[Evangelium] 2012-04-28

2012. április 28. - Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt,
tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény
beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?" Jézus tudta, hogy tanítványai
méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: „Ez megbotránkoztat
titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol
azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A
szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik
nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek
benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondtam
nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki."
Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak
vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?" Simon
Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad
vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
Jn 6,60-69

Elmélkedés:

Az elmúlt napokban olvasott élő, mennyei kenyérről szóló jézusi beszéd
után elhangzó emberi válaszokról hallottunk az evangéliumban. Annak
ellenére, hogy személyesen látták a kenyérszaporítás csodáját, sokan nem
fogadják el és visszautasítják Jézus tanítását, amelyet a csodát követően
a mennyei kenyérről mond. Egyesek bizonyára nem értik Jézus kijelentéseit
erről az élő kenyérről, a lelki táplálékról, amely Krisztus teste. Mások
talán nem lelki kenyérre vágyakoznak, hanem ingyen földi kenyérre, hogy ne
kelljen azt fáradságos munkával megszerezniük. Ismét másokban talán nem
volt hit, hogy elfogadják azt, hogy Jézus önmagát tudja ajándékozni a
kenyérben az embereknek. E kételkedés és hitetlenség ahhoz vezet, hogy
többen elhagyják a Mestert. A másik oldalon viszont ott látjuk a hűséges
tanítványokat, akik kitartanak az Úr mellett. Az ő nevükben Péter apostol
tesz hitvallást: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak." A
kijelentés tanulsága a következő számunkra: Aki hiszi, hogy Jézus tanítása
az örök élet igéje, az talán könnyebben hisz abban is, hogy Krisztus Teste
az örök élet kenyere.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézusom, neked szentelem szívemet, zárd a tiédbe. Szívedben akarok lakni,
szíveddel akarok szeretni, szívedben akarok élni. Szívedből akarom
meríteni az igazi szeretetet, mely felemészti szívemet: benne erőt,
világosságot, kedvet és igazi vigasztalást fogok találni. Jézusom, szívem
a te szíved szeretetének oltára legyen, oltár, amelyen magamat neked
áldozom. Szemem mindenkor szent sebeidre tekintsen, elmém mindig
irgalmadra gondoljon.
Vianney Szent János
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

beszámoló 5

Kedves Zoltán! A hétfői napon egy papi találkozó végén hirtelen ötlettől vezérelve meghívtam püspökünket Zalalövőre megtekinteni a templomfelújítás állását. Megörült az ötletnek, szerencsére nem sietett hazafelé, szívesen eljött. Alaposan szemügyre vett mindent, elismeréssel szólt arról, hogy ízlésesen, minőségi kivitelezéssel készült el minden, most már méltó a templom az istentiszteletek bemutatására. Egy dolgot javasolt, mégpedig, hogy mielőbb készítsünk egy gyóntatószéket, mert a mostani igencsak gyarló. Tudtam én ezt eddig is, hiszen nap mint nap használom, csak a lehetőségeink korlátozottak. A jelenlegi gyóntatószék egyébként minden bizonnyal egyedülálló a világon, mert van egy különlegessége. Amikor elkészülhetett és először próbált valaki letérdelni benne, rájöttek, hogy az embernek nem fér el a lába. Gyerekeknél nincs, gond, de a felnőtt képtelen letérdelni benne, ülésre alkalmas székről pedig álmodni sem lehet. A problémát úgy oldották meg, hogy kivágták az alját a lábtérnél és készítettek utólag egy külső dobozt, amibe benyújtja a lábát a gyónót, amikor letérdel. Ez a megoldás meglehetősen komikus. Én persze könnyen mosolygok a dolgon, mert főként a másik oldalon vagyok. Templomépítés 6. szabálya: Nem árt letérdeléssel kipróbálni egy olyan helyet, amit térdelésre szánnak. Hála Istennek nem fáradtam el, újabb lendülettel fogok neki a gyóntatószéknek. Azt hiszem, ez lesz egyik kedvencem a munka során. Az ember részéről a bűnbánatot és az Isten részéről az irgalmasságot is megjelenítjük művészi ábrázolással. E kettő találkozásának helye lesz az új gyóntatóhely, amely éppen ezért több mint bútordarab. Templomépítés 7. szabálya: Még az asztalosnak is érdemes elmagyarázni, hogy nem egyszerű bútorokat készít a templom számára, mert akkor ő is többet tesz bele. A húsvéti ünnepek végre egy szépülő templomban zajlottak. Az emberek részéről volt nagy csodálkozás, amikor látták a teljesen megváltozó templomot. Mármint azok csodálkoztak, akik karácsonykor jártak utoljára a templomban. Úgy néztek az új kapura, mint borjú az új kapura. A többiek szívesebben szemlélik hétről hétre a változást, megújulást. Új képeket tettem fel a honlapra: Most már csak egy gyóntatószékre gyűjtök, hogy az idei terveket lezárhassuk. Hálásan köszönöm mindazok adományát, akik megtapasztalták a gyónásban Isten megbocsátó szeretetét, és támogatják egy méltó gyóntató kialakítását. A jó Isten áldását kérem minden e-vangélium olvasóra!   Szeretettel: István atya A templomfelújításra szánt adományokat a plébánia számlájára lehet eljuttatni a következő lehetőségek valamelyikén:   Online adomány Az Adománynál  válasszuk célként: Templom felújítása Utalás: Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia             Számlaszám: 10402355-00026472-00000003             Megjegyzés: Templom felújítása Csekket tudok küldeni azoknak, akik postacímük megadásával ezt kérik a zalalovo@gmail.com címre küldött e-mailben.   --  Üdvösséget! Horváth István Sándor Zalalövői Plébánia H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6. Tel.: (+36)92-371-049

 

 

[Evangelium] 2012-04-27

2012. április 27. – Péntek

Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita támadt a
zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?" – kérdezték.
Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az
Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki
eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én
feltámasztom őt az utolsó napon. Az én testem valóban étel, és az én vérem
valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök
élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Az én testem ugyanis
valóban étel és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet és issza
az én véremet, az bennem marad és én őbenne. Amint engem az élő Atya
küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam
él. Ez a mennyből alászállott kenyér. Nem az, amelyet atyáitok ettek, és
meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él." Így tanított Jézus a
kafarnaumi zsinagógában.
Jn 6,52-59

Elmélkedés:

Amikor Jézus saját testéről és véréről, mint valóságos ételről és italról
beszél, a hallgatóság nem érti szavait. Az ő helyükben bizonyára mi sem
értettük volna, hiszen mindaz, amit Jézus mond, csak szenvedésének estéjén
valósul meg, amikor megalapítja az Oltáriszentséget. Az utolsó vacsorán
történtek fényében viszont már világosan értjük ezeket a kijelentéseket. A
kenyeret és a bort testévé és vérévé átváltoztatva adja Jézus az
apostoloknak. Ezt a tettét szeretetének ajándékaként kell tekintenünk. Az
Eucharisztiában Jézus valóságosan jelen van, s szentáldozáskor –
teljesítve kérését – Őt vesszük magunkhoz. Ha az evangéliumban szereplő
személyekhez hasonlóan napjainkban valaki megkérdezi tőlünk, hogy miként
adja Jézus önmagát táplálékul, azt válaszolhatjuk, hogy az
Oltáriszentségben, az Eucharisztiában. A felszentelt pap imádsága és a
Szentlélek közreműködése által változik át a kenyér és a bor Krisztus
testévé és vérévé. E tudásunk ellenére az Eucharisztia titok számunkra,
amelyet akkor érthetünk meg leginkább, ha nem csupán hisszük Jézus
jelenlétét, hanem valóban vele táplálkozunk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nyisd meg, Urunk, a gazdagok szívét a szegények és szenvedők szükségletei
iránt. Add, hogy a munkanélküliek munkaadóra találjanak. Segítsd a
hajléktalanokat, hogy otthonra találjanak. Adj a családoknak minden
nehézséget legyőző szeretetet. A fiataloknak nyiss utat és távlatot a
jövőbe. Oltalmazó palástodat terjeszd ki a kicsinyekre, hogy meg ne
botránkoztassák őket.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2012-04-26

2012. április 26. – Csütörtök

A kenyérszaporítás utáni napon Jézus így szólt a sokasághoz: „Senki sem
jöhet hozzám, ha nem vonzza az Atya, aki küldött engem. Én feltámasztom őt
az utolsó napon. A prófétáknál ezt olvassuk: „Mindnyájan Isten tanítványai
lesznek." Mindaz, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem
mintha az Atyát látta volna valaki. Csak aki Istentől való, az látta az
Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete
van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, és
mégis meghaltak. Itt a mennyből alászállott kenyér, hogy aki eszik belőle,
meg ne haljon. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e
kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a
világ életéért."
Jn 6,44-51

Elmélkedés:

A kenyérszaporítás utáni mennyei kenyérről szóló jézusi beszédnek ahhoz a
részéhez érkeztünk a mai evangéliumban, amelyben az Isten által adott élő
kenyér és az örök élet kapcsolatáról van szó. Jézus szavai szerint a
mennyei kenyérrel való táplálkozás szükséges az örök élethez, azaz csak az
juthat el az örök üdvösségre, aki él ezzel a kenyérrel, az üdvösség
táplálékaként veszi magához és hisz abban, hogy Jézus valóságosan jelen
van e kenyérben. Ebből az következik, hogy az Oltáriszentség az isteni
gondoskodás csodálatos ajándéka számunkra, amely olyan ételt biztosít
nekünk, amely nem csupán testi eledel, hanem lelkük tápláléka is. Aki
visszautasítja e mennyei kenyeret, azaz az Oltáriszentséget, az
tulajdonképpen az örök életet és üdvösséget is visszautasítja. Az
Eucharisztia, az élő kenyér nélkül nem élhetünk a földön és az örök élet
sem lehet a miénk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy
szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak,
sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s
feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy
akaratodat teljesítsem!
Szalézi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2012-04-25

2012. április 25. – Szerda, Szent Márk evangélista

Abban az időben: Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk:
„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden
teremtménynek! Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az
elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket
űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha
valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és
azok meggyógyulnak." Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik,
felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig
elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt
munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által,
amelyek kísérték őket.
Mk 16,15-20

Elmélkedés:

Szent Márk e szavakkal kezdi írását: Jézus Krisztus, Isten Fia
evangéliumának kezdete. E kijelentés Márk személyes vallomása Jézusról.
Nem sokkal később azt találjuk az evangéliumban, hogy Jézus
megkeresztelkedésekor az Atya is tanúságot tesz Jézusról: Ez az én
szeretett Fia, őt hallgassátok – hangzik az égből hangja. Az evangélium
vége felé pedig egy pogány ember, a római katonák századosának vallomását
olvashatjuk: Ez az ember valóban Isten Fia volt. Az evangélista tehát a
hit útján vezet bennünket, olvasókat és észrevehetően az a szándéka, hogy
személyes vallomást tegyünk arról, hogy hiszünk Krisztusban, az Isten
Fiában. Vajon készek vagyunk-e arra, hogy tanúságot tegyünk a világban
hitünkről?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk: Jézus, a Te Fiad megígérte nekünk az Igazság Lelkét. Add, hogy
örökre velünk maradjon a Vigasztaló! Add, hogy parancsaid által
megismerhessük az élet útját. Kérünk, add, hogy legyen mindig erőnk,
befogadni az Igazságot. Add, hogy ellenállhassunk a hazugság minden
csábításának. Add, hogy teljesítve a Te parancsaidat szeretetedben éljünk,
és velünk legyen mindig az Igazság Lelke.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2012-04-24

2012. április 24. - Kedd

Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak
hozzá a tömegből: „Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy higgyünk
neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az írás
mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik." Jézus így felelt: „Bizony,
bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja
az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből,
és életet ad a világnak." „Uram – kiáltották –, add nekünk mindig ezt a
kenyeret!" Jézus így válaszolt: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám
jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem."
Jn 6,30-35

Elmélkedés:

A csodálatos kenyérszaporítás különleges eseménye nem volt elég a nép
számára és olyan újabb jelet követelnek Jézustól, amely alapján hihetnek
benne. Milyen szándék lehet a követelés hátterében? Ha jó szándékú volt a
kérés, akkor valóban hinni akartak az emberek. Ha viszont rossz szándékkal
kérték ezt, akkor csak próbára akarták tenni Jézust és abban bíztak, hogy
nem tud csodát tenni és kudarcot vall. Talán ez utóbbi a valószínűbb,
hiszen Jézus nem teljesíti a kérést. Ennek az lehet az oka, hogy Jézus nem
a csodaváró emberi elvárásoknak akar megfelelni, hanem mindig az Atya
akaratát teljesíti. Jézus ugyan újabb csodát nem tesz, de tanítást ad az
igazi mennyei kenyérről, amelyet az Atya ad az embereknek. Ez a kenyér Ő
maga, az Ő valóságos teste, amelyet az Oltáriszentségben vehetünk
magunkhoz, mint az élet kenyerét és az örök élet táplálékát.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Krisztuséi vagyunk. Nem máshoz, hanem hozzá tartozunk. Egységünk alapja: a
keresztségben Krisztus bennünket magáénak fogadott, és önmagával
egyesített. Az egység, melyet Krisztusban egymással megosztunk, nagyobb a
múltbeli és jelenlegi különbségeinknél, melyek egyházainkat ma is
elválasztják. Szerető Istenünk! Köszönjük Neked, hogy Krisztusban eggyé
tettél bennünket. Adj nekünk felismerést és bátorságot, hogy egyházadat
egységben és szeretetben építhessük. Add, hogy életünkkel és egyházaink
szolgálatával a Te szeretetedről tegyünk tanúbizonyságot.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2012-04-23

2012. április 23. - Hétfő

A csodálatos kenyérszaporítás utáni napon a Genezáreti-tó túlsó partján
maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy
Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival; tanítványai ugyanis egyedül
hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol az
Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem
a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba, hogy
megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték
tőle: „Mester, mikor jöttél ide?" „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte
Jézus –, nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert
ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely
megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia
adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta." Erre megkérdezték tőle: „Mit
tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?" „Istennek az tetszik –
válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött."
Jn 6,22-29

Elmélkedés:

Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk? – kérdezik a
csodálatos kenyérszaporítás után az emberek Jézustól. A kérdésre azért tud
Jézus hiteles választ adni, mert ő is mindig keresi az Atya tetszését, és
akaratának megfelelően cselekszik. Érdemes odafigyelnünk az emberek
fejlődésére. Először a csodát tevő Jézust keresik és a kenyeret, majd
pedig eljutnak arra, hogy Isten akaratát keressék. E lépcsőfokokat nekünk
is érdemes megtennünk. Ha megtaláljuk Jézust, az ő tanítása és életpéldája
megmutatja nekünk, hogy miként tudhatjuk meg Isten velünk kapcsolatos
szándékát és hogyan valósíthatjuk meg életünkben szándékait. A Jézusban
való hit útján elindulva és Ővele járva eljuthatunk mennyei Atyánkhoz.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, add, hogy készségesek legyünk befogadni az életet. Add, hogy
legyen bennünk erő, hogy fölemeljük fejünket, és föltekintsünk Jézusra,
akit értünk szegeztek keresztre. Add, hogy ne vesszünk el a hétköznapok
gondjaiban, hanem vegyük észre az odafönn-valókat. Add, hogy a
világosságban járjunk, ne pedig bűneink sötétségében. Köszönjük, hogy
Fiadban, Jézus Krisztusban az igazi Világosság jött közénk. Add, hogy
fölismerjük Őt, Neki szolgáljunk, ne pedig bálványoknak. Add, hogy mindig
úgy járhassuk életünk útját, hogy sose veszítsük szemünk elől: egyedül Te
vagy az Úr, a mi Istenünk.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2012-04-22

2012. április 22. – Húsvét 3. vasárnapja

Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az úton
történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg
ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és
köszöntötte őket: „Békesség nektek!" Ijedtükben és félelmükben azt vélték,
hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és
miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én
vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja,
de amint látjátok, nekem van." Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát.
De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt
hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?" Adtak neki egy darab sült halat.
Fogta és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket
mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak,
amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak."
Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így
folytatta: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap
fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell
hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek."
Lk 24,35-48

Elmélkedés:

A feltámadás tanúi
A húsvéti időszak Jézus feltámadás utáni megjelenéseiről szóló evangéliumi
történetei segítenek minket, hogy hitünk erősödjék. Az érdekes történetek
hátterében fontos tanításokat fedezhetünk fel a húsvéti hit tartalmáról, a
feltámadásban való hit mély tartalmáról.

Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de helyesebb volna Krisztus
feltámasztásáról beszélnünk. Ez a szóhasználat egyáltalán nem idegen a
szentírás kifejezésmódjától, hiszen a feltámasztást Szent Lukács
evangélista és Szent Pál apostol kifejezetten az Atyának tulajdonítja. Az
Apostolok Cselekedeteiben például a következőket találjuk: „Az élet
szerzőjét megöltétek, de Isten feltámasztotta őt a halálból" (ApCsel
3,15), továbbá: „Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti a fára
függesztve megöltetek" (ApCsel 5,30). Az apostol leveleiből is idézzünk
néhány példát: „Mi hiszünk abban, (azaz Istenben,) aki feltámasztotta a
halottak közül Jézus Krisztust, a mi Urunkat" (Róm 4,24). „Tudjuk, hogy
aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal"
(2Kor 4,14). Az Atya „hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta
meg, amikor feltámasztotta a halottak közül, és jobbjára állította a
mennyekben" (Ef 1,20). Ezek a szentírási kijelentések egyértelművé teszik,
hogy Krisztus feltámasztása a mennyei Atya cselekedete. Itt válik igazán
nyilvánvalóvá, hogy Isten az élet és a halál ura, akinek hatalma van
életet és új életet adni az embernek. A teremtő Isten újjáteremtő
szeretetét csodálhatjuk meg Jézus feltámasztásában. Bár a kereszthalál
pillanatában úgy tűnt, hogy az Atya is elhagyta a Fiút, a feltámadásban
bizonyossá vált számunkra, hogy valójában az Atya hűséges maradt a Fiúhoz,
hűséges a szeretethez.

A húsvéti beszámolók második fontos tanulsága, hogy a hitnek szilárd
alapja van mind az apostolok, mind a mi számunkra. A hit nem légből kapott
híresztelésekre vagy feltételezett látomásokra alapul. A feltámadása után
megjelenő Jézus tanújelét adja annak, hogy él. Megmutatja sebhelyeit és az
apostolok szeme láttára eszik. Eloszlatja Tamás apostol kételyeit, miként
arról az elmúlt vasárnapon hallottunk, és megszünteti apostolai félelmét,
ahogyan erről a mai evangéliumban olvashatunk. Vajon képesek vagyunk-e az
apostolok szemével nézni a feltámadt Krisztust? Akarjuk-e szemlélni és
érinteni a kereszten szerzett sebeit, hogy hitre ébredjünk? Van-e bennünk
bátorság, hogy mi is Istenre bízzuk életünket? A húsvét titkában hinni, a
feltámadásban hinni, Isten új életet adó erejében hinni azt jelenti, hogy
egész életünket Istenre bízzuk. Krisztus feltámadása azt jelenti, hogy
örökre és teljesen az Atyának él. És ebből az is következik, hogy nekünk
is Istennek kell élnünk, hogy halálunk és feltámadásunk után örökre
Istennel élhessünk.

Harmadszor pedig a mai evangélium utolsó kijelentésén érdemes
elgondolkoznunk, amely így hangzik: „Ti tanúi vagytok ezeknek" (Lk 24,48).
Jézus egykor arra hívta az apostolokat, hogy életének, cselekedeteinek,
tanításának tanúi legyenek, hogy pedig arra ad nekik küldetést, hogy
mindezen túl halálának és feltámadásának tanúi legyenek. A kezdeti időkben
az apostolok tanúságtételének, a későbbi századok során az Egyház
tanúságtételének köszönhető, hogy az emberek megismerhetik Krisztust. A
húsvéti beszámolók indítsanak bennünket arra, hogy hitünkről mi is
tanúságot tegyünk! Legyünk Krisztus feltámadásának hirdetői!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Mély hálát érzünk irántad, hiszen te egészen
egyszerű módon, megtört kenyérben adod magadat nekünk. Egyszerű módon adsz
lehetőséget arra, hogy veled egyesüljünk. Irántad való szeretetünk
jeleként veszünk téged magamhoz. Változtass, alakíts át minket, hogy
áldozat legyünk és neked ajánljuk életünk! Te egy lakomára, közös
étkezésre, a veled való egyesülésre hívsz minket, hogy te élj bennünk,
amikor evangéliumodat hirdetjük a világban. Segíts minket, hogy az
evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium