Napi Evangélium: 2021. január 24.

2021. január 30., szombat

[Napi e-vangelium] 2021. január 31. vasárnap

2021. január 31. – Évközi 4. vasárnap

Evangélium

Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Így kiáltozott: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!" Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!" A tisztátalan lélek erre összevissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!" El is terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.
Mk 1,21-28

Elmélkedés

A tanító hitelessége
Jézus tanításáról és az emberek csodálkozásáról olvasunk a mai vasárnap evangéliumában, amelyet egy ördögűző csoda követ. A 70-es években, amikor Szent Márk evangélista megírja művét, a keresztény közösségnek útmutatásra volt szüksége ahhoz, hogy miként hirdesse a krisztusi örömhírt azoknak az embereknek, akik a Római Birodalom fennhatósága és annak vallási törvényei szerint éltek. A közösség tagjait aggodalom töltötte el, hogy a rómaiak miként fogják fogadni az új vallás megjelenését és képviselőinek, tagjainak fellépését. Az evangélista úgy írja le Jézus tanítását és tevékenységét, hogy közben nem hallgatja el, hogy elutasítással, ellenzőkkel is találkozik. Pontosan és őszintén mutatja be az Úr szavainak hatását, eredményességét és eredménytelenségét egyaránt.
Nyilvános működésének kezdetén az első dolog, amit Jézus tesz az, hogy meghívja az első tanítványokat, meghív négy halászt, akiknek új feladatot ad (vö. Mk 1,14-20), erről olvastunk az elmúlt vasárnap. Működésének kezdetén az első dolog, amit az emberek Jézustól látnak az, hogy tanít. Még nem tesz látványos csodákat, hanem elkezdi hirdetni Isten országának örömhírét. Nem is elsősorban a tartalom, a mondanivaló, ami feltűnő, hanem a tanító magabiztos személyisége és újszerű módszere. Az emberek hamar észreveszik, hogy másként tanít, mint a hivatalos vallási tanítók, az írástudók. Észreveszik a szavak mögött rejlő isteni erőt és felfedezik e szavakban az igazságot, az örök életre vezető igazságot. Felfedezik továbbá a tanító hitelességét. Nem idéz másokat, hanem saját benső élményét, az Atyával való szeretetközösség élményét mondja el az embereknek, akikben hamar felébred a vágy vallási életük és Istennel való kapcsolatuk megújítására.
Jézus örömhírének egyik célja az, hogy segítsen az embereknek megszabadulni a gonosztól való félelemtől. Isten országának megvalósulásával megjelenik egy olyan hatalom a világban, amely felette áll a gonosz hatalmának. Az ördög félelmet kelt az emberekben és ezzel megkötözi, leláncolja az embert, akit hatalmába kerít. De jön egy erősebb, Jézus, aki megszabadítja, megváltja az embereket.
Az ördögűző csoda leírásából úgy tűnik, hogy a gonosz lelkek ismerik Jézust, felismerik benne az Isten Fiát, és azt is rögtön tudják, hogy Jézus személyében olyannal találkoztak, akinek nagyobb a hatalma, mint az ő befolyásuk. Jézus személyiségének titkát talán még a tanítványoknál is jobban tudják. Az Úr el tudja hallgattatni őket és képes kiűzni őket a megszállottakból. Tudnunk kell, hogy a bibliai időkben nem volt olyan fejlett az orvostudomány, mint napjainkban. Az ismeretlen, lelki természetű betegségeket a gonosz megnyilvánulásaként értékeltek és a bűnösség jeleként tekintettek. Ha napjainkban a pszichés megbetegedéseket nem is tekintjük az ördögtől való megszállottságnak, mégis sokszor azt érezzük, hogy negatív, megosztó, gonosz lelkek vesznek minket körül, akik hazugságaikkal, az igazság meghamisításával igyekeznek minket befolyásolni. Úgy tesznek, mintha különleges képességekkel rendelkeznének és természetfeletti igazságokat birtokolnának. Azt a látszatot keltik, mintha egyedül ők látnák helyesen a világot és azzal az igénnyel lépnek fel, hogy mindenki igazságként fogadja el mindazt, amit hangoztatnak. Amikor túlzott magabiztossággal, erőszakossággal találkozunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egy álprófétával, egy hamis tanítóval van dolgunk. Jézus soha nem kényszerített senkit. Ő szelíd hangon szól hozzánk, alázattal közvetíti tanítását. Fogadjuk el az ő hívását és ajándékait: a hitet és az üdvösséget.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus! Tudjuk, hogy a gonosz fogva akarja tartani az embert, rabszolgává tesz, nem engedi, hogy szabadon cselekedjünk. Te viszont felszabadítasz, megajándékozol minket a szabadsággal, hogy szabad és felelős döntést hozhassunk. Ez a megváltás lényege. A megváltás minden rosszból kiemel, megszabadít minket és lehetővé teszi számunkra, hogy Istennel élve megtaláljuk a boldogságot. Urunk, a te hatalmad nagyobb, mint a gonosz léleké. A te isteni erőd képes legyőzni minden gonosz erőt. Ennek tudata nagy vigasztalást jelent számunkra a kísértések idején. Segíts minket, hogy visszautasítsuk a gonosz kísértéseit és szabadon Istennek szenteljük életünket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210131.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2021. január 29., péntek

[Napi e-vangelium] 2021. január 30. szombat

2021. január 30. – Szombat

Evangélium

Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra." Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!" A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?" Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?"
Mk 4,35-41

Elmélkedés

A korábbiakban Jézus példabeszédeket alkalmazva adott tanítást Isten országának természetéről, amely az igehirdetésnek köszönhetően szüntelenül növekszik. A mai evangéliumi részben Jézus már nem tanít, hanem egy csodával, a tengeri vihar lecsendesítésével mutatja meg, hogy akik Isten országának szolgálatában állva különféle veszélyeket élnek át időnként, azok miként fogják megtapasztalni az Úr segítségét ezekben a szükséghelyzetekben.
A történet azzal indul, hogy egy mozgalmas nap végén Jézus kérésére a tanítványok hajóval át akarnak menni a tó túlsó partjára. Halászoknak, tapasztalt hajósoknak egy ilyen átkelés nem okozhat gondot, még este sem. Valószínűleg átéltek és túléltek már néhány tengeri vihart életük során, de most olyannyira erős volt a vihar, hogy elszállt önbizalmuk és halálfélelem vett erőt rajtuk. És mintha a velük egy hajóban lévő, de éppen alvó Mesterük iránt érzett bizalmuk is megrendült volna. Kétségbeesetten fordulnak Jézushoz, aki álmából felébresztve is rögtön átlátja a helyzetet és megszünteti a vihart, egyúttal eloszlatva tanítványai félelmét is.
Túl egyszerű volna, ha csupán azt a következtetést vonnánk le a történetből, hogy a bajban érdemes Jézushoz fordulnunk. Ennél lényegesebb, hogy az Úr minden helyzetben velünk van és a lehetetlen helyzetben is segít nekünk.
© Horváth István Sándor

Imádság

Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen! Hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe! Hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék, és lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek! Add, hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell, szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem, értelmem éber és friss legyen az igazság csak az igazság befogadására, és akaratom mindig afelé vezesse gondolataimat, szavaimat, tetteimet, ami felemel!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210130.mp3

2021. január 28., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2021. január 29. péntek

2021. január 29. – Péntek

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás."
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak."
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34

Elmélkedés

A magvető tevékenységéről és a természet rendje szerint, de mégis titokzatosan kikelő és növekvő magokról szóló rövid tanítás, amelyet a mai evangélium első részében olvasunk, csak Márk írásában található meg. Jézus itt saját küldetésére és annak várható eredményére utal. A földműves feladata a vetés. Ezt követően a földbe került magokra már nem tud hatást gyakorolni, illetve növekedésüket sem tudja sem késleltetni, sem siettetni. A növény csírázása, kikelése a földből, növekedése és a termés hozatala már úgy történik, ahogyan azt a természet rendjét meghatározó Isten akarja. E folyamat alatt az ember legfeljebb imádkozni tud a Teremtőhöz a jó termés érdekében, de emberi tevékenységre legközelebb csak az aratáskor lesz szükség.
Az Úr feladata Isten országának hirdetése. Ezt a munkát folytatja az ő megbízása alapján az Egyház az idők végéig, a nagy aratásig, amikor újra eljön majd a világba a mi Urunk. Ez a rész tisztázza az igehirdetők szerepét. A növekedés nem az ő képességeiktől vagy adottságaiktól függ, hanem Isten kegyelmétől. Ha megtették kötelességüket és megvalósították, amit rájuk bíztak, akkor nyugodt lelkiismerettel várhatják, hogy Isten majd gondoskodik a termésről. Isten szavában olyan erő rejlik, amely bőséges termést ígér.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus! A mindennapi kenyér a te ajándékod, hogy testünket tápláljuk. Az élő kenyér, az Oltáriszentség szintén a te ajándékod lelkünk táplálására. Saját testedet, önmagadat adod nekünk, hogy bennünk élj. Ajándékod vételére minden embert meghívsz. Segíts, hogy soha ne utasítsuk el meghívásodat, ne utasítsunk el téged! Tégy bennünket élő közösséggé a szentáldozás, az egy kenyérből való részesedés által! Tégy minket hozzád hasonlóvá a szentáldozás által!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210129.mp3

2021. január 27., szerda

[Napi e-vangelium] 2021. január 28. csütörtök

2021. január 28. – Csütörtök

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért, hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!" Majd így folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van."
Mk 4,21-25

Elmélkedés

A tartóra helyezett és az egész házat bevilágító lámpáról szóló példázat szorosan kapcsolódik a magvetőről szóló hasonlathoz, amiről a tegnapi evangéliumban olvastunk. A magvetőről szóló tanítás magyarázata világossá tette, hogy maga Isten veti az ő igéjének, üzenetének magját az emberi szívekbe. Három dolog következik ebből: Először is, hogy Isten szava igaz és örökérvényű, az embernek tehát nincs joga ahhoz, hogy kétségbe vonja annak igazságát. Másodszor: amit Isten az ő üzenete által feltár számunkra az erkölcsileg biztosan jó és követendő az ember számára, tehát felesleges más utakat keresnünk, és az emberi gőg megnyilvánulása volna, ha nem Isten kijelentéseire, hanem saját megítélésünkre hagyatkoznánk a jó és a rossz megkülönböztetése során. Harmadszor: igencsak ajánlatos, ha nemcsak lehetőségként, hanem kötelességként tekintünk az Isten szava szerinti életre, hiszen örök sorsunkról, üdvösségünkről van szó.
Miként a lámpa fénye, ugyanúgy az isteni igazság sem maradhat rejtve, s nem is marad, hiszen az Úr tanításából senki nincs kizárva. Az Egyház évszázadok óta a Jézustól kapott küldetés tudatában folytatja a magvetést, az igehirdetést, hogy minden kor embere számára megismerhetővé váljék az üdvösség örömhíre. Isten szavának fényében az én életem célja is új megvilágításba kerül.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Istenünk! Látjuk és elismerjük, hogy a világban, az Egyházban és bennünk egyaránt jelen van a jó és a rossz. Isten és a sátán küzd a lelkünkért, örök sorsunkért. Segíts, hogy minden helyzetben felismerjük és elutasítsuk a gonosz kísértéseit! Növeld bennünk az életszentség vágyát, hogy készek legyünk engedelmeskedni neked, teljesíteni akaratodat! Gyarlóságunk, esendőségünk és bűnre hajló emberi természetünk ellenére is hozzád tartozunk, és tanításod szerint akarunk élni. Segítsen minket a te kegyelmed és irgalmad az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210128.mp3

2021. január 26., kedd

[Napi e-vangelium] 2021. január 27. szerda

2021. január 27. – Szerda

Evangélium

Amikor Jézus a Genezáreti-tó partján tanított, nagy tömeg gyűlt köréje. Ezért hajóba szállt, és egy kissé beljebb ment a parttól, a tömeg pedig a tó partján maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenről beszélt nekik. Így kezdte tanítását: „Halljátok csak! Kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett. Odaszálltak az égi madarak, és fölcsipegették. Némely mag köves helyre esett, ahol nem volt elég talaja. Itt hamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor azonban kisütött a nap, megperzselődött, és mivel nem volt elég erős gyökere, elszáradt. Némely mag pedig tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek, elfojtották, úgyhogy nem hozott termést. A többi mag jó földbe hullott, kikelt, felnőtt, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hozott." Jézus így fejezte be szavait: „Akinek füle van, hallja meg!"
Amikor egyedül maradt, tanítványai és a tizenkét apostol megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme, így válaszolt nekik: „Ti megtudhatjátok Isten országának titkát, a kívülállók azonban csak példabeszédekben hallanak róla: Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek, nehogy megtérjenek, és bocsánatot nyerjenek. Azután így folytatta: „Nem értitek ezt a példabeszédet? Hogyan fogjátok a többi példabeszédet megérteni? A magvető az, aki az igét hirdeti. Azok, akikben útfélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, és kitépi szívükből az elvetett igét. Azok, akiknél köves talajra hullt a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen hajlanak rá; de nem ver bennük gyökeret, mert (állhatatlanok), csak a pillanatnak élnek. Ezért, ha szorongatás vagy üldözés éri őket az Isten igéje miatt, hamarosan meginognak. Azok pedig, akikben tövisek közé esik (az Isten igéje), meghallgatják ugyan a tanítást, de a világi gondok, a csalóka gazdagság és a többi földi szenvedély rabul ejtik őket; és elfojtják az igét, úgyhogy nem hoz bennük gyümölcsöt. Végül vannak olyanok, akikben az ige jó földbe hullott. Hallják a tanítást, magukévá is teszik, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hoznak."
Mk 4,1-20

Elmélkedés

Szent Márk evangéliumában a 4. fejezet kezdete jelentős fordulópontot jelent Jézus igehirdetésében. Az előzményekben megfigyelhető volt a zsidó vallási vezetők fokozódó ellenállása Jézus személye iránt, illetve az Úr tanításának elutasítása. Bár nyíltan és világosan beszélt eddig is, sokan félreértették vagy nem értették meg szavait és szándékát. Mostantól megváltozik a tanítás közlésének módszere, példabeszédekben kezd el tanítani. Tény, hogy ezek a példabeszédek már nem annyira egyértelműek és nem is érti meg mondanivalójukat mindenki. De az is tény, hogy az egyszerű, nyitott szívű emberek azonnal felfogják a példázatok értelmét. A példákkal való tanítás sajátos jelleget ad Jézus idehirdetésének. Isten országáról és annak növekedéséről kissé titokzatos nyelven szólnak, mellőzik az írástudók hagyományos magyarázatainak elemeit, de mégis közérthetően világítják meg Isten országának természetét és egyértelműen mutatják meg a hallgatóság számára a cselekvés irányát.
Az Úr világosan látja, hogy a hallgatóság közül ki az, aki befogadó, és ki az, aki kívülállóként hallgatja őt. A mai evangéliumban a különféle talajra hulló magok ezeket a csoportokat szemléltetik. Egyeseknek csak a füléig, másoknak egészen a szívéig ér el a tanítás. Én melyik csoportba tartozom?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, az irgalmasság Istene, könyörülj rajtunk, bűnösökön. Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra. Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát. Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján. Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt. Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210127.mp3

2021. január 25., hétfő

[Napi e-vangelium] 2021. január 26. kedd

2021. január 26. – Kedd

Evangélium

Egy alkalommal Jézust fölkeresték anyja és rokonai. De nem mentek be a házba, ahol Jézus tanított, hanem hívatták őt. Akik körülötte ültek, odaszóltak Jézusnak: „Anyád és rokonaid kint vannak, és keresnek téged." Jézus azonban így válaszolt: „Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?" Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám!"
Mk 3,31-35

Elmélkedés

Jézushoz megérkeznek a rokonai, családtagjai, köztük anyjával. Jövetelük okáról a szombati evangéliumban olvastunk: haza akarják vinni, mert az a hír járja róla, hogy „eszét vesztette." Jézus nem jön zavarba és nem reagál indulatosan, amikor értesül jövetelükről. A helyzetet arra használja fel, hogy Isten országának egyik lényeges eleméről adjon tanítást. Az Isten országával való élő kapcsolat alapja nem a származás vagy a családi kötelék, hanem a személyes engedelmesség és Isten akaratának hűséges teljesítése. A vér szerinti, a származás szerinti kapcsolatok helyébe új kapcsolatok, a lelki kötelékek lépnek. A vér szerinti kapcsolatok egyszer biztosan megszakadnak, véget érnek, mert a halál végképp lezárja őket. A lelki kapcsolatok azonban túlélik a halált, átívelnek az örökkévalóságba.
Világosan kell látnunk, hogy Jézus nem csupán beszélt az Isten akaratának kereséséről és a neki való feltétlen engedelmességről, hanem ő maga is ilyen kapcsolatban állt a mennyei Atyával. Azért jött a világba, hogy megtegye, amit az Atya kért tőle az emberiség megváltása érdekében. Isten akaratának megismeréséhez biztos és kimeríthetetlen forrás számunkra a Szentírás. Isten akaratának teljesítéséhez igaz és legjobb példa számunkra Jézus élete. Az Istennel való élő kapcsolat legbiztosabb pontja a Krisztushoz tartozás.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mennyei Atyám! Adj nekem önfeláldozó, szelíd szívet, mint a te egyszülött Fiadnak. Add, hogy minden élethelyzetben ki tudjam mondani: Legyen meg a te akaratod! Jézus, köszönöm, hogy előttem jártál az úton, és megmutattad, hogyan lehet Istennek tetsző, tiszta, szent életet élni. Adj nekem erőt és alázatot az engedelmességhez! Szentlélek, jöjj, és taníts, hogy Isten dicsőségére éljek, az ő akaratát cselekedve, mindenkor hitben és alázatban. Köszönöm, Uram, irgalmadat, jóságodat. Segíts, hogy mindig felismerjem akaratodat és a te lelkületeddel szolgálhassak másoknak!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210126.mp3

2021. január 24., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2021. január 25. hétfő

2021. január 25. – Hétfő, Szent Pál apostol megtérése

Evangélium

Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.
Mk 16,15-18

Elmélkedés

Mennybemenetele előtt a feltámadt Jézus ezt a parancsot adta az apostoloknak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." Szent Pál nem hallhatta személyesen ezt a parancsot, hiszen nem tartozott a tizenkét apostol testületéhez, de miután megismerte Krisztust, életét egészen az igehirdetésnek szentelte.
Szent Pál megértette, hogy a hit terjesztése, a hit továbbadása Jézus Krisztus örömhírének elmondását jelenti. Ezért lesz az evangélium hirdetője, szenteli egész életét annak, hogy Krisztus örömhírét hirdesse a pogány népeknek. Szent Pál apostol így foglalja össze saját küldetését a rómaiakhoz írt levelében: „Krisztus által nyertük a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép között." Más fordításban így olvassuk: „Krisztus által nyertük a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére a hitben való engedelmességet hirdessük minden nép között" (Róm 1,5). A „hitért való munkálkodás" és a „hitben való engedelmesség hirdetése" tulajdonképpen ugyanazt jelenti. Az első kifejezés inkább a hithirdető szemszögéből nézi a feladatot, azaz munkálkodni, fáradozni kell a Krisztusban való hit terjesztéséért. A második kifejezés inkább a címzettek, a megszólítottak oldaláról szemléli ugyanezt, amikor kiemeli, hogy a hit elfogadása az Istennek való engedelmességet jelenti. Természetesen csak a hit engedelmes elfogadását követően válhat valaki a hit hiteles hirdetőjévé.
Szent Pál arra buzdítja munkatársát, Timóteust, hogy táplálkozzon a hitnek és az igaz tanításnak szavaival, amelynek követője lett (vö. 1Tim 4,6), majd pedig felszólítja, hogy legyen a hitben példakép a közösség tagjai számára (vö. 1Tim 4,12). E felszólításnak nem csupán Timóteus a címzettje, hanem mindazok, akik a hit terjesztésén fáradoznak.
Fontos-e számomra, hogy a hitnek és a krisztusi tanításnak szavaival naponta táplálkozzak? Hitem megvallásával és megélésével példakép vagyok-e azok számára, akiknek hite megerősítést vár?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Bármit tettél földi életed folyamán, mindent az Atyával való egységben tettél, szüntelenül az Atya akaratát teljesítetted, és mindig a neki való engedelmesség indított a cselekvésre. Segíts minket, hogy soha ne feledkezzünk meg arról, hogy keresztségünk óta a mennyei Atya gyermekei vagyunk. Segíts úgy élnünk, hogy méltók legyünk arra, hogy az Atya az ő szeretett gyermekeinek nevezzen minket, és mindig megőrizzük magunkban az istengyermekség kegyelmét. Urunk, te földi életed során mindig engedelmeskedtél Atyádnak. Taníts minket az alázatra és az engedelmességre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210125.mp3

2021. január 30., szombat

2021. január 29., péntek

2021. január 28., csütörtök

2021. január 27., szerda

2021. január 26., kedd

2021. január 25., hétfő

2021. január 24., vasárnap

Blogarchívum