Napi Evangélium: 2026. június 21.

2026. június 27., szombat

[Napi e-vangelium] 2026. június 28. vasárnap

2026. június 28. – Évközi 13. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki befogadja a prófétát, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. És aki az igazat befogadja, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja. S ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek egyikének azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el a jutalma.
Mt 10,37-42

Elmélkedés

Egy pohár víz

„Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám… Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt” – olvassuk a mai vasárnap evangéliumában. Ezek a mondatok első hallásra furcsának, ellentmondásosnak tűnnek. Arról beszél Jézus, hogy ne szeressük családtagjainkat? Nem erről van szó. Aki igazán figyel, megérti: Jézus nem elvenni akar a szeretetünkből, hanem megtisztítani és megszentelni azt.
Ami igazán fontos, az nem válhat akadállyá Isten felé. Jézus az első helyet kéri az életünkben, mert csak akkor tud minden a helyére kerülni, ha ő a középpont. A családhoz való ragaszkodás, a barátok iránti hűség, a saját életünk védelme mind-mind érték. De ha ezek fontosabbá válnak, mint Krisztus személye, akkor elhomályosul bennünk az isteni világosság. Jézus azt kéri, hogy teljes szívünkkel őt válasszuk, és akkor minden más szeretet is megtisztul, elmélyül.
A kereszt, amelyről beszél, nem pusztán szenvedés. A kereszt azt jelenti, hogy vállalom azt az utat, amelyet Isten számomra kijelöl. A kereszt egy életforma, amely lemondásból, önátadásból, hitből és hűségből áll. A világ azt tanítja, élj magadnak, gondoskodj magadról, ne vállalj túl sokat. Jézus pedig azt mondja: tedd le életed nálam, élj másokért, és elnyered az örök életet. Egy fiatal házaspár egy kis faluban élt, két gyermeket neveltek. Vallásos emberek voltak,
rendszeresen jártak templomba. A férfit egy napon megkeresték, hogy egy karitatív misszióban segédkezzen egy szegény vidéken. Nagy döntés előtt állt: ha elvállalja, akkor időnként ott kell hagynia családját. Hosszú imádság és a feleségével való megbeszélés után elvállalta a szolgálatot. A nehéz körülmények között, sok szenvedés és öröm között élve egyre világosabban megértette: nem elhagyta a családját, hanem Istenre bízta őket. Amikor két év után letelt a szolgálat, a felesége és a gyermekei megerősödve fogadták, és egy új, gazdagabb szeretet született közöttük. Az igazi szeretet akkor a legteljesebb, ha Istenre épül. Ha Jézus az első, akkor minden más megszentelődik.
Az evangélium második része a legkisebb jótettekről szól: „Ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek egyikének, nem marad el a jutalma.” Jézus itt apró cselekedetről beszél, amely szinte jelentéktelennek tűnik. Ez Jézus logikája: nincsen kicsi szeretet, ha az tiszta szívből fakad. Egy önzetlen gesztus, egy mosoly, egy megfelelő időben kimondott bátorító szó, egy látogatás, egy figyelmes odafordulás a felebaráthoz – mind lehet az isteni szeretet hordozója, mert minden szeretetből fakadó cselekedet „egy pohár víz”. A keresztény élet nem a látványos teljesítményben mutatkozik meg, hanem a mindennapok hűségében: a jó szóban, a türelmes hallgatásban, a megbocsátásban. Ez a keresztény élet titka: az odaadásban válik teljessé az élet, a szeretetben nyer új értelmet minden.
Jézus nem illik a világ megszokott szabályai közé. Aki őt követi, annak más ritmusra kezd járni az élete. Aki vállalja a keresztet, az szabadabb lesz. Mert a kereszt nem teherként nehezedik ránk, nem nyom le a földhöz, hanem felemel. Nem elvesz, hanem ajándékoz.
Az igazi tanítvány tudja, hogy a kereszt súlya alatt növekszik az öröm, de nem földi sikerből, hanem abból fakadóan, hogy Isten akaratát teszi.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Oly sokszor próbálok mindenkinek megfelelni, kapaszkodom emberekbe, helyzetekbe, ragaszkodom terveimhez és elképzeléseimhez, de közben elfelejtem, hogy csak egyetlen hely van, ahol biztonságban vagyok: melletted. Segíts, hogy téged szeresselek mindenki előtt! Add, hogy ne féljek a keresztjeimtől, és taníts meg szeretni a kis dolgokban, a csendes szolgálatban, az észrevétlen jóságban! Veled akarok élni és benned szeretném megtalálni életem teljességét.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260628.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 26., péntek

[Napi e-vangelium] 2026. június 27. szombat

2026. június 27. – Szombat, Szent László király

Evangélium

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Mt 22,34-40

Elmélkedés

„Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből. Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.” Jézus válasza a törvénytudónak nemcsak az ószövetség összegzése, hanem a keresztény élet lényegének tömör megfogalmazása is egyúttal. A szeretet Isten ajándéka és emberi felelősség, döntés arról, hogy milyen irányba haladjon az életünk. E kettős parancs, Isten és ember szeretete, egy tőről fakad, és csak együtt éltet.
Szent László király élete ezen a kettős parancson nyugodott. Királyként nemcsak országot kormányzott, hanem népet vezetett az igazság és a keresztény hit útján. Lovagkirályként nem a hódításban, hanem a békében, az oltalmazásban, az igazság szolgálatában látta hatalma értelmét. Szigorú és erős volt, de nem könyörtelen, döntéseit mindig az Istenbe vetett bizalom, az emberek iránti felelősség és az evangéliumi értékrend hatotta át.
Szent László nemcsak törvényt hozott, hanem példát is adott. Az ábrázolásokon legtöbbször harci jelenetben látjuk, amint például megment egy leányt, de ez a jelenet nem csupán hőstett, hanem jelképe annak, hogy az erő akkor érték, ha a gyengét védi, az ártatlant oltalmazza. Ez a szeretet egyik formája: felelősség másokért. László király hivatásának tekintette, hogy Krisztus törvényét képviselje a földön.
A mai evangélium László király szentté válásának titkát tárja elénk: a szeretet parancsát nem elméleti tételként kezelte, hanem igazságként, amely szerint élt. Istent szerette, mert benne látta a hatalom valódi forrását, és az embert, mert mindenkit az Isten képmásának tekintett. Nem elég csak hinni, nem elég ismerni a szentírást, hanem Isten szeretetéből kell élni, és azt megosztani másokkal.
Hol tartunk mi a szeretet útján? Tudunk-e úgy szeretni, hogy abban benne legyen az Isten iránti bizalom és a másik ember javának keresése is? Kérjük Istent, hogy Szent László király közbenjárására adja meg nekünk is azt a bölcsességet és bátorságot, amely képes a szeretetet legfőbb irányelvvé tenni életünkben.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Istenünk! Te Szent László királyt nemcsak bölcs vezetővé, hanem igaz szívű szentté formáltad. Add, hogy teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből szeressünk téged! Taníts minket is az igazi szeretetre, amely nem önmagát keresi, hanem a másik javát, amely kész szolgálni, védeni, megbocsátani és felemelni! Adj nekünk bátorságot, hogy hivatásunkat hittel éljük meg, és életünkkel tanúságot tegyünk rólad!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260627.mp3

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 25., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2026. június 26. péntek

2026. június 26. – Péntek

Evangélium

Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.” Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!” Erre a leprás azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt hozzá: „Nézd, ne mondd el ezt senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!”
Mt 8,1-4

Elmélkedés

Jézus lejön a hegyről, ahol korábban a nyolc boldogságot hirdette és tanította a sokaságot. Most nem beszél, hanem cselekszik, gyógyít. Egy leprás járul hozzá, letérdel előtte, és így könyörög: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz.” Nincs ebben a kérésben semmi követelőzés, csak tiszta hit és alázat. A leprás nem kételkedik Jézus erejében. És Jézus válasza megdöbbentően egyszerű: „Akarom. Tisztulj meg!”
A lepra a korabeli világban nemcsak testi nyomorúság volt, hanem kirekesztettséggel, a közösségből való teljes kizárással járt. Aki leprás volt, annak az egészségesektől elkülönítve kellett élni, és útközben „tisztátalan!” kiáltással fel kellett hívnia a figyelmet betegségére, nehogy bárki megközelítse. Az érintkezés tiltott volt. Aki hozzáért, maga is tisztátalanná vált a törvény szerint. Jézus nemcsak szavával gyógyít, hanem megérinti a leprást. Nem távolról szól hozzá, hanem közel engedi magához. Ily módon Jézus gyógyít, ugyanakkor visszaadja a közösséghez való tartozás méltóságát. Megszabadít a betegségtől és a kirekesztettségtől is.
Az igazi csoda nem a lepra eltűnése. Az igazi csoda az, hogy Isten nem fél megérinteni a bűnös, szenvedő, sebzett embert. A mi lepránk lehet a közöny, a megkeseredés, a bűn vagy az elutasítottság, de Jézus ma is azt mondja: „Akarom. Tisztulj meg!” Neki nincs túl mély nyomorúság, amit ne vállalna, nincs seb, amit ne akarna gyógyítani. Az emberi érintés elutasíthat, de az isteni érintés mindig gyógyulást hoz.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Leborulok előtted, mint az egykori leprás, és csak ennyit mondok: ha akarod, te meg tudsz tisztítani. Tudom, hogy kezedben van a gyógyulás, a megújulás, az irgalom. Néha csak a sebeimet látom, a gyengeségemet, és nem merem hinni, hogy te közeledsz hozzám. Köszönöm, hogy nem hátrálsz meg a szegénységemtől, a bűneimtől, hanem megérintesz, hogy meggyógyíts. Add, hogy én is ilyen gyógyító jelenlét legyek mások számára: a remény eszköze, a jóság hírnöke!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260626.mp3

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 24., szerda

[Napi e-vangelium] 2026. június 25. csütörtök

2026. június 25. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben Jézus így fejezte be a hegyi beszédet: „A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd nekem: Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket. Távozzatok színem elől, ti, gonosztevők! Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.” Ezzel Jézus befejezte a hegyi beszédet. A népsokaság elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az ő írástudók.
Mt 7,21-29

Elmélkedés

„A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram!” Jézus szavai egyértelműek és világosak. Az ő tanítványának lenni életformáló valóság. A keresztény élet nem puszta hitvallás, hanem engedelmesség, szívből fakadó, cselekvő szeretet Isten iránt.
Jézus rövid példabeszéde két emberről szól. Mindketten házat építenek, látszólag hasonlóan. A különbség nem a ház külsejében van, hanem az alapban. Az egyik hallgatja Jézus szavait és a tanítás szerint él, ő kősziklára épít. A másik is hallja ugyan, de nem váltja tettekre, ő homokra épít. A vihar érkezése csak idő kérdése. És amikor eljön, nem a ház számos díszítőeleme, de nem is a formája számít, hanem az alap szilárdsága.
Ez a példázat a keresztény élet lényegét mutatja meg: az evangélium nem elméleti anyag, hanem szabálykönyv az életvezetéshez. Jézus nem azért jött, hogy okosabbak legyünk, hanem hogy új szívünk legyen. A hit nem vélemény, hanem válasz. Aki valóban hisz, az megéli, amit hirdet: nemcsak „Uramnak” szólítja Jézust, hanem engedi, hogy valóban ő vezesse életét.
Korunkban sok szó hangzik el Istenről. Sok ember vallásos, sokaknak van véleményük Jézusról, de nem ez a döntő, hanem az, hogy van-e élő kapcsolatunk Krisztussal. Olvasom-e szavait, figyelek-e rá, és engedem-e, hogy formálja lelkemet? Tudok-e megbocsátani, alázatos lenni, szolgálni? A keresztény ember Krisztussal él. Ő ad szilárdságot, biztonságot, amikor jönnek a próbák. Mert jönnek. És ha ő az alap, akkor a ház – az életünk – nem fog rombadőlni.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Segíts, hogy ne csak a számmal valljam meg hitemet, hanem egész életemmel! Add, hogy aszerint éljek, amit tanítottál! Add, hogy ne legyek olyan, mint aki homokra épít, hanem megtaláljam benned az alapot, amely minden viharban megtart! Segíts, hogy szavaidat ne csak hallgassam, hanem szívembe fogadjam, és tettekre váltsam! Tarts távol az önámítástól, és adj őszinte, alázatos szívet, amely benned bízik. Segíts, hogy életemet, rád, a szilárd kősziklára építsem!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260625.mp3

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 23., kedd

[Napi e-vangelium] 2026. június 24. szerda

2026. június 24. – Szerda, Keresztelő Szent János születése

Evangélium

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Lk 1,57-66. 80

Elmélkedés

Öröm és megdöbbenés lengi körül Keresztelő János születését. Egy évek óta gyermekáldásra váró idős házaspár, egy hosszú némaság után megszólaló atya, egy név, amely nem a családi hagyományt követi, hanem Isten új kezdetét jelzi. Mindez azt igazolja, hogy amikor Isten cselekszik, az ember csodálkozni kezd. Hiába próbálnánk szokásainkba, a megszokott rutinba zárni Isten cselekedeteit, a kegyelem utat talál.
János születése nem egyszerű örömhír volt, hanem jel. Zakariás némasága annak következménye volt, hogy nem hitt az angyal szavának. A hitetlenség elnémítja az embert, de a kegyelem eljövetele újra szóra nyitja ajkát. Amikor megszületik a gyermek, és az atya engedelmesen leírja a nevét, megnyílik a szája, és dicsőíteni kezdi Istent. A hit újból hangot ad: a belső csend, ha engedelmes szív kíséri, dicséretté változik.
A gyermek neve: János. A név jelentése sokatmondó: „az Úr kegyelmes.” A történet minden részletében jelen van a kegyelem. Isten nem feledkezik meg népéről. János élete annak az ígéretnek hordozója, hogy Isten készíti az utat Fia számára, és azt akarja, hogy az emberek is készüljenek.
A mai evangélium egyik kulcsmondata: „Nyilván az Úr van vele.” Itt nemcsak János különleges küldetésére kell gondolnunk, hanem arra is, hogy minden emberi élet mellett ott van az Isten. Ő nemcsak a prófétákban és a nagy szentekben munkálkodik, hanem mindenkiben, bennünk is. Gyakran észrevétlenül, de biztosan formál, vezet, és megadja a kellő segítséget a megfelelő időben. Lehet, hogy egy ideig némaságban vagyunk, nem értjük, mi történik körülöttünk, de ha hűségesek maradunk, egyszer majd értelmet nyer minden.
Keresztelő Szent János arra tanít, hogy életünkkel mutassunk túl önmagunkon. Ő nem önmagát hirdette, hanem azt, aki utána jött, a Megváltót. „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.” Ez a krisztusi tanítvány igazi lelkülete: örömmel készíteni az utat mások szívében Isten számára, alázattal visszahúzódni, hogy a figyelem ne ránk, hanem Krisztusra irányuljon.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Isten! Te irányítod az emberi történelmet, hogy minden a te szereteted terve szerint bontakozzék ki a megfelelő időben. Köszönöm Keresztelő János példáját, aki nem önmagát kereste, hanem a Megváltó előtt készítette az utat. Add, hogy én is nyitott legyek a te szavadra, és ne csak beszéljek rólad, hanem egész életem tanúságtétel legyen! Taníts csendre, amikor hallgatnom kell, és bátorságra, amikor szólnom kell!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260624.mp3

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 22., hétfő

[Napi e-vangelium] 2026. június 23. kedd

2026. június 23. – Kedd

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket is. Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása. A szűk kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz, és sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!
Mt 7,6.12-14

Elmélkedés

Jézus tanítása ezen a napon három egymástól látszólag különálló kijelentést tartalmaz. Az első: „Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak.” A második: „Amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik!” A harmadik pedig: „Széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz.” A három kijelentést belső logika kapcsolja össze.
A „szent dolgok” és a „gyöngyök” az evangélium igazságát jelentik, a hit kincsét. Jézus arra tanít, hogy ne adjuk ezeket meggondolatlanul azoknak, akik csak megvetik, vagy eltapossák. Ez nem kirekesztést jelent, hanem bölcs megkülönböztetést: ne feledjük, a hit ajándék, amit csak az tud befogadni, aki nyitott rá. Nem minden pillanat alkalmas a tanúságtételre, olykor időt kell kérni, türelmesen kell figyelni, ki kell várni, hogy mikor lehet a Szentlélek csendes munkájához csatlakozni.
Ez a megkülönböztetés azonban nem válhat közönnyé. A következő mondat a szeretet aranyszabálya: „Amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik!” Ez már nem a viszonzás logikája, hanem a kegyelemé.
A keskeny út képe segít megérteni, hogy a krisztusi élet sosem a könnyebb út. Az evangélium mindig szűk kapun át vezet, az önmegtagadáson, a szolgálaton, a kitartáson keresztül. A széles út nem igényel döntést, elég, ha sodródunk. A keskeny út viszont minden lépésnél hív: válaszd ma is a jót, a jézusi utat, még ha kevesen is járnak rajta.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy ne szórjam szét hitbéli kincseimet meggondolatlanul, hanem bölcs szeretettel hirdessem az evangéliumot! Add, hogy tanúságtételem során nyitott szíveket találjak, és ne zárjak ki senkit a magam ítélete alapján Isten országából! Add, hogy amit szeretnék másoktól megkapni, a megértést, a figyelmet, a jóságot, azt előbb én gyakoroljam embertársaim felé! Segíts, hogy ne a könnyű utat válasszam, hanem a hozzád vezető keskeny ösvényt, akkor is, ha nehéz, ha egyedül érzem magam rajta, mert hiszem, hogy veled biztosan célba érek!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260623.mp3

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 21., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2026. június 22. hétfő

2026. június 22. – Hétfő

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: „Hadd vegyem ki szemedből a szálkát!”, holott a te szemedben gerenda van? Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!
Mt 7,1-5

Elmélkedés

„Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!” – megszívlelendő számunkra Jézus kijelentése. Hiszen könnyen alkotunk véleményt másokról csupán szavak, mozdulatok, az öltözék vagy egy pillantás alapján, és máris eldöntjük, ki milyen ember anélkül, hogy valójában ismernénk személyét. Az ítélkezés szinte észrevétlenül kúszik be mindennapjainkba, nem mindig rosszindulatból, gyakran félelemből, irigységből, a felsőbbrendűség érzéséből.
Jézus nem azt mondja, hogy ne legyen igazságérzetünk, vagy hogy ne különböztessük meg a jót a rossztól, hanem arra tanít, hogy ne helyezzük magunkat a másik fölé, mint egy bíró, aki megfellebbezhetetlen ítéletet mond, mert a másik ember szívét csak Isten ismeri teljesen. Mi csak a felszínt látjuk és sokszor saját „gerendánk” eltorzítja a képet.
Az önmagunkkal való őszinte szembenézés mindig nehezebb, mint más hibáira mutogatni. Jézus mégsem szégyeníti meg azt, aki hibázik, hanem arra hív, hogy először magunkban kezdjünk el rendet tenni. Ha őszintén megvizsgáljuk magunkat, felfedezzük saját gyengeségeinket, s ez együttérzővé tesz a másik ember iránt.
A farizeusi lelkület mindig a másik vétkét látja. A krisztusi lelkület azonban a saját gyengeségéből tanul alázatot, és ebből születik meg a könyörület, a megbocsátás. Az ítélet helyét így foglalhatja el a megértés, az előítélet helyét az irgalom.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Elismerem, hogy sokszor túl hamar ítélkezek. Bocsásd meg, hogy a másik ember gyengeségét sokszor felnagyítom, miközben a saját hibáimat észre sem akarom venni! Taníts alázatra, hogy a saját szívem tisztaságát keressem! Adj szelídséget, hogy ne sebezzek meg másokat véleményemmel, hanem szeretetemmel gyógyítsak! Kérlek, tedd szívemet irgalmassá és együttérzővé, mint a tiéd! Segíts, hogy ne legyek bíró mások felett, hanem testvér, aki csendben hordozza a másikat imában és irgalomban!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20260622.mp3

_______________________________________________ Evangélium365 https://www.evangelium365.hu/

2026. június 27., szombat

2026. június 26., péntek

2026. június 25., csütörtök

2026. június 24., szerda

2026. június 23., kedd

2026. június 22., hétfő

2026. június 21., vasárnap

Blogarchívum