2009. június 14. - Úrnapja, Jézus szent teste és vére
A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt
feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): "Mit akarsz, hová menjünk,
hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?" Erre elküldte két
tanítványát ezekkel a szavakkal: "Menjetek a városba. Találkoztok ott egy
emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott
mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás,
ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd
nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek
el nekünk." A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak,
ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Vacsora közben
kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta
nekik: "Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott,
odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: "Ez az
én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek:
nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom
az Isten országában." Ezután zsoltárt énekelve kimentek az
Olajfák-hegyére.
Mk 14,12-16. 22-26
Elmélkedés:
Gyógymód a lelki alultápláltságra
Bár a jóléti társadalmakban kevésbé tapasztalható, az alultápláltság a
világ jelentős részén jelent komoly problémát. Időről időre megdöbbentő
adatok kerülnek napvilágra arról, hogy a világ szegényebb országaiban hány
millió ember, köztük rengeteg gyermek éhezik nap mint nap, mert nincs
ennivalójuk. A televízióban bemutatott képsorok a csontig lesoványodott
gyermekekről szinte hihetetlennek tűnnek számunkra. Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata 1948-ban hiába mondta ki, hogy minden embernek joga
van a táplálkozáshoz, még napjainkban is sajnos az alultápláltság az oka a
gyermekhalálozások felének. Egy 2 évvel ezelőtti felmérés szerint
Magyarországon 200 ezer ember, köztük legalább 20 ezer gyermek éhezik, bár
feltehetően azóta még ennél is többen kerültek az éhezők közé. Az
alultáplált emberek lefogynak, fáradékonyabbá válnak, elvesztik erejüket,
gyengül szervezetük védekező képessége. Az elégtelen táplálkozás gyermekek
esetében visszaveti fejlődésüket, s nem ritkán halálhoz vezet náluk vagy
akár a felnőtteknél is. Az éhezés ellen a megoldás legalábbis szavakban
egyszerűnek tűnik: rendszeresen kell táplálkozni, gondoskodni kell az
energia- és tápanyagbevitelről. De mit lehet tenni, ha valaki valóban
szegény? Egy ötgyermekes anyuka mondta panaszkodva nem olyan régen, hogy a
hónap elején még három kiló kenyeret eszik meg a család naponta, de a
hónap végére már csak másfél kilót tudnak megvenni, mert nincs többre
pénzük.
Hosszasan beszélhetnék még az éhezés okairól és következményeiről, de nem
teszem, mert a testi alultápláltságról szeretnék inkább áttérni a lelki
alultápláltságra. Sok keresztény ember nem is veszi észre, hogy milyen
súlyos következményei vannak annak, ha nem táplálja lelkét, s nem él a
szentáldozás lehetőségével. A szentmisében nem azért válik jelenvalóvá
Jézus áldozata, hogy mi annak külső szemlélői legyünk csupán, hanem azért,
hogy létrejöjjön a lelki kapcsolatunk Jézussal. Az elmúlt vasárnap,
Szentháromság vasárnapján többek között arról elmélkedtünk, hogy a
keresztség révén kapcsolódunk bele az isteni életbe. Ma, Úrnapján, az
Oltáriszentséget ünnepeljük, azaz azt a szentséget, amely révén az
Istennel való életünk állandóan megújul. A keresztségben Isten magához
ölel minket és ez folytatódik valahányszor szentáldozáshoz járulunk. Az
áldozás esetében ugyanis egyrészt mi vesszük magunkhoz Krisztus testét,
másrészt ő is magához vesz, magához ölel, magához emel minket. Ha egy
kicsit is belelátunk az Egyház életének mélységébe és titkába, akkor
felfedezhetjük, hogy az Egyház közössége mindig a Krisztus testével való
egységből és a Krisztus testével való táplálkozásból meríti az erőt ahhoz,
hogy az Úrtól kapott küldetését teljesíteni tudja a világban. Ehhez
hasonlóan elmondhatjuk azt is, hogy a keresztény ember is akkor tud
hivatásához és a keresztségben kapott isteni kegyelemhez méltóan élni, ha
szorosan őrzi ezt az egységet és táplálkozik az Úr testével, mint lelki
eledellel. Ne legyünk lelkileg alultáplált emberek! A lelki alultápláltság
tünetei hasonlóak a testihez. Meggyengül a lelkünk, elfogy a lelki erőnk,
a bűn elleni védekezőképességünk elveszti erejét, visszavet minket a lelki
fejlődésben, s végül lelki halálhoz vezethet. Ne legyünk lelkileg
alultáplált emberek! Éljünk a lelki táplálkozás és fejlődés azon
lehetőségével, amelyet Jézus mindannyiunk számára felkínál a szentmisében
és a szentáldozásban!
A testi éhezésnek számos okozója lehet a világban. Körülmények, amelyeken
talán mi nem tudunk segíteni, s csak világméretű összefogással lehetne
megszüntetni őket. A lelki éhezésnek azonban egyetlen oka van: mi magunk.
Itt nem hibáztathatunk senki mást, ha egyszer mi magunk nem élünk a
lehetőséggel, a szentáldozással, amely nem elérhetetlen távolságban van
tőlünk, hanem itt van közöttünk. Jézus jelenvalóvá válik köztünk, hogy
önmagával táplálja lelkünket és megossza velünk életét.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva,
hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk.
És minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát,
számolva minden ember adottságával.
Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet,
ahol szolgálnom kell.
Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes,
hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek,
Uram!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
