[Napi e-vangelium] 2024. szeptember 21. szombat

2024. szeptember 21. – Szombat, Szent Máté apostol és evangélista

Evangélium

Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: „Kövess engem!" Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: „Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?" Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot várok és nem áldozatot." Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket."
Mt 9,9-13

Elmélkedés

Az első evangélium szerzőjét, Szent Mátét ünnepeljük a mai napon, aki Jézus apostola volt. A másik három evangéliumhoz, azaz Márk, Lukács és János írásához hasonlóan, Máté a művében Jézus életét és tanítását mutatja be, és éppen ezt a tartalmat kezdte el evangéliumnak, örömhírnek nevezni a keresztény közösség már a legkorábbi időkben. Minden, amit Jézus tett és mondott, az örömöt ébresztett az emberekben, mert tanításában az örök életre vezető igazságot ismerték fel és cselekedeteiben az irgalmas Isten megnyilvánulásait látták. Az Úr minden szava és tette olyan kincs, amiről nem feledkezhet meg az őt követők közössége, ezért a legkorábbi időkben szóban kezdték el hirdetni, továbbadni mindazt, amit Jézus tett és tanított. Ezt az apostoli igehirdetést később le is jegyezték, s ennek a folyamatnak a részeként keletkezett Máté írása.
Szent Máté evangélista lényeges gondolatra fűzi fel egész írását. Művét Jézus születésével és gyermekkorával kezdi, amely történet fő üzenete, hogy ő az Emmánuel, akinek személyében „velünk az Isten" (Mt 1,23). A Máté által írt evangélium pedig azzal fejeződik be, hogy mennybemenetelekor Jézus megígéri, hogy a világ végéig tanítványaival marad. Az utolsó mondat így hangzik: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!" (Mt 28,20).
Azért érdemes olvasnunk Máté és a többi evangélista írását, hogy minden nap érezzük Jézus jelenlétét.
© Horváth István Sándor

Imádság

Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A veled való találkozás egykor megerősítette az apostolokat a szeretetben. Új hit és új remény ébredt bennük. Új erőre gyulladtak a te szeretetedtől, majd pedig pünkösdkor megkapták a Szentlélek ajándékát, hogy erős lélekkel végezzék az evangélium hirdetését és az emberhalászatot. Új élet kezdődik számomra is. Adj nekem erőt ahhoz, hogy végigfussam pályámat, és teljesítsem azt a feladatot, amelyet rám bízol, hogy tanúságot tegyek az evangélium igazságáról a reményvesztett embereknek.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20240921.mp3

---

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

[Napi e-vangelium] 2024. szeptember 20. péntek

2024. szeptember 20. – Péntek

Evangélium

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla.
Lk 8,1-3

Elmélkedés

Jézus mindennapi tevékenységébe enged bepillantást a mai evangélium. Lukács evangélista e helyen nem nevezi meg a településeket, csupán azt jelzi, hogy „bejárja a városokat és falvakat." Jézus tehát szüntelenül úton van, csupán rövid ideig, talán csak néhány napig tartózkodik egy-egy helyen, mert szeretne minél több helyre eljutni, minél több embernek hirdetni Isten országának örömhírét. Erős küldetéstudat jellemzi őt, s ez teszi őt fáradhatatlanná. A mennyei Atya megbízta az üdvösség tanításának hirdetésével, s ő ezt a küldetést teljesíti. Bizonyára az is ösztönzi őt, hogy az emberek kíváncsian jönnek hozzá, mert híre megelőzte. Akik hallják tanítását és látják csodás tetteit, azok elmondják, elhíresztelik másoknak tapasztalatukat, ezért amikor Jézus megérkezik valahová, már érdeklődéssel fogadják.
Jézus igazi vándortanítóként él, nincs egyedül, tanítványai elkísérik őt. Az evangélista itt nem a tanítványok nagyobb csoportját, hanem csak a tizenkét apostolt említi meg kísérőként, valamint az asszonyokat, akik „gondoskodtak róla." Az a tény, hogy e segítő asszonyokat név szerint is megemlítik, azt jelzi, hogy az ősegyházban, az első keresztény közösségben nagy tiszteletnek örvendtek. Évtizedekkel később, amikor Lukács megírja művét, még név szerint emlékeznek rájuk a közösség tagjai, nem felejtették el az Úr iránt tanúsított szeretetüket, nagylelkűségüket.
Hálával emlékezem-e azokra, akik életem korábbi szakaszaiban segítettek?
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy mindig felismerjem, mit kell tennem az üdvösségért! Adj erőt mindannak megtételéhez, ami üdvösségemhez szükséges. Segíts engem abban, hogy becsületesen, tisztességesen élve, az embereket szolgálva és hozzád hűségesen haladjak előre az örök élet útján! Céljaim és végső célom elérésében vezessen engem igazságban és tisztességben a Szentlélek! Taníts engem a tökéletes engedelmességre és istenszolgálatra és taníts engem embertársaim önzetlen szolgálatára! Te vagy életem Ura, örömmel szolgálok neked.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20240920.mp3

---

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

[Napi e-vangelium] 2024. szeptember 19. csütörtök

2024. szeptember 19. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő." Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit." Az így válaszolt: „Mester, beszélj!" „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?" „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el" – felelte Simon. „Helyesen ítéltél" – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret." Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!"
Lk 7,36-50

Elmélkedés

Aki Jézussal találkozik nem maradhat közömbös az Úr iránt, mert Isten irgalma megérinti őt. Ezt az igazságot szemlélteti a mai evangélium, a bűnös nő története.
A farizeusok többször is megvádolták Jézust azzal, hogy bűnösökkel találkozik, érintkezik. Vélekedésük alapja az volt, hogy a mózesi törvények szerint a nyilvános bűnösökkel való érintkezés tisztátalanná tette az embert, ezért tilos volt.
A farizeusok vádja igaz, Jézus valóban nem hárította el a bűnösök közeledését. A történet szerint Jézus egy Simon nevű farizeusnál van vendégségben, amikor váratlanul megjelenik egy asszony, akiről mindenki tudta a városban, hogy bűnös. A házigazda és meghívott vendégei is egyaránt tisztában voltak ezzel. Nem tudni, hogyan juthatott be a házba az asszony, de ez lényegtelen is számunkra. A bűnös nő szeretetét fejezi ki azzal, hogy drága olajjal keni meg Jézus lábát, majd pedig hajával megtörli. Cselekedetét nem feltétlenül a bűnbánat jelének kell tekintenünk, bár Jézus az asszony bűneinek megbocsátásáról beszél később.
A vendéglátó Simon és a többi jelenlévő meglepődhettek azon, hogy Jézus nem utasítja vissza az asszonyt, nem akadályozza meg cselekedetét, hanem a védelmébe veszi őt. Természetesen nem korábbi életének bűnös cselekedeteit helyesli, hanem azért védi és dicséri őt, mert befogadta Isten irgalmát. Az irgalom, a megbocsátás megváltoztatta az ő életét.
Engedem-e, hogy Isten irgalma megérintsen?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20240919.mp3

---

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

[Napi e-vangelium] 2024. szeptember 18. szerda

2024. szeptember 18. – Szerda

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így szólt a néphez: „Kihez hasonlítsam e nemzedék fiait? Kihez is hasonlítanak? Olyanok, mint az utcán tanyázó gyermekek, akik így kiáltoznak egymáshoz:
„Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok." Eljött Keresztelő János: kenyeret nem eszik, bort nem iszik. Erre azt mondjátok: „Ördöge van." Eljött az Emberfia, eszik és iszik. Erre meg azt mondjátok: „Nézd a falánk és borissza embert, a vámosok és a bűnösök barátját!" Az Isten bölcsességét azonban fiai igazolták."
Lk 7,31-35

Elmélkedés

Az evangéliumi jelenet Jézus kérdésével kezdődik: „Kihez hasonlítsam e nemzedék fiait?" Kire gondol? Vajon összes kortársára? A későbbiekben kiderül, hogy nem mindenkire, hanem azokra, akik elutasítóak Istennel szemben, azaz sem Keresztelő János, sem Jézus tanítására nem hallgattak. Az ő magatartásukat az utcán játszó gyermekek hasonlata világítja meg. A gyermekek egy csoportja hiába akarja furulyaszóval játékra hívni a többieket, ők nem hajlandóak a játékra, majd pedig a siránkozás sem váltott ki belőlük semmit. Kedvtelenségükből, semmittevésükből, unatkozásukból semmi nem tudta kimozdítani őket, közömbösek maradtak mindenféle üzenet, felhívás iránt.
A hasonlatban a furulyaszó és a siratóének kétféle hangnemet jelent. Az utóbbi Keresztelő János kemény beszédét, határozott fellépését szemlélteti, aki bűnbánatra szólította fel a népet és isteni büntetést helyezett kilátásba a megtérés elhalasztása vagy elmaradása esetére. Jézus más hangnemben beszélt, örömhírt hirdetett, meghívta az embereket az Isten országába, azt hirdette, hogy ez a meghívás mindenkinek, még a bűnösöknek is szól.
Jézus ítélete tehát azok felé hangzik el, akik nem hallgattak sem Jánosra, sem őrá, s ezzel magát Istent utasították el. Én hallgatok-e Isten küldötteinek figyelmeztető szavára?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Földi küldetésedet befejezvén visszatértél a mennybe, az Atya közösségébe, s ezzel megmutattad, hogy hová vársz bennünket. Megígérted, hogy elküldöd a Szentlelket, aki megerősít minket a tanúságtételben. Várjuk Szentlelked eljövetelét, aki megtanít bennünket arra, hogy az Egyház tagjaiként az evangélium örömhírét terjesszük a világban. E küldetésünk teljesítése közben sem feledkezünk el végső célunkról, azaz arról, hogy a mennybe jussunk.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20240918.mp3

---

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

[Napi e-vangelium] 2024. szeptember 17. kedd

2024. szeptember 17. – Kedd

Evangélium

Abban az időben: Jézus elment Naim városába. Vele mentek tanítványai és nyomukban nagy népsokaság. Amikor a város kapujához közeledett, halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát. Az édesanyát sokan kísérték a városból. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve, és így szólt hozzá: „Ne sírj!" Azután odalépett a koporsóhoz, és megérintette azt. Erre a halottvivők megálltak. Ő pedig így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!" A halott felült, és beszélni kezdett. Ekkor Jézus átadta őt anyjának. Mindnyájukat elfogta a félelem, és így magasztalták Istent: „Nagy próféta támadt közöttünk". „Isten meglátogatta népét". Ennek híre elterjedt egész Júdeában és mindenfelé a környéken.
Lk 7,11-17

Elmélkedés

A tegnapi evangéliumban a kafarnaumi százados hite állt az elbeszélés középpontjában, amely hit azt eredményezte, hogy Jézus meggyógyította szolgáját. A történetben a szolga még élt, de már „halálán volt." A mai evangélium egy még komolyabb esetről számol be, egy ifjú feltámasztásáról. Ő már halott, ismerősei a temetőbe viszik, a halálból hívja vissza őt az életre Jézus. Ebben az esetben nincs szó hitről és annak előzetes kifejezéséről. A hit itt más formában kap jelentőséget: a halott feltámasztását látva az emberek Istent dicsőítik azért, hogy „nagy próféta" támadt köztük. Vélekedésük egyértelműen annak jele, hogy Jézust, aki képes feltámasztani egy halottat, Isten küldöttének, Isten prófétájának tartják.
Figyelemreméltó az is, hogy senki nem kéri Jézus segítségét, hanem ő saját elhatározásából cselekszik. Részvét ébred szívében az özvegy iránt, aki egyetlen fiában azt a személyt veszítette el, akire idős korában támaszkodhatott volna, s aki gondoskodhatott volna róla. A részvét nem marad érzés az Úrban, hanem cselekedetre indítja.
A jelenet kezdetén mindenki néma, nem szólalnak meg az emberek, ahogyan az egy gyászmenethez illő. A csendet, a gyász és a bánat csendjét, az emberi tehetetlenség csendjét, az élet rendjét és a halál tényét tiszteletben tartó csendet Jézus szava töri meg. Először az özvegyhez szól a vigasztalás szavával, majd a fiút szólítja meg életre keltő szavával. Ettől kezdve mindenki beszélni kezd: először a feltámadt fiú, mintegy bizonyítékként, hogy valóban él, aztán az emberek kezdenek beszélni, Istent magasztalják, és később mindenfelé híresztelik a történteket. Jézus viszont már nem szól többet, hanem továbbmegy, hogy máshol is segítsen.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te a kereszten örökre és visszavonhatatlanul odaadtad magadat Istennek és nekünk. Felajánlásod értünk bemutatott áldozat. Hittel valljuk, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben, amely az örök élet kenyere számunkra. E titokzatos kenyér a te áldozatodat teszi jelenvalóvá a szentmisében, hogy lelkünk tápláléka légy. Élj bennünk szent tested által, hogy életünket a te szolgálatodra és az evangélium hirdetésére szenteljük! Úgy akarunk élni, ahogyan te éltél, és úgy akarunk szeretni mindenkit, ahogyan te szeretsz minket. A te áldozatodhoz odatesszük a mi áldozatunkat is, felajánljuk egész életünket Istennek.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20240917.mp3

---

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

[Napi e-vangelium] 2024. szeptember 16. hétfő

2024. szeptember 16. – Hétfő

Evangélium

Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: „Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk."
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: „Menj!" – akkor elmegy, ha a másiknak meg azt mondom: „Jöjj ide!" – akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: „Tedd meg ezt!" – akkor megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben." Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.
Lk 7,1-10

Elmélkedés

Jézus csodáinak leírásakor az evangélisták először bemutatják a betegséget, amelyet a beteg személy kérése követ a gyógyulás reményében. Ezt követően történik meg a csoda, majd pedig annak bemutatása, hogy a betegségnek immár semmi nyoma sincs.
A mai evangéliumban olvasott történet egy olyan esetet mond el, amelyben nem a gyógyítás ténye áll a középpontban, hanem annak hite, aki Jézushoz fordul, jelen esetben a pogány katonatiszt hite. „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj" – fordul Jézushoz a pogány százados, aki tehát önmagát érdemtelennek nevezi. Azért is érdemes odafigyelnünk ezekre az őszinte és alázatot sugárzó szavakra, mert a jelenlévő zsidó elöljárók méltónak tartják a katonatisztet arra, hogy Jézus teljesítse kérését, meggyógyítsa a szolgáját, mert sok jót tett a zsidó néppel és a zsinagógát is ő építtette.
Jézus megteszi, amit a katona kér, meggyógyítja szolgáját. Úgy tűnik, hogy Jézus szerint is megérdemli a százados a jócselekedetet, de nem ugyanazért, tehát nem a tetteiért tartja méltónak őt, mint a zsidók, hanem a hitéért. A katona ugyanis egyértelműen kifejezi kérésével, hogy hisz Jézusban, hisz az ő gyógyító erejében és hisz Jézus halált legyőző isteni hatalmában.
A szentmisében a szentáldozást megelőzően a százados szavait imádkozva készülünk a Krisztussal való találkozásra. Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul az én lelkem. Engem mi tesz méltóvá, hogy Jézus hozzám jöjjön?
© Horváth István Sándor

Imádság

Irgalmas mennyei Atyám! Beismerem, hogy sokszor eltékozlom a tőled kapott kegyelmi kincset, kegyelmi örökséget. Elszakítom magamat tőled és szeretetedtől. Elveszítem istengyermeki és emberi méltóságomat. A lelki sötétség pillanatában és a tőled való elszakítottság állapotában sem akarok elfeledkezni arról, hogy a gyermeked vagyok, mert mindig annak tekintesz. Adj erőt, hogy visszainduljak hozzád, akinél megtalálom a biztonságot, a boldogságot és a szeretetet! Ölelj magadhoz, Uram! Bocsáss meg nekem, Istenem! A te gyermeked vagyok, bízom irgalmadban!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20240916.mp3

---

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás