Napi Evangélium: 2021. március 14.

2021. március 20., szombat

[Napi e-vangelium] 2021. március 21. vasárnap

2021. március 21. – Nagyböjt 5. vasárnapja

Evangélium

Abban az időben azok között, akik felzarándokoltak, hogy az ünnepen imádják Istent, volt néhány görög is. Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Betszaidából származott, és kérték: „Uram, látni szeretnénk Jézust." Fülöp elment, és szólt Andrásnak. Aztán András és Fülöp elmentek, és megmondták Jézusnak. Jézus ezt válaszolta: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia. Bizony, bizony mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti az életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya. Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!" Erre hang hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem." A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött. Mások így vélekedtek: „Angyal beszélt vele." Jézus megmagyarázta nekik: „Nem miattam hallatszott ez a hang, hanem miattatok, ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. Én pedig, ha majd fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok." Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.
Jn 12,20-33

Elmélkedés

A görögök kérése
Vajon kik lehettek azok a görögök a jeruzsálemi zarándokok között, akik ezt kérték Fülöp apostoltól: „Uram, látni szeretnénk Jézust?" Talán csak olyanok, akik szimpatizáltak a zsidókkal, esetleg kíváncsiak voltak egy híres, sokat emlegetett emberre, Jézusra, és találkozni szerettek volna vele. A szövegösszefüggés azonban, amelyben János evangélista elhelyezi ezt a kérést, azt mutatja, hogy az említett görögök szívből, jószándékkal keresték Jézust.
Az ember nem elégszik meg azzal, hogy hallja, olvassa Isten szavát és megcsodálhatja Isten művét a teremtett világban. Ennél többre vágyik, látni akarja az Istent. Ez a vágy azonban nem mindig vagy nem mindenki számára teljesül. Istent csak az láthatja, akinek ő megmutatja magát. A rejtőző Isten felismeréséhez hitre van szükség.
Az ószövetségi idők rejtőző Istenéhez képest az újszövetség újdonsága az, hogy Jézus Krisztus személyében láthatóvá vált az Isten. Az ő születése, e világra érkezése olyan dolog, amit korábban ember soha nem látott, s amely békével tölti el az embert. Az Úr templomi bemutatásakor az öreg Simeon lelke megnyugszik, mert szemei meglátták az üdvösséget hozó Gyermeket. A korábbi időkben sok próféta és sok igaz ember szerette volna látni a Megváltót, de nem láthatták. Akik viszont most hittel tekintenek rá, azok meglátják és felismerik benne a Megváltót. Mindezek ismeretében érdemes olvasnunk és értelmeznünk Jézus azon csodáit, amikor vakokat gyógyít meg, visszaadva nekik a szemük világát. E gyógyításoknál ugyanis nem csak a testi betegség megszüntetéséről van szó, hanem a lelki szemek felnyitásáról is. S itt értjük meg azt is, hogy Jézus miért nevezi vak vezetőknek azokat, akik nem látják meg benne az Isten küldöttét.
Vajon él bennünk az Isten látásának vágya? Vajon az egykori görög zarándokokhoz hasonlóan feltör-e szívünk mélyéből a vágy, hogy lássuk Jézust? Szeretnénk-e látni őt? Akarjuk-e őt nézni? Szeretnénk-e szemlélni az ő arcát? És vajon a szemlélés során megváltozik-e gondolkodásunk és életünk? A nagyböjti időszak lehetőséget ad nekünk, hogy Urunk szenvedését, kereszthordozását és halálát szemlélve felkészüljünk arra, hogy húsvétkor láthassuk majd és hittel felismerhessük a Feltámadt Urat.
Ha a nagyböjt hátralévő napjaiban kimondjuk szívünk vágyát, hogy „látni szeretnénk Jézust" és minden nap odaállunk a kereszthordozó Jézus mellé, és azt mondjuk neki, hogy „követni szeretnénk téged, Urunk", akkor komoly lehet a szándékunk. De ha feladjuk szívünknek ezt az őszinte vágyát, akkor könnyen azok között találhatjuk magunkat, akik szitkozódva, gúnyolódva nézik a Golgotára menő Jézust vagy éppen értetlenül szemlélik az eseményeket. Ha tényleg belegondolunk azokba a szenvedésekbe, amelyeket megváltásunkért vállalt a mi Urunk, akkor nem maradhatunk kívülállók. Értünk, a mi üdvösségünkért vállalt szenvedése és halála indítson minket arra, hogy felvegyük keresztünket, s vele hordozzuk azt nap mint nap. Aki kitart Jézus mellett a kereszthordozásban, vele fog majd részesülni a feltámadásban is.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus! Látni szeretnénk téged. Hallgatni szeretnénk tanításod, amely az örök életre vezet. Követni szeretnénk téged, mert egyedül az általad mutatott úton juthatunk el a mennyei Atyához. A nagyböjti idő lehetőséget ad számunkra, hogy melléd állva felvegyük mi is a keresztet. A keresztet, amely az isteni szeretet jele. Ez az időszak alkalom arra, hogy megismerjük Isten szeretetét és alakítsuk látásmódunkat. Urunk, segíts, hogy felismerjünk téged minden embertársunkban, különösen a szenvedőkben!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210321.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2021. március 19., péntek

[Napi e-vangelium] 2021. március 20. szombat

2021. március 20. – Szombat

Evangélium

Amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, szavainak hallatára a nép közül egyesek felkiáltottak: „Ez valóban a Próféta." Mások meg azt mondták: „Ez a Messiás." Voltak azonban olyanok, akik megkérdezték: „Hát Galileából jön a Messiás? Az írás szerint nemde Dávid családjából és Dávid városából, Betlehemből kell jönnie a Messiásnak?" Erre szakadás támadt a nép között. Néhányan el akarták őt fogni, de senki sem mert rá kezet emelni. A szolgák (akiket Jézusért küldtek), nélküle tértek vissza a főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok felelősségre vonták őket: „Miért nem hoztátok őt ide?" A szolgák mentegetőztek: „Ember így még nem beszélt!" Erre a farizeusok rájuk förmedtek: „Csak nem vezetett titeket is félre? Mondjátok: hitt-e benne egy is a főtanács tagjai vagy a farizeusok közül? Csak ez az átkozott népség, amely semmit sem ért a törvényhez." Ekkor az egyik tanácstag, Nikodémus, aki egy alkalommal éjnek idején fölkereste Jézust, így szólt: „A mi törvényünk nem ítélkezik senki felett anélkül, hogy ki ne hallgatta volna, és meg nem állapította volna, mi (rosszat) cselekedett." A többiek azonban neki támadtak: „Talán te is galileai vagy? Kutass csak utána, és rájössz, hogy Galileából nem származik próféta!" Ezután mindegyikük hazatért.
Jn 7,40-53

Elmélkedés

Jézus személyéről eltérően gondolkodtak kortársai. Azt bárki könnyen felismerte, hogy mind cselekedetei, mind tanítása rendkívüli. Olyan betegekkel tett csodát, akiken senki ember nem tudott segíteni és úgy tanított, ahogyan senki más. Ez utóbbit erősíti meg a mai evangéliumban egy szolga kijelentése: „Ember így még nem beszélt!"
Íme, egy egyszerű ember kimondja a lényeget. Ott áll a főtanács tagjai között, akik valamennyien a törvényt és az írásokat jól ismerő emberek voltak, olykor büszkék a saját tudásukra. Ott áll a szolga, akit nem Jézus személyéről kérdeztek, hanem arról, hogy miért nem teljesítette a neki adott feladatot. Ott áll azok között, akik naponta órák hosszat tanakodtak egymás között arról, ki lehet az a Jézus, aki tanításával és cselekedeteivel ilyen nagy hatással van a népre. Ott áll ez a szolga és egyetlen kijelentést tesz: „Ember így még nem beszélt!", és ezzel a mondattal felbosszantja a bölcseket. Hirtelen elszabadulnak az indulatok, mert a jelenlévők rögtön levonják magukban a következtetést: ha nem ember, akkor Isten, azaz Jézus valóban isteni hatalom birtokában van. Nikodémus próbálja higgadt hangon nyugtatni társait, de azonnal letámadják. S bár a történet végén mindenki hazatér, tudjuk, hogy ezzel nem zárult le a vita, senki nem mondott le arról, hogy Jézust végleg félreállítsák.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Vezess végső célom, a mennyei Atya felé! Belátom, hogy egyedül a krisztusi út, a szeretet útja, a remény útja, a megbocsátás útja, az öröm útja, az igazi szabadság útja, az élet tiszteletének útja vezet az Atyához az örök üdvösségre! Segíts megtalálnom a helyes utat és támogass, hogy ezt az utat soha el ne hagyjam s azon meg ne álljak! Segíts kegyelmeddel, hogy mindig közelebb kerüljek az Atyához! Légy velem és te vezess életutamon! Vezess a szeretet útján!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210320.mp3

2021. március 18., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2021. március 19. péntek

2021. március 19. – Péntek, Szent József, a boldogságos Szűz Mária jegyese

Evangélium

Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni. Ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiad születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől!" Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki.
Mt 1,16.18-21.24a

Elmélkedés

Egyházunk a mai napon Szűz Mária jegyesét, Jézus nevelőapját, Szent Józsefet ünnepli. Egy olyan személyt, aki nem volt előkelő és nem tett csodákat vagy más rendkívülit életében. Egy olyan embert, aki ács vagy legalábbis mindenféle famunkával foglalkozó mesterember volt, s aki napi munkájával biztosította családja megélhetését. Élete szegény, mozgalmas és sok szempontból nehéz volt. De ezen az életen mindvégig átsugárzik az Istennek való feltétlen engedelmesség. Az evangéliumokban a Jézus születését megelőző és a születést követő eseményekben találkozunk vele, miként ezt a mai rész is felidézi.
Máté evangélista egyetlen jelzővel írja le József személyét, de ez mindent elárul az ő lelkületéről: „igaz ember volt." Ez itt most nem azt jelenti, hogy igazmondó volt és nem hazudott, bár ez is igaz Józsefre. Az egyszerű názáreti ács Isten előtt volt „igaz", egész élete volt igaz és Istennek tetsző. József számára nem volt könnyű pillanat, amikor kiderült, hogy jegyese gyermeket vár, de ebben a nehéz helyzetben sem akart elhamarkodottan cselekedni. A mindenható Istenre bízta magát és hamarosan megkapta a választ kérdéseire és az útmutatást, hogy mit kell tennie. És ő engedelmesen megtette mindazt, amit Isten kért tőle. Ennek köszönhetően válik a megváltás csendes szolgájává. Isten kérésére vállalja, hogy a születendő gyermek nevelője legyen.
Szent József példájából megtanulhatjuk, hogy Isten akaratának engedelmes elfogadásával és teljesítésével válhatunk igaz emberré.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Megerősítem irántad való szeretetemet és minden nap meg akarom azt vallani előtted. Légy velem, hogy szüntelenül megújuljak a szeretetben, s azt ne csak szavaimmal, hanem cselekedeteimmel és egész életemmel is kifejezzem. Hálával gondolok arra, hogy te szeretetből feláldoztad életedet értem és minden emberért. Elkötelezem magamat, hogy én is az önzetlen és önfeláldozó szeretet útját fogom járni. Segíts, hogy irántad való szeretetből mindent megtegyek üdvösségemért. Uram, te légy bennem a szeretet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210319.mp3

2021. március 17., szerda

[Napi e-vangelium] 2021. március 18. csütörtök

2021. március 18. – Csütörtök

Evangélium

Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „Ha én tanúskodom önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz. Ti (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról. Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom, hogy üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak ideig-óráig akartatok az ő fényében gyönyörködni. Mellettem nagyobb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya akaratából cselekedtem. Azok bizonyítják, hogy az Atya küldött engem. Tehát maga az Atya, aki küldött engem, ő tett tanúságot mellettem. Ti viszont sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok. De még igéje sem marad bennetek, mert nem hisztek abban, akit ő küldött. Vizsgáljátok meg az írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy általuk nyertek örök életet! Éppen az írások tanúskodnak mellettem. Ti mégsem akartok hozzám jönni, hogy elnyerjétek az (örök) életet. Emberektől nem fogadok el dicsőítést. Ismerlek titeket. Tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete. Én Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el. Majd ha más valaki a saját nevében jön, azt elfogadjátok. Hogyan hihetnétek ti, akik egymást dicsőítitek, de nem keresitek azt a dicsőséget, amely Istentől származik? Ne gondoljátok, hogy én leszek a ti vádlótok az Atyánál. A ti vádlótok Mózes lesz, akiben pedig reménykedtek. Ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, hiszen ő rólam írt. Ha azonban az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én tanításomnak?"
Jn 5,31-47

Elmélkedés

Az evangéliumokban többször is találkozunk azzal, hogy a zsidó vallási vezetők bizonyítékokat, jeleket kérnek Jézustól. Bizonyítsa be, hogy valóban ő a Messiás. Bizonyítsa be, hogy Istentől kapta hatalmát. Bizonyítsa be, hogy Isten küldötte és az ő nevében cselekszik. A mai evangéliumban Jézus beszéde válasz egy ilyen irányú kérésre. Először Keresztelő János példáját idézi fel, akit mindenki Isten küldöttének és prófétának tartott, de szavainak és cselekedeteinek hatása csak rövid ideig tartott. Ezt követően a Messiás jöveteléről szóló prófétai jövendöléseket idézi hallgatói figyelmébe. Aki legalább egy parányi jószándékkal hallgatja Jézus tanítását és jóindulattal értékeli cselekedeteit, az könnyen felismerheti, hogy ezek a jövendölések Jézus személyében teljesedtek be. A vallási vezetők azonban nem fogadnak el semmit bizonyítékként vagy egyértelmű jelként. Jézus egész élete és végül az ő áldozata, kereszthalála és feltámadása is jel volt, de egyesek ezeket sem fogadták el.
Mivel lehetne meggyőzni napjaink kételkedőit? A Szentírás, főként az evangéliumok szavával? Vagy a Krisztusért és hitükért életüket is feláldozó szentek életpéldájával? Vagy talán az Egyház igazsághoz ragaszkodásával évszázadokon keresztül? Esetleg a krisztusi közösségből sugárzó szeretettel? Van, akinek mindez együttvéve sem elég. Másoknak elég, ha feltekintenek Krisztus keresztjére, mint a végtelen isteni szeretet jelére.
© Horváth István Sándor

Imádság

Irgalmas Istenünk! Igaz bűnbánattal és irántad való szeretettel valljuk meg bűneinket és kérjük tőled a bűneink bocsánatát. Te jó, igazságos és irgalmas vagy, és minden gonoszságunktól, vétkünktől megtisztítasz minket. Nagylelkűséged és hűséged leginkább abban nyilvánul meg, hogy lehetőséget adsz nekünk a felemelkedésre, a bűntől való megszabadulásra, a lelki megtisztulásra és újjászületésre. Valljuk, hogy szereteted erősebb bűneinknél. Segíts minket, hogy elforduljunk bűneiktől és elinduljunk az engedelmesség útján!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210318.mp3

2021. március 16., kedd

[Napi e-vangelium] 2021. március 17. szerda

2021. március 17. – Szerda

Evangélium

Egy alkalommal Jézus ezt mondta a zsidóknak: „Az én Atyám szüntelenül munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is." E szavak hallatára a zsidók még inkább az életére törtek, mert nemcsak a szombati nyugalmat szegte meg, hanem Istent Atyjának mondta, és így egyenlővé tette magát Istennel. Jézus azonban tovább hirdette: „Bizony, bizony, mondom nektek: a Fiú semmit sem tehet önmagától. Csak azt teheti, amit az Atyánál lát. Amit ugyanis az Atya cselekszik, azt cselekszi a Fiú is. Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit cselekszik. Sőt még nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok rajta. Amint ugyanis az Atya halottakat támaszt föl és kelt életre, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar. Az Atya nem ítél meg senkit sem, hanem az ítéletet egészen a Fiúra bízta, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tiszteli. Aki a Fiút nem tiszteli, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút küldte. Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életre. Bizony, bizony, mondom nektek: eljön az óra – sőt már itt is van –, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát. Meghallják, és életre támadnak. Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában. A Fiúnak hatalmat adott arra is, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok ezen! Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót cselekedtek, feltámadnak az életre; akik rosszat tettek, feltámadnak a kárhozatra. Én önmagamtól semmit sem tehetek. Amint (Atyámtól) hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött engem."
Jn 5,17-30

Elmélkedés

Az ítélet, az ítélkezés szavakat hallva a legtöbb embernek összerándul a gyomra és félelem ébred a lelkében. Legalábbis az érez így, akinek van félnivalója, rossz a lelkiismerete. Tudjuk, hogy Isten ítélete az ember felett igazságos és a végső ítéletet senki nem kerülheti el. De miért félünk ettől az ítélettől? Miért kellene félnünk tőle, ha megtartjuk Isten parancsait? A nyugodt lelkiismeret azt is jelenti, hogy nincs okunk a félelemre, mert ha Istennek tetszően élünk, akkor az ítélet nem büntetés, hanem jutalom lesz. Jézus ezt mondja a mai evangéliumban: „Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életre." Miért félnénk tehát Isten igazságos ítéletétől? Talán az örök élettől, az üdvösségtől félünk?
El kell ismernünk, hogy életünk során sok hibát és bűnt követünk el. Ezekért büntetést érdemlünk, és azt is kapnánk, ha nem volna bűnbocsánat és Isten nem volna irgalmas. A bűnbocsánat által Isten nem csak eltörli bűneinket, hanem lehetőséget is ad azok jóvátételére, ha őszintén törekszünk arra, hogy megőrizzük szívünk tisztaságát és ha Isten iránti szeretetből őszintén megbánjuk bűneinket, akkor Isten nem fogja megengedni, hogy a kárhozatra jussunk. Bízzuk életünket teljes mértékben Krisztusra, aki nem elítélni, hanem üdvözíteni akar minket.
© Horváth István Sándor

Imádság

Atyám, te irgalmas szívvel hívsz engem, hogy találkozzak veled. Te nem elítélsz, hanem kiemelsz bűneimből és elindítasz egy új úton. Be kell ismernem, hogy sokszor ítélkezem embertársaim felett, és köveket ragadnék a kezembe, hogy a bűnös elnyerje méltó büntetését. A könyörtelen ítélkezés elnyomja szívemben a megbocsátás lelkületét. Te feltétel nélkül megbocsátasz mindenkinek, nekem is. Ezt a feltétel nélküli megbocsátást szeretném megtanulni, s gyakorolni embertársaim felé. Segíts, hogy szívemben őszinte bűnbánat ébredjen, és tudjak mindenkinek megbocsátani!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210317.mp3

2021. március 15., hétfő

[Napi e-vangelium] 2021. március 16. kedd

2021. március 16. – Kedd

Evangélium

A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg. Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?" A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én odaérek, már más lép be előttem." Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!" Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned." Ő azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd ágyadat, és járj!" Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd ágyadat, és járj?" A meggyógyult ember azonban nem tudta, hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a helyszínen. Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!" Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte.
Jn 5,1-16

Elmélkedés

Be kell ismernünk, hogy sokszor bizony türelmetlenek vagyunk. Azonnali eredményt várunk, és bosszankodunk, ha várnunk kell valamire. A betegségben az ember türelmet tanul. Ha nem is mindjárt kezdetben, de az évekig elhúzódó betegség folyamán mindenképpen türelmet tanul. Az evangéliumban egy olyan emberről olvasunk, aki 38 éve tanulja betegsége miatt a türelmet. Biztosak lehetünk benne, hogy ennyi idő alatt meg is tanulta. 38 éve türelmesen hordozza a betegség keresztjét és 38 éve várja a csodát, a víz megmozdulását és azt, hogy talán valaki segít neki, hogy elsőként érjen a vízbe.
Aztán eljön az életében egy pillanat, amikor valaki elvonja a figyelmét arról, amire 38 éve koncentrál. Elfordítja tekintetét a víztől, hogy az őt megszólító Jézusra figyeljen. És egy rövid beszélgetés után Jézus csodát tesz vele, meggyógyítja őt. A segítség tehát nem onnan jött, ahonnan eddig várta. Nem a víztől gyógyult meg, pedig 38 évig azt hitte, hogy majd a megmozduló víz hoz számára gyógyulást. És emberek sem segítettek neki, pedig 38 évig abban bízott, hogy egyszer majd valaki megkönyörül rajta. A segítség, a könyörület, a csoda Istentől jött.
Talán mi is többször kerülünk olyan helyzetbe, amikor várjuk a megoldást. Meg vagyunk róla győződve, hogy tudjuk, hogy mi hozhat megoldást, de aztán egészen váratlanul és egészen más módon érkezik a segítség, mint amit mi korábban elképzeltünk. Talán érdemes félretennünk a saját elképzeléseinket és elvárásainkat. Engedjük, hogy Isten úgy segítsen rajtunk, ahogyan ő akar!
© Horváth István Sándor

Imádság

Irgalmas Istenünk! A bűnöktől való szabadulás és a lelki megtisztulás lehetőségét te mindenkinek felkínálod és örömmel bocsátasz meg nekünk. Küldötteid által figyelmeztetsz, ha letérünk az igaz élet útjáról. Az idők teljességében pedig elküldted Fiadat, aki önfeláldozásával, szenvedésével és halálával megszerezte számunkra a megváltást, a veled való kiengesztelődést. Az Úr mennybemenetele után kiárasztottad a Szentlelket a bűnök bocsánatára. Önmagunkat nem tudjuk felmenteni a bűn alól, hanem te törlöd el azokat. Add meg nekünk bűneink bocsánatát és a lelki megtisztulást!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210316.mp3

2021. március 14., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2021. március 15. hétfő

2021. március 15. – Hétfő

Evangélium

Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta.
Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt. Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek." A királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam!" Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él." Hitt az ember Jézus szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik órában lett jobban?" Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz." Az apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él." Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája, amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után).
Jn 4,43-54

Elmélkedés

Egy szülő, egy édesapa vagy egy édesanya számára aligha van szomorúbb, mint ha meghal a gyermeke. Ha egy szülővel az orvosok azt a hírt közlik, hogy hamarosan meghal a gyermeke, aligha képes elfutni a kétségbeesés elől. És ha van még néhány nap vagy néhány hét, hogyan tud egy szülő felkészülni annak elvesztésére, akinek ő adott életet? A mai evangélium szereplője egy magas rangú személy, egy királyi tisztviselő éppen ilyen helyzetben volt, halálán volt a gyermeke, azaz bármikor bekövetkezhetett a halála. Olyan élethelyzet ez, amikor a szülő teljesen tehetetlen. De ezt a tisztviselőt talán még nem a kétségbeesés jellemezte, hanem a bizalom és a hit. Belekapaszkodva az utolsó szalmaszálba Jézus segítségét kérte. Érdekes, hogy Jézus nem kérdez tőle semmit. Nem érdeklődik arról, hogy hány éves a gyermek, mióta beteg vagy milyen baj gyötri, mert ebben a helyzetben ezek teljesen felesleges kérdések volnának. Jézus számára elég az, hogy látja ennek az embernek a bizalmát és hitét. Rögtön megérzi, hogy bízik az ő gyógyító erejében, hisz az ő isteni hatalmában. Aztán elhangzik Jézus bátorítása: „Menj csak! Fiad él", és ezek a szavak gyógyulást hoznak, életet jelentenek a fiú számára.
Mit teszek, amikor tehetetlen és erőtlen vagyok, és nem tudom kézben tartani az eseményeket? Kétségbeesek? Vagy tudom-e bizalommal, hittel kérni Isten segítségét?
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, irgalmas Atyám! Öröm számomra, hogy újra a közeledben vagyok, visszafogadsz magadhoz és ismét szeretettel ölelsz át engem. Öröm számomra, hogy megbocsátod bűnömet. Szereteted soha nem volt számomra kényszer, én mégis megtagadtam azt, elhagytalak téged. Most bűneimet megbánva térek vissza hozzád, és elismerem, hogy irgalmas Atyám vagy. Te mindig vártál engem és bíztál abban, hogy nem felejtem el jóságodat és szeretetedet. Érints meg kezeddel, amelyből megbocsátás, irgalom, gyógyulás, tisztulás, megbékélés, szeretet és öröm sugárzik. Érints meg irgalmaddal! Érints meg szereteteddel! Bocsáss meg nekem, Istenem!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210315.mp3

2021. március 20., szombat

2021. március 19., péntek

2021. március 18., csütörtök

2021. március 17., szerda

2021. március 16., kedd

2021. március 15., hétfő

2021. március 14., vasárnap

Blogarchívum