beszél nekik, hanem Jézusról. Pontosan ezt kell nekünk
is tennünk, mert ez a tanúságtétel. Csak az a kérdés, hogy mindig Jézust
képviselem-e? Róla beszélek-e vagy magamról? Ő áll-e életem középpontjában
vagy én?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenem, szükségem van rád, hogy taníts napról napra, minden napnak a
követelménye és szükséglete szerint. Add meg nekem, Uram, a
lelkiismeretemnek azt a tisztaságát, amely csak a te sugallatodat érzi és
fogja fel. Fülem süket, nem hallom hangodat. Szemem homályos, nem látom
jeleidet. Csak te tudod élessé tenni szememet, megtisztítani és megújítani
szívemet. Taníts meg arra, hogy ott üljek lábadnál, és hallgassam a
szavadat.
John Henry Newman

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. január 1., kedd

[Evangelium] 2008-01-01

2008. január 1. - Szűz Mária, Isten Anyja (Újév)

A pásztorok sietve elindultak, és megtalálták Máriát, Józsefet és a
jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már
korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a
pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran
elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és
magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy,
amint (az angyalok) előre megmondták nekik. Azután eltelt nyolc nap, és
körülmetélték a Gyermeket. A Jézus nevet adták neki, mert így nevezte őt
az angyal, mielőtt még anyja méhében megfogant volna.
Lk 2,16-21

Elmélkedés:

Békére vágyva
Egyházunk hagyománya szerint az új esztendő első napján, január 1-én a
Béke Világnapját ünnepeljük minden évben. Az a tény, hogy az új évben első
kérésünk Istenhez a békéért szól, azt jelzi, hogy egyrészt szívünk
legmélyéből tör fel a béke utáni vágy, másrészt az egész emberi
közösségnek, a nemzeteknek, a családoknak és az egyéneknek leginkább erre
van szükségük. Johann Wolfgang Goethe, a híres német költő egykor azt
mondta, hogy az emberiség története nem más, mint egy nagy harc a hit és a
hitetlenség között. Ma talán egy kissé finomítva azt mondhatnánk, hogy az
emberiség története a hivő emberek és a hitet elutasítók története. Ehhez
hasonlóan nyugodtan állíthatjuk azt is, hogy emberi történelmünk a
békeszeretők és a békét elutasítók küzdelme. Ha szeretnénk megtalálni a
béke útját, akkor Isten útját kell választanunk.

Az adventi időszakban sok prófétai jövendölést olvastunk az eljövendő
Messiásról. E jövendölések egyik fontos eleme, hogy a Megváltót a Béke
Fejedelmének nevezik (vö.: Iz 9,5), s az általa elhozott békének soha nem
lesz vége (vö.: Iz 9,6). A zsoltáros is arról énekel, hogy "a
messiáskirály napjaiban az igazság virága nyílik, és teljes lesz a béke a
világ végéig (vö.: Zsolt 71,7). Keresztelő János születésekor atyja,
Zakariás prófétai szavakkal azt mondta hálaénekében, hogy az Úr előfutára
a béke útjára vezérli majd az emberek lépteit (vö.: Lk 1,79). A békét
elhozó messiásról szóló jövendölések Jézusban teljesedtek be. Nyolc nappal
ezelőtt, karácsonykor azt ünnepeltük, hogy a kisded Jézusban földre szállt
a béke. Ezt hirdették az angyalok, akik a jóakaratú emberek számára a
békét elhozó betlehemi Gyermek születéséről énekeltek a szent éjszakán a
pásztoroknak és nekünk.

Mit tudunk tenni a béke megvalósulásáért? - kérdezzük ma, a Béke
Világnapján. Tehetünk-e valamit a külső békéért és belső békénkért? Azért,
hogy a világban béke legyen a nemzetek között és megszűnjön a népek
közötti háborúskodás, legfőképpen azt tudjuk tenni, hogy imádkozunk ezért
a békéért, s fohászkodunk azért, hogy Isten adja meg az igazi békét a
világnak. Lelkünk belső békéjét pedig akkor leljük meg, ha szívünk Istenre
talál. Ahogyan karácsony éjjelén a megszületett Jézust megtalálva azt
éreztük, hogy békesség járja át lelkünket, ugyanúgy Őt keressük az
esztendő és életünk minden napján, hogy nyugtalan szívünk Őbenne találja
meg nyugalmát és békéjét.

XVI. Benedek pápa idén is üzenetet küldött a Béke Világnapjára, amelyben
többek között arról ír, hogy ha a családban nincs béke, akkor a világon
sincs béke. A pápai levél számunkra talán legfontosabb része a következő:
"Aki - még ha tudtán kívül is - támadja a család intézményét, törékennyé
teszi a békét az egész nemzeti és nemzetközi közösségben, mert meggyengíti
a béke legfőbb "ügynökségét". Ezen különösen érdemes elgondolkodni:
mindaz, ami gyengíti a férfi és a nő házasságán alapuló családot, közvetve
vagy közvetlenül gátolja azt a készséget is, hogy felelősséggel
befogadjanak egy új életet, és elsőszámú felelősei legyenek gyermekeik
nevelésének. Mindez objektív akadályt jelent a béke útján. A családnak
otthonra, munkára van szüksége, szükség van a szülők otthon végzett
tevékenységének megfelelő elismerésére, a gyerekeknek pedig iskolára van
szüksége, és mindenkinek egészségügyi alapellátásban kell részesülnie. Ha
a társadalom és a politika nem kötelezi el magát, hogy segítse a családot
ezeken a területeken, akkor megfosztja magát attól a lényeges
erőforrástól, amely a békét szolgálja." (XVI. Benedek pápa üzenete a Béke
világnapjára 5. - 2008. január 1.) Emlékeztetek rá, hogy mindez egybecseng
azzal, amiről Szent Család vasárnapján beszéltem a magyar családok
helyzetéről és kilátásairól.

Mindemellett még egészen röviden egy dologról kell beszélnem, ami előttünk
áll. A Magyar Katolikus Egyház a protestáns egyházi közösségekkel együtt
2008-ban a Biblia évét tartja. Reményeim szerint az idei esztendőben
plébániánk családjai és hívői naponta kezükbe veszik és olvassák a
Szentírást. Szent Jeromos egykor azt mondta, hogy "aki a Szentírást nem
ismeri, az Krisztust nem ismeri". A biblia évében az lesz a célunk, ami
egész keresztény életünknek is célja: közelebb kerülni Krisztushoz. A
szentírás szavai, az evangélium üzenete által közelebb szeretnénk kerülni
Krisztushoz. Legyen a most kezdődő Biblia éve a lelki megújulás forrása
mindannyiunk számára!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Fiadat dicsérve ó, Istenanya, mindnyájan téged ünneplünk, élő templom!
Méhedben lakott az Úr; az, aki kezében tartja a világegyetemet, szentté és
dicsőségben gazdaggá tett téged. Ő tanított mindenkit erre az énekre:
Üdvözlégy, Isten és az Ige lakóhelye; üdvözlégy minden szentnél nagyobb
szent; üdvözlégy, üdvözlégy a Szentlélek aranyával díszített frigyláda;
üdvözlégy, élet kimeríthetetlen kincstára.
Ó, Anyánk, minden dicséretre méltó, a minden szentnél szentebb Ige
szülője, fogadd el most könyörgésünket: szabadíts meg minden
szerencsétlenségtől, váltsd meg a jövendő büntetéstől mindazokat, akik
együtt kiáltják: Alleluja!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 31., hétfő

[Evangelium] 2007-12-31

2007. december 31. - Hétfő

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt
kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami
lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A
világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett
egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy
tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a
világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de
a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test
kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És
az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét,
mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: "Ő az, akiről mondtam,
hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én." Hiszen mi
mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt
ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus
Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta; Isten
Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Jn 1,1-18

Elmélkedés:

Az esztendő utolsó napján arról olvasunk János apostol levelében, hogy
sokan megőrizték a közösséget Krisztussal és Egyházával, de egyesek
hűtlenül eltávolodtak. E megosztottság nem csak az utolsó napokra lesz
jellemző, hanem már most is megtapasztalható. A mai napon egyrészt
visszagondolunk a mögöttünk hagyott évre, másrészt előre tekintünk. Vajon
felhasználtam-e az elmúlt esztendő napjait arra, hogy erősítsem
Krisztussal való kapcsolatomat? Törekedtem-e minden nap akaratának
teljesítésére? S vajon mire használom majd az új év napjait, melyeket új
lehetőségként kapok Istentől? Felelős vagyok azért, hogy üdvösségem
érdekében Isten akaratának megfelelően használjam fel életem napjait.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Istenünk, mindenható Atyánk, engedd összes gyermekednek megtapasztalni,
hogy úton vannak feléd, az ember végső célja felé, s hogy van kísérőjük,
aki jót akar nekik: Mária, a tiszta szeretet képe, akit eleve arra
választottál, hogy Krisztus Anyja és az Egyház Anyja legyen.
Neked, aki az élet Atyja, kezdet nélküli forrás, a legfobb jó és örök
világosság vagy, a Fiúval és a Szentlélekkel együtt legyen tisztelet és
dicsőség, dicséret és hála mindörökkön örökké! Ámen.

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. december 30., vasárnap

[Evangelium] 2007-12-30

2007. december 30. - Szent Család vasárnapja

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek
álmában, és így szólt: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj
Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül,
hogy megkeresi és megöli a gyermeket." József fölkelt, fogta a gyermeket
és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes
haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Egyiptomból hívtam az én fiamat.
Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és
így szólt: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére,
mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek!" József fölkelt, fogta
a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor
meghallotta, hogy Judeában Arkelausz uralkodik apja, Heródes után, félt
odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment.
Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit
a próféták mondtak: "Názáretinek fogják hívni".
Mt 2,12-15. 19-23

Elmélkedés:

A család hivatásáról
A karácsony ünnepét követő vasárnapon a Szent Családot: Jézust, Máriát és
Józsefet ünnepeljük. Őket kérjük, hogy segítsék a mai kor családjait
hivatásuk megtalálásában és teljesítésében, és támogassák a szülőket és a
gyermekeket a szeretet gyakorlásában. Tavaly, 2006-ban, a karácsony előtti
időben mutatták be a mozikban A születés című filmet, amely Jézus
születésének történetét mutatja be. Az alkotás nem hasonlít a látványos
jelenetekben gazdag, szokásos amerikai filmekre, hanem egészen egyszerűen
és az evangéliumokhoz hűen mutatja be az Úr születésének körülményeit. A
film azzal a jelenettel zárul, hogy miután József figyelmeztetést kapott
álmában, hogy Heródes király a gyermek életére tör, a Szent Családnak
menekülnie kell Egyiptom földjére. A Szent Család további életéről nem
tudunk meg semmit sem a filmből, sem az evangéliumokból. Az evangéliumok a
későbbiekben beszámolnak arról, hogy Heródes halálát követően Jézus, Mária
és József visszatértek Názáretbe. A száműzetés éveit homály fedi, de
biztosak lehetünk benne, hogy a menekülés és az idegen országban való
tartózkodás komoly nehézséget jelentett számukra. Napjainkban is sok
nehézséggel és gonddal kell szembenéznie a a családoknak, amelyeket a
társadalmi körülmények gyors változása okoz. Az Egyház éppenezért
kötelességének tekinti ma is, úgyanúgy, mint más korokban, hogy segítséget
nyújtson a házasságra készülő fiataloknak és a házastársaknak, különösen
akkor, amikor válságba kerülnek.

II. János Pál pápa 1981-ben A családi közösség címmel apostoli buzdítást
írt a család feladatairól a mai világban, amelyet ma, huszonhat évvel a
megjelenése után nagyonis aktuálisnak mondhatunk. A szentatya egyértelműen
leszögezi írásában az Egyház tanítását a család feladatairól, amikor így
ír: "A feladatok, amelyeket a családnak Isten akaratából kell
végrehajtania az emberi történelem folyamán, a család belső természetéből
fakadnak, s megmutatják fejlődését. Minden család megtalálja és felfedezi
önmagában a hivatást, amelyet soha nem lehet elvenni tőle, s amely
egyúttal méltóságát és kötelességét is meghatározza. Mivel Isten terve
szerint a család az élet és a szeretet bensőséges közössége, ezért
feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami, tudniillik váljon az élet és
a szeretet közösségévé. Azt kell mondanunk, hogy a család lényegét és
feladatát végsősoron a szeretet határozza meg, emiatt a családnak az a
küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje a szeretetet" (Familiaris
consortio 17.).

Ha tudja is a család hivatását, bizony be kell látnunk, hogy nehéz
megfelelnie a kihívásoknak olyan időkben, amikor egyre több teher
nehezedik a családra és a családtagokra. Megfigyelhető, hogy az elmúlt
néhány évben Magyarországon az állam sok területről igyekszik
visszavonulni, s nem akar olyan feladatokat végezni, amelyeket korábban
végzett, s amelyek anyagilag megterhelők számára. A második világháborút
követően ugyanis a magántulajdonok mellett sok feladatot is
államosítottak, amelyet korábban főként egyházi intézmények, például a
szerzetesrendek vagy maguk a családok láttak el az oktatás vagy az
egészségügy terén. Gondoljunk csak például az idősek gondozására, a
betegellátásra és a gyermeknevelésre. A magyar állam visszavonulni
igyekszik ezekről a területekről, s ennek következtében bizony elsősorban
a családokra hárulnak e feladatok.

E jelenséget látva - anélkül, hogy minősítenénk az állam ezen törekvését,
s ezzel elkerülvén a politikai állásfoglalás látszatát is - aggódva
kérdezhetjük: Vajon a családok, amelyek egyre nehezebb anyagi körülmények
között élnek, s amelyekre amúgy is sok lelki teher nehezedik, bírni
fogják-e ezeket a feladatokat? A házastársak, akik esetleg válságba
kerültek, s emiatt talán a válást fontolgatják, vajon képesek-e vállalni e
plusz feladatokat? Az önállósághoz, a függetlenséghez és a szabadsághoz
szokott házastársak, felkészültek-e arra, hogy együtt éljenek idősödő
szüleikkel és gondozzák őket betegségükben? Az állami szerepvállalás
csökkenésével ugyanis mindezek a feladatok elsősorban a családokra
hárulnak.

Sajnos biztosan lesznek olyan családok, amelyek nem fogják bírni e
terheket, s azt fogják gondolni, hogy a különválás az egyetlen megoldás.
Sajnos lesznek olyanok, akik összeroppannak a megnövekedett terhek súlya
alatt. Ugyanakkor abban is bízunk, hogy számos család kiállja ezt a
próbatételt. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a családok
megerősödjenek az életszentségben hivatásuk teljesítéséhez, s ehhez az
Egyháznak minden segítséget meg kell adnia, felmutatván a családi
életközösség igazi értékét.

Segítse a Szent Család a magyar családokat és plébániánk családjait
mindennapi kötelességeik teljesítésében, a nehézségek elviselésében,
valamint az élet és szeretetközösség megvalósításában!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Isten, kitől a mennyben és a földön minden származik, Atyánk, aki a
Szeretet és az Élet vagy, add meg, hogy a földön minden család Fiad, Jézus
Krisztus által, ki asszonytól született, és a Szentlélek által, legyen az
isteni kegyelem forrása, az élet és szeretet igazi szentélye a nemzedékek
számára, melyek egymásra következnek.
Add meg, hogy kegyelmed vezérelje a házastársak gondolatait és
cselekedeteit családjuk és a világ minden családjának javára. Add, hogy a
fiatal nemzedékek erős támaszt találjanak a családban emberségük
érdekében, hogy igazságban és szeretetben növekedjenek!
Add, hogy a szeretet, megerősítve a házasság szentsége által, erősebbnek
mutatkozzék, mint bármely gyöngeség és minden válság, mely családjainkat
néha sújtja!
II. János Pál pápa

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum