[Evangelium] 2015-01-31

2015. január 31. – Szombat

Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a
túlsó partra." Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal
vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy
szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már
megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és
megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" Erre fölkelt,
ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj
meg!" A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult:
„Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?" Nagy félelem fogta el
ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a
tenger is engedelmeskedik neki?"
Mk 4,35-41

Elmélkedés:

A vihar lecsendesítésének természeti csodája Jézus istenségét igazolja.
Minden bizonnyal ez a történet elsődleges tanítása. Aki ilyen csodára
képes, azaz szavára elcsendesedik a rettenetes tengeri vihar, az valóban
Isten, s ezzel magyarázható természetfeletti ereje.
Érdemes emellett megkeresnünk a jelenetnek azt a szintjét, amely az elmúlt
napok mondanivalójához kapcsolódik. Az „elközelgett az Isten országa"
kijelentés azt is magában foglalja, hogy Isten közel van hozzánk
emberekhez. Velünk utazik a hajóban. Nem kívülállóként szemléli emberi
életünk gondjait, nehézségeit és viharait, hanem velünk van e viharokban.
Nem hagy magunkra minket, itt van a közelünkben, bármikor hozzá
fordulhatunk segítségért. Ő az életünk Ura, ugyanakkor Úr a természet, a
teremtett világ felett. Amikor a magvető a földbe hinti a magot, a teremtő
Isten munkáját folytatja. Ugyanakkor a magvető rábízza a magot Istenre,
mert a növekedést tőle várja. És ekkor Isten közbeavatkozik, gondoskodik
arról, hogy a mag kikeljen, s ezzel megáldja az ember munkáját. Minden
egyes földbe hintett maggal, minden jócselekedettel Istennek szerzünk
dicsőséget. Semmi nem saját érdemünk, mert minden Istennek köszönhető, aki
általunk minden pillanatban újjáteremti a világot. Nemde ezt érthetjük
Isten országán és annak megvalósulásán?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézusom, Te mondtad: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak".
Íme, most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodunk, és kérjük a
kegyelmet, hogy minden erőtlenségünkből, gyengeségünkből,
hitetlenségeinkből, reménytelenségeinkből és szeretetlenségeinkből emelj
ki minket, hogy Általad erős, a Te mértékedet tartó és szeretetteljes
életet élhessünk a Te dicsőségedre és az emberek megmenekülésére.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-31
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150131.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2015-01-30

2015. január 30. – Péntek

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár
alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba
szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először
szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés
engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás."
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen
példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor
elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban
elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt,
úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak."
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták
megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül
volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34

Elmélkedés:

A földbe vetett és fejlődésnek induló magról, valamint a hatalmasra növő
kicsiny mustármagról szóló példabeszédek új szempontból világítják meg az
Isten országát. Az értelmezés első szintje ez lehet: miként a kicsiny
magból hatalmas növény fejlődhet, ugyanúgy a kicsiny közösség létszámban
gyarapodni fog. Egy másik értelmezési szinten az elültetett, a föld
mélyében rejtőzködő mag napvilágra kerülése azt jelképezi, hogy a
krisztusi közösség kilép az egész világ nyilvánossága elé. Egy harmadik
szinten pedig felfedezzük a jelen és a jövő feszültségét. Isten országának
megvalósulása elkezdődött már, azaz megtapasztalható a jelenben, de végső,
teljes megvalósulása csak a jövőben várható. Ez már az ígéretnek, a
reménynek a szintje. Mégpedig nem a hamis reményé, a felelőtlen ígéreteké,
amely az emberi kapcsolatokban sokszor előfordul. Isten tesz nekünk
ígéretet, tehát joggal tápláljuk magunkban a reményt, hogy ígéretét meg
fogja valósítani.
A magot földbe vető ember bízik abban, hogy a mag ki fog kelni,
reménykedik abban, hogy az általa elvetett mag termést fog hozni. Abban a
pillanatban, amikor Jézus kimondja az Isten országáról szóló örömhírt, már
elkezd megvalósulni ez a titokzatos ország, az Isten uralma. De szavai még
beteljesületlenek, azaz még várnak a végső, teljes megvalósulásra. Bennem
megvalósul-e, növekszik-e napról napra?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, sokszor érezzük, hogy magunkra maradtunk. Reményeink
szertefoszlottak, értelmetlennek látjuk, hogy tovább menjünk az úton.
Kérünk, Urunk, erősíts ma is minket, hívj magadhoz mindannyiunkat. Bárcsak
Péterrel együtt válaszolhatnánk: Igen, uram, tudod, hogy szeretlek.
Bátoríts bennünket, hogy a Te segítségeddel éltetői lehessünk
családunknak, közösségünknek, minden embertársunknak!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-30
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150130.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2015-01-29

2015. január 29. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e
lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a
lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy
nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért,
hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!" Majd így
folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek,
olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert
akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije
van."
Mk 4,21-25

Elmélkedés:

Egyszerű, könnyen érthető hasonlatot alkalmaz Jézus az Isten országára.
Lámpáról beszél, amelyet azért tesznek a lámpatartóra, hogy mindenkinek
világítson. Oktalanság volna elrejteni a lámpa fényét. Gondolkozzunk el
egy kicsit azon, miként indult egykor az Isten országának meghirdetése és
megvalósulása.
A szinte teljes ismeretlenségből a nagy nyilvánosság elé lép egy rabbi,
egy vándortanító. Tanítása megkérdőjelezi a több évszázados hagyományt,
szavait könnyen lehet lázítónak minősíteni. Tanítványi körét tanulatlan
halászemberek alkotják, rajongói között utcanők, mindenki által gyűlölt,
megvetett vámosok és más nyilvános bűnösök vannak. Mi várható ettől a
társaságtól? Ők fogják megvalósítani az Isten országát? Az ő fellépésük
jelentene fordulatot, megújulást az emberi történelemben? Ki fog
csatlakozni hozzá és társaságához? Ki fog lelkesedni az újszerű
tanításért? Ez a kezdés igencsak gyenge, a fény alig látható, éppen hogy
csak pislog a lámpa, Isten országának lámpája. Kicsi az esélye annak, hogy
a Jézus által indított mozgalom eredményes lesz. A történelem azonban azt
mutatja, hogy a gyenge fény felerősödött az évszázadok során, s ez az
isteni erőnek köszönhető.
Mit teszek azért, hogy a fény tovább növekedjen és megvilágítsa az
igazságot keresőket?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te csodálatos dolgokat tettél és tanítottál földi
életed során. Tanításod jó magként hullott az emberi szívekbe, s gyökeret
vervén bőséges termést hozott. Arról is gondoskodtál, hogy legyenek, akik
távozásodat követően a te nevedben, a te erőddel, a te megbízásodból
hirdetni fogják mindazt, amit te hirdettél. Erre a feladatra, az
igehirdetésre választottad ki az apostolokat, akiknek ezt mondtad: „aki
titeket hallgat, engem hallgat" (Lk 10,16). De ugyanez igaz minden papra
is, akit te hívsz meg személyesen az ige szolgálatára. Add, Urunk, hogy
papjaink szavát soha ne vegyük csupán gyenge emberi szónak, hanem
igehirdetésükben felismerjünk, megszeressünk és kövessünk téged, a legfőbb
Igazságot!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-29
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150129.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2015-01-28

2015. január 28. – Szerda

Amikor Jézus a Genezáreti-tó partján tanított, nagy tömeg gyűlt köréje.
Ezért hajóba szállt, és egy kissé beljebb ment a parttól, a tömeg pedig a
tó partján maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenről beszélt nekik.
Így kezdte tanítását: „Halljátok csak! Kiment a magvető vetni. Amint
vetett, némely szem az útfélre esett. Odaszálltak az égi madarak, és
fölcsipegették. Némely mag köves helyre esett, ahol nem volt elég talaja.
Itt hamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor azonban kisütött
a nap, megperzselődött, és mivel nem volt elég erős gyökere, elszáradt.
Némely mag pedig tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek,
elfojtották, úgyhogy nem hozott termést. A többi mag jó földbe hullott,
kikelt, felnőtt, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést
hozott." Jézus így fejezte be szavait: „Akinek füle van, hallja meg!"
Amikor egyedül maradt, tanítványai és a tizenkét apostol megkérdezték
tőle, mi a példabeszéd értelme, így válaszolt nekik: „Ti megtudhatjátok
Isten országának titkát, a kívülállók azonban csak példabeszédekben
hallanak róla: Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek, nehogy
megtérjenek, és bocsánatot nyerjenek. Azután így folytatta: „Nem értitek
ezt a példabeszédet? Hogyan fogjátok a többi példabeszédet megérteni? A
magvető az, aki az igét hirdeti. Azok, akikben útfélre hull a tanítás,
meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, és kitépi szívükből az
elvetett igét. Azok, akiknél köves talajra hullt a mag, amikor hallják a
tanítást, szívesen hajlanak rá; de nem ver bennük gyökeret, mert
(állhatatlanok), csak a pillanatnak élnek. Ezért, ha szorongatás vagy
üldözés éri őket az Isten igéje miatt, hamarosan meginognak. Azok pedig,
akikben tövisek közé esik (az Isten igéje), meghallgatják ugyan a
tanítást, de a világi gondok, a csalóka gazdagság és a többi földi
szenvedély rabul ejtik őket; és elfojtják az igét, úgyhogy nem hoz bennük
gyümölcsöt. Végül vannak olyanok, akikben az ige jó földbe hullott.
Hallják a tanítást, magukévá is teszik, és harmincszoros, hatvanszoros,
sőt százszoros termést hoznak."
Mk 4,1-20

Elmélkedés:

A csodák és gyógyítások után Márk evangélista áttér az Isten országáról
szóló jézusi példabeszédekre. Először a magot elvető emberről olvasunk,
majd a vetés növekedéséről és a nagyra növő mustármagról.
Ha figyelmesen olvassuk a Szentírást, észrevesszük, hogy Jézus soha nem
mondja meg kifejezetten, hogy mit is jelent az Isten országa.
Példabeszédekben beszél róla, amelyek igencsak talányosak és
továbbgondolásra késztetnek minket. Tulajdonképpen egyetlen dolgot állít
csak az Isten országáról, azt, hogy közel van, elközelgett. Azt is bátran
kijelenthetjük, hogy mást értett ezalatt, mint kortársai. A farizeusok
vallási csoportja az Isten országának, uralmának megvalósulásán az
ószövetségi törvények tökéletes megvalósulását érthették, míg más vallási
csoportok a zsidó nép politikai függetlenségére gondoltak. Jézus egyik
elképzeléshez sem csatlakozik.
Jézus példabeszédei az Isten országáról nyitottak. Isten emberek feletti
uralmát érthette alatta, amely azonban nem szolgasági viszonyt eredményez,
hanem az ember igazi szabadságát, hogy Istennek engedelmeskedjen. Isten
uralma nem leigázza vagy megalázza az embert, hanem elhozza számára az
igazságosságot, a békét, a szeretetet és az életet. Kész vagyok-e jó
talajként befogadni az isteni igazságot és tanítást, hogy Isten uralma
bennem is megvalósuljon?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható és legjobb Uram, figyelmesen vizsgálom bűneim sebeit, melyeket
már gyermekkorom óta hordok. Sírok, mert haszontalanul telt el az idő.
Erőm nem elegendő, hogy kitartsak a fáradozásban, erőim hiúságokra
pazaroltam.
Mivel te vagy minden jóság és irgalom forrása, hozzád könyörgök
kegyelemért és irgalomért, könyörgök, irgalmazz nekem! Érintsd meg
lelkemet szerető kezeddel, hiszen te vagy a legjobb orvos, vigasztald meg
lelkemet, hiszen te vagy a legjobb vigasztaló!
Svéd Szent Brigitta

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-28
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150128.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2015-01-27

2015. január 27. – Kedd

Egy alkalommal Jézust fölkeresték anyja és rokonai. De nem mentek be a
házba, ahol Jézus tanított, hanem hívatták őt. Akik körülötte ültek,
odaszóltak Jézusnak: „Anyád és rokonaid kint vannak, és keresnek téged."
Jézus azonban így válaszolt: „Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?" Aztán
végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: „Ezek
az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem,
nővérem és anyám!"
Mk 3,31-35

Elmélkedés:

Az elmúlt héten már elmélkedtünk Jézus új világáról, új közösségéről és az
új gondolkodásmódról, mint e közösséghez való tartozás feltételéről. E
szakaszt zárja le a mai evangélium, amelyben a mi Urunk egy új, lelki
közösségről beszél. „Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?" (Mk 3,33) -
kérdezi Jézus. Ne értsük félre szavait! Nem arról van itt szó, hogy
megtagadja édesanyját, elutasítja rokonait vagy felszámolja családi
kötelékeit, hanem arról, hogy a vérségi köteléknél fontosabbnak tartja a
lelki kapcsolatot.
A gonosz lelkek kiűzése azt mutatta, hogy Isten megszabadítja az embert,
megszabadít minket a gonosz hatalmától. Az érem másik oldala pedig az,
hogy Isten felszabadít bennünket, hogy őt választhassuk és az ő
közösségéhez kapcsolódjunk. Csak ebben a kettős értelemben beszélhetünk az
emberi szabadságról, amely végső soron Istennek köszönhető. Nem mondhatjuk
magunkat igazán szabadnak, ha az evilági javakhoz, az anyagi értékekhez
kötődünk, de akkor sem, ha túlzottan ragaszkodunk emberi, családi, baráti
kapcsolatainkhoz. Sokan - tévesen - azt gondolják, hogy Isten elveszi
szabadságunkat, amikor akaratának teljesítését kéri tőlünk. Valójában
emberi szabadságunk az Istennek való engedelmességben teljesedik ki. Ez az
alapja a Krisztus által akart lelki kapcsolatnak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, özvegyek, árvák és idegenek védelmezője! Abban a világban,
amelyben sokan remény nélkül élnek, feltámasztottad Fiadat, hogy
reménységet adj az emberiségnek és megújulást a földnek. erősítsd és
egyesítsd továbbra is egyházadat abban a küzdelmében, amelyet a halál
erőivel szemben folytat abban a világban, ahol a teremtés és az emberiség
elleni erőszak homályosítja el az általad felajánlott új élet reménységét.
ezt kérjük a feltámadott Úr nevében, az Ő Lelke erejével. Ámen

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-27
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150127.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2015-01-26

2015. január 26. – Hétfő, Szent Timóteus és Szent Titusz

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az
aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket,
mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se
tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy
házba, először is ezt mondjátok: „Békesség e háznak!" Ha békesség fia
lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok
ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a
munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek,
és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg
ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9

Elmélkedés:

A mai napon ünnepelt két szent, Timóteus és Titusz Szent Pál apostol
munkatársai voltak. Timóteust második missziós útja során Lisztra
városában vette maga mellé a népek apostola, mert a helyi keresztények „jó
véleménnyel voltak róla" (ApCsel 16,2), s ő harmadik útján is elkísérte
Pált. Titusz pedig ott van Jeruzsálemben Pállal azon az apostoli zsinaton,
melyen arról döntenek, hogyan induljanak a pogányokhoz az evangélium
hirdetésére.
Jogosan gondoljuk, hogy az apostoli buzgóság és az evangélium hirdetésének
vágya elsősorban Pál példája láttán alakul ki mindkettőjükben. Ismerik Pál
korábbi életét és lelki átalakulásának okát. Nap mint nap látják, hogy Pál
valóban a damaszkuszi úton megismert Krisztusnak adta magát, és az ő
evangéliuma terjesztésének szenteli életét. E személyes példa ösztönzi
Timóteust és Tituszt mind Pál segítésében, mind az önálló igehirdetésben,
szolgálatban.
Kérdezhetnénk, vajon minket kinek a példája lelkesít? Kinek a személyes
élete, tanúságtétele szolgál mintaként? De még fontosabb kérdés lehet,
hogy az én példám lelkesít-e másokat? Hiteles-e a kereszténységem,
vallásosságom, hogy ennek láttán másokban feléled a vágy Krisztus
követésére? Imádkozom-e rendszeresen azokért, akik az igehirdetésre, a
misszióra szentelik életüket?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézus Krisztus Anyja, aki Fiad mellett álltál élete kezdetén és
küldetésében, kerested őt, a Mestert a sokaságban, mellette álltál, amikor
felmagasztalták a földről, s odaadta magát egyetlen és örök áldozatul; aki
fiadként kaptad meg Jánost, fogadd el az öröktől fogva meghívottakat,
oltalmazd növekedésüket, kísérd életükben és szolgálatukban a te fiaidat,
Papok Édesanyja!
Szent II. János Pál pápa

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-26
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150126.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki a most épülő evangelizációs ház
építését támogatta és támogatja.
István atya
2015. január 26.
Minden e-vangélium olvasó számára ismert, hogy mennyire szívügyemnek
tekintem az evangélium terjesztését, és mindig keresem e területen az új
lehetőségeket. Közel 11 évvel ezelőtt (2004. nyarán) indítottam a napi
evangéliumot, majd az évek során elmélkedéssel, imával, saját honlappal,
meghallgatható evangéliummal, okostelefon alkalmazásokkal és könyvvel
bővítettem azon lehetőségek körét, amellyel Krisztus üzenete naponta
elérhető válik immár több mint 100 ezer ember számára. Ezeket az
eredményeket nem egyedül, hanem az e-vangélium olvasók közösségével együtt
értem el.
Most újabb, nagyszabású vállalkozásom megvalósításához ismét e közösség
tagjainak segítségét kérem, mert tudom, hogy számíthatok rátok. Már többen
tudtok arról, egy évvel ezelőtt határoztam el egy evangelizációs ház
létrehozását. Az elmúlt esztendő során megtörtént a tervezés és az
engedélyeztetés, valamint a közművesítés után az alapozás is elkészült.
Nagy örömömre az elmúlt héten az első tégla is a helyére került, s már
emelkednek a falak.
Az építkezés előrehaladtát folyamatosan figyelemmel kísérhetitek azon a
honlapon, amelyet az evangelizációs ház számára készítettem. Az építkezés
után majd a ház programjairól lesznek információk ezen az oldalon:
www.szentmartonhaz.hu
A Szent Márton ház helyet biztosít majd evangelizációs szolgálatunk,
hitéleti és közösségi programok, valamint karitatív tevékenységeink
számára.
Szeretettel kérem, ha van rá lehetőségetek, támogassátok a Szent Márton
ház megvalósulását. Már az is nagy segítség, ha 5-6 tégla vagy egy
négyzetméternyi cserép árát (2800 Ft) adományozzátok e célra. Hiszem, hogy
a ti segítségetekkel és a jó Isten áldásával elérjük célunkat. "Ha az Úr
nem építi a házat, hasztalan fárad, ki építi azt" (127. zsoltár). Legyen
öröm mindannyiunk számára, hogy az Úrral együtt építhetjük meg a Szent
Márton házat! A dicsőség pedig legyen az Úré!
A nagylelkűséget sokszorosan jutalmazó Isten áldását kérem rátok és
szeretteitekre!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor

Adományt az alábbi módokon lehet küldeni:

1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Szent Márton ház

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Szent Márton ház
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk egyszerűen igényelhető a www.szentmartonhaz.hu
honlapon. Vagy kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben. Kérem,
írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden jelezze,
hogy a Szent Márton ház támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Szent Márton ház

+1 Kérem, hogy akik cégük számára közcélú adományukról igazolást kérnek, a
zalalovo@gmail.com címen jelezzék ezen igényüket. Köszönöm!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2015-01-25

2015. január 25. – Évközi 3. vasárnap

Miután Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten
evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és
higgyetek az evangéliumban!" Amikor a Galileai-tó partján járt, látta,
hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a
tengerbe. Jézus megszólította őket: „Jöjjetek velem, és én emberek
halászává teszlek titeket." Azok rögtön otthagyták a hálóikat és nyomába
szegődtek. Mikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és
testvérét, Jánost, amint a hálókat javították a bárkában. Őket is mindjárt
meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt, és
követték őt.
Mk 1,14-20

Elmélkedés:

Emberhalászok
Márk evangélista nagyon tömören, lényegre törően írja le azt, hogy mit
tanít Jézus: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és
higgyetek az evangéliumban" (Mk 1,15). E helyen nem szól bővebben,
részletesebben a tanítás tartalmáról, nincs utalás egyetlen példázatra
sem, hanem csupán annak összefoglalása ez, hogy mi Krisztus tanításának
lényege.
Az első tanítványok meghívása esetén is megfigyelhető ez a rövidség. Simon
Péternek és testvérének, Andrásnak Jézus csak ennyit mond: „Jöjjetek
utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket" (Mk 1,17). A meghívásban és
a későbbiekben majd a küldésben is egyértelműen Jézusé a kezdeményező
szerep. A meghívottaknak tudatosítaniuk kell magukban, hogy személyesen
Jézus hívta meg őket, s ennek jelentőségét akkor értik meg igazán, amikor
küldetésüket is személyesen tőle kapják. Az Úr meghívó kijelentése,
felszólítása magában foglalja azt, hogy mit vár a meghívottaktól, mire
hívja őket.
A meghívás első eleme a követés. A „jöjjetek utánam" felszólítás, nem egy
közös sétára vagy kirándulásra szól, hanem a követésre. A meghívottak
hagyják el mesterségüket, a halászatot és legyenek Jézusnak, a Mesternek
tanítványai. Éljenek vele, hogy életüket hozzá alakítsák. Mindez
vonatkozik rájuk és ránk is, akiket szintén követésére hív az Úr. Azért
érdemes az ő követésére vállalkozni, mert aligha találunk olyan személyt,
aki fontosabb igazságokat taníthatna nekünk, mint ő. Jézus tanítása
ugyanis az életet és az örök életet jelenti számunkra. Emellett igaz
továbbá, hogy tanítását hallgatva mindig új oldalról ismerhetjük meg
feladatainkat, ha életünk végéig hűséges tanítványai maradunk. Jól
tesszük, ha őszintén belátjuk, hogy még messze vagyunk az ő tökéletes
életétől, s bőven van mit tanulnunk tőle. Szenvedésével és halálával
végigjárta előttünk az emberi élet útját. Induljunk el Jézus követésének
útján!
Felszólítása második részében ezt mondja Jézus: „emberhalászokká teszlek
titeket." A kifejezés nem azt jelenti, hogy halászhálóval kell majd
kimenteni a tengerben vergődő embereket. E jelképes kifejezés előremutató
módon jelzi a meghívottak jövőbeli feladatát. Az emberhalászat
tanúságtételt és igehirdetést jelent. A meghívottak életében összetartozik
a Mesterrel való mindennapi kapcsolat és az igehirdetés, amely az
előbbiből táplálkozik. Egyedül a Krisztussal való egység teszi lehetővé
hogy a küldött, az „emberhalász" hatékonyan tudja végezni szolgálatát, és
az Úrral való egység teszi hitelessé mondandóját, mindazt, amit Jézus
nevében hirdet. Amikor ugyanis Krisztus örömhírét hirdetjük, nem a magunk
igazságát törekszünk népszerűsíteni, hanem azt az igazságot adjuk tovább,
amelynek hirdetésére személyesen Jézustól kaptunk megbízást. Ő arra bíztat
minket, hogy menjünk, hirdessük mindenkinek az evangéliumot, és tegyük
tanítványaivá az embereket, legyünk valóban emberhalászok.
Ha hallom nekem szóló szavát, ne késlekedjek, hanem örömmel csatlakozzak
hozzá! Akarok-e Krisztus lelkes követője lenni? Akarok-e emberhalásszá
válni?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te követésedre és emberhalászatra hívtad egykor az
általad választottakat. Ők nem tudták pontosan, mit jelent az
emberhalászat, mégis olyan erővel ragadta meg őket a te hívásod, hogy nem
tiltakoztak és nem ellenkeztek, hanem azonnal indultak követésedre. A te
személyedben felismerték azt, akinek odaadhatják életüket, s akit érdemes
szolgálniuk. Segíts minket, akiket szintén meghívsz követésedre és
szolgálatodra, mi is ugyanilyen készséggel fogadjuk el hívásodat, és
bátran vállaljuk azt a küldetést, amivel megbízol minket!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-25
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150125.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium