2011. november 19., szombat

[Evangelium] 2011-11-19

2011. november 19. – Szombat, Árpád-házi Szent Erzsébet

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok
engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és
imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik
arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is.
Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd
vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is
bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek,
milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik
azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is
jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára
számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit
kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok
kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök,
és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a
gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne
mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne
ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és
nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött,
megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel
ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is."
Lk 6,27-38

Elmélkedés:

A mai evangéliumban hallott beszédet Jézus saját tanítványainak mondja,
akiket később üldözések és ellenségeskedések fognak érni. Ilyen
helyzetekben a természetes emberi viselkedés, ha nem is a visszatámadás,
de mindenképpen az önvédelem. De Jézus mégsem ezt ajánlja, mert ez is
erőszakkal járhat, hanem a teljes erőszakmentességet és az ellenség
szeretetét.
Az ellenség szeretetét, Jézus nem csak parancsba adja, hanem maga is
példát mutat erre. Neki is voltak ellenségei, akik nem fogadták el vagy
akik életére törtek és halálra adták. A kereszten mindenkinek
megbocsátott, legyőzve ellenségei gyűlöletét. Példáját és az irgalmas Atya
példáját követve mi is bocsássunk meg azoknak, akik ellenünk vétenek, hogy
számíthassunk bűneink megbocsátására.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ma, Istenem, meg akarom ismételni ígéretemet, amelyet a keresztségben
fogadtam: ellene mondok az ördögnek, a világnak, az érzékiségnek, a
pompának, a test kívánságainak. Igen, ebben a szándékomban egyúttal Neked
szentelem egész lelkemet minden erejével, és testemet minden képességével.
Szalézi Szent Ferenc
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. november 18., péntek

[Evangelium] 2011-11-18

2011. november 18. - Péntek

Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte
onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: Az én házam az imádság
háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek." Ott tanított azután mindennap a
templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De
nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó
figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48

Elmélkedés:

Jézusról egyáltalán nem mondható, hogy csupán a szavak embere volt, hiszen
cselekedeteivel és csodáival bizonyította Isten Országának eljövetelét. Ma
mégis úgy áll előttünk, aki beszél, pontosabban tanít. Tanításának célja,
hogy hirdesse az Ország örömhírét. A fogadtatás egészen különböző. Bár a
vezetők ellenséges füllel hallgatják és az életére törnek, a nép „odaadó
figyelemmel" és elragadtatva hallgatta szavait. E lelkesedés titka az
lehet, amit ő maga többször is egészen világosan elmond, hogy tudniillik
nem a maga tanítását hirdeti az embereknek, hanem azt mondja el, amit a
mennyei Atyától hallott, s amit az Atya rábíz. Az emberek megérzik, hogy e
tanítás több mint emberi szó. Jézus által maga Isten szól az emberhez,
hozzánk. Ne maradjon eredménytelen a szívünkhöz szóló igazság!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk téged, amely
mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk hozzád, amely
örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngeség, ahol a szép angyalok
színről színre jutnak és dicsérnek téged.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. november 17., csütörtök

[Evangelium] 2011-11-17

2011. november 17. - Csütörtök

Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva
fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a
napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt.
Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és
mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt
laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod
idejét."
Lk 19,41-44

Elmélkedés:

Jézus sírni kezd, amikor meglátja Jeruzsálemet. Vajon a kőből épült várost
siratja? Látszólag talán igen, hiszen megjövendöli a város ostromát és
pusztulását, ami a zsidó háborúban valóban be is következik. Jézus
megsiratja Jeruzsálemet, amely azóta is csak a nevében a béke városa, és
megsiratja a templomot, az Atya hajlékát.
De szavai túlmutatnak a városon és lakóin. Figyelmeztetése nekünk is szól:
bárcsak mi is felismernénk, ami üdvösségünkre szolgál! Mennyi hiábavaló és
haszontalan dologgal töltjük időnket! Mennyi fölösleges tevékenységet
végzünk! Mennyi mindennel veszélyeztetjük üdvösségünket!
Kérjük a Szentlelket, a Jó Tanács Lelkét, hogy mutassa meg nekünk mindazt,
ami üdvösségünkhöz szükséges. Világosítsa meg értelmünket, hogy
felismerjük az üdvösség útját és erősítse meg akaratunkat, hogy hűségesen
járjunk ezen az úton. Adja meg nekünk, hogy a sok fontosnak tűnő dolog
közt felismerjük az egyedül szükségeset! Ha felismerjük, amit üdvösségünk
érdekében tennünk kell, Jézusnak nem kell miattunk sírnia.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Téged dicsőítünk, hiszen mindenütt téged ünnepelnek, Halhatatlan,
Fáradhatatlan, Örökkévaló! Te vagy a lélek életének példaképe, te vagy
boldog Atyánk, Királyunk és Istenünk. Ha Terád tekintünk, Uram, nem halunk
meg. Ha megvalljuk nevedet, nem veszünk el. Ha Hozzád imádkozunk,
meghallgatást nyerünk.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. november 16., szerda

[Evangelium] 2011-11-16

2011. november 16. - Szerda

Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan
megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik:
„Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot
nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát
adott nekik, és így szólt: „Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!"
Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és
tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!" Az előkelő ember
mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit,
akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.
Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott." Erre azt
mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz
város kormányzását bízom rád." Jött a másik szolga, és így szólt: „Uram,
mínád öt mínát hozott. „ Ennek azt mondta: „Te öt város kormányzója
leszel." Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve
elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed,
amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél." Ezt így büntette
meg: „A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy
szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem
vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve
kamatostul kaptam volna vissza?" Aztán a körülállókhoz fordult: „Vegyétek
el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!" Azok
megjegyezték: „Uram, hiszen már van tíz mínája." De ő így válaszolt:
„Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék.
Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet
pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek
meg szemem láttára!"" E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.
Lk 19,11-28

Elmélkedés:

A szolgákról szóló példabeszéddel Jézus az Isten Országának arra a
jellegére világít rá, amely szerint senki sem maradhat tétlen, aki ehhez
az Országhoz tartozik. Kereszténynek lenni feladatot és küldetést jelent.
Kamatoztatnunk kell a jó képességeket, melyeket Isten bízott ránk. Divatos
mai kifejezéssel szólva: kereszténynek lenni vállalkozást jelent, de nem
az anyagi javakkal. A megőrzésre való törekvés nem elég az üdvösséghez.
Egy vállalkozás persze csődbe is mehet. Ugyanígy végzetes lehet, ha
megrekedünk egy lelki szinten és nem törekszünk a fejlődésre. Hűségünk
jele éppen az, hogy a magunk és mások lelki hasznára fordítjuk az Isten
által nekünk juttatott lelki javakat.
Az elszámolás elől nem futhatunk el. A történet kezdetén tíz szolga kap
pénzt, s a végén három elszámolásáról hallunk. Bár az evangélista nem
szentel neki külön figyelmet, de nyilvánvaló, hogy a többi hétnek is el
kell számolnia. Felelősségteljesen és bátran használjuk lelki javainkat!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Szeretett Jézusom! Árassz el áldásoddal. Nyílj meg számomra, és engedj be
édességed tárházába. Szívem-lelkem utánad eped. Kérlek, csak te légy a
gazdám! Tied vagyok, te pedig enyém vagy. Add, hogy lelkem új lendülettel
növekedjék élő szeretetedben; kegyelmedből legyek virágod, mint a völgyek
lilioma a folyóvizek partjain.
Nagy Szent Gertrúd

________________________________

Aktuális:
A hétfői és keddi megrendelések megérkeztek az új gyermekkönyvemre.
Bocsánat, hogy a levelek nagy száma miatt nem tudom nyugtázni külön
levélben a megrendelést. A könyveket folyamatosan postázom. Úgy látom,
próbára akarjátok tenni teljesítőképességemet. :-) A fizetési
lehetőségekről is megy a tájékoztatás. Köszönöm! István atya

Kedves barátaim a Napi evangélium listán!
Megjelent A betlehemi pásztor című képes gyermekkönyvem. A kötet
történetei egy gyermek szemével tárják elénk Jézus születésének titkát. A
sok-sok színes rajz Magyar Krisztina munkája.
A könyv ára: 900 Ft + postaköltség: 100 Ft/db Magyarországra (külföldre
jelentősen több).
A könyv megrendelhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen (boltokban nem
kapható). A megrendeléshez, kérem, küldje el az Ön nevét, postacímét
irányítószámmal, a kiadvány címét és a darabszámot. Köszönöm!
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
Információ: http://zalalovo.plebania.hu/list/news/gyermekkonyv_karacsonyra
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. november 15., kedd

[Evangelium] 2011-11-15

2011. november 15. - Kedd

Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű
gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni
Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát
előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert Jézusnak
arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította:
„Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom." Erre ő
sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva
megjegyezték: „Bűnös embernél száll meg." Zakeus azonban odaállt az Úr
elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha
valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette." Jézus
kijelentette: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám
fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett."
Lk 19,1-10

Elmélkedés:

A jerikói vak, akivel tegnap találkoztunk az evangéliumban, a világot
szerette volna látni. Zakeus, akiről ma olvastunk, már kifejezetten Jézust
szeretné látni. Őt nem vak szeme akadályozza a látásban, hanem alacsony
termete. És a nála magasabb emberek is, akik eltakarják előle az Urat.
Ahogyan a jerikói vak nem engedte, hogy Jézus egyszerűen csak továbbmenjen
mellette anélkül, hogy csodát tenne, ugyanúgy Zakeus sem szeretné
elszalasztani a lehetőséget, és nem nyugszik bele hátrányos helyzetébe.
Gyorsan feltalálja magát és felmászik egy fára. Nem az a célja, hogy
magára vonja Jézus figyelmét, mint ahogyan a vak tette, hanem csak látni
akarja Jézust, aki viszont éppen őt veszi észre a tömegben. Jézus betér
Zakeus házába, s így találkozásuk üdvösséget eredményez.
Nekünk is van gyengeségünk, hibánk, „vak szemünk" vagy „alacsony
termetünk", ami megakadályozhat minket abban, hogy lássuk Jézust. Találjuk
fel magunkat, hogy Jézus észrevegyen minket! Talán hangosan kellene
kérnünk a segítségét, vagy talán csak el kellene csendesednünk, hogy
meghalljuk szavát. Lehet, hogy magasabb helyet kellene keresnünk, ahonnan
jobban láthatunk, de lehet, hogy csak le kellene térdelnünk. Ha
feltaláljuk magunkat, amikor Jézus közeledik felénk, üdvösség köszönthet
ránk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jézusom, kit szívemből szeretek, tudom, hogy nincs gyümölcse lelkemnek, ha
Szentlelkednek harmata nem öntözi és szereteted sugara nem melegíti;
kérlek, légy irgalmas hozzám, végy szerető karodra és gyullaszd föl bennem
Lelkednek tüzet. Íme: testemet és lelkemet neked adom, legyen a tiéd.

________________________________

Aktuális:
A hétfői megrendelések megérkeztek az új gyermekkönyvemre. Bocsánat, hogy
a levelek nagy száma miatt nem tudom nyugtázni külön levélben a
megrendelést. A könyveket folyamatosan postázom. A fizetési lehetőségekről
is megy a tájékoztatás. Köszönöm! István atya

Kedves barátaim a Napi evangélium listán!
Megjelent A betlehemi pásztor című képes gyermekkönyvem. A kötet
történetei egy gyermek szemével tárják elénk Jézus születésének titkát. A
sok-sok színes rajz Magyar Krisztina munkája.
A könyv ára: 900 Ft + postaköltség: 100 Ft/db Magyarországra (külföldre
jelentősen több).
A könyv megrendelhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen (boltokban nem
kapható). A megrendeléshez, kérem, küldje el az Ön nevét, postacímét
irányítószámmal, a kiadvány címét és a darabszámot. Köszönöm!
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
Információ: http://zalalovo.plebania.hu/list/news/gyermekkonyv_karacsonyra
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. november 14., hétfő

[Evangelium] 2011-11-14

2011. november 14. - Hétfő

Amikor Jeruzsálembe menet Jézus Jerikó városához közeledett, egy vak
koldus ült az út szélén. Amint ez meghallotta, hogy sokan vonulnak arra,
megkérdezte, mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus jön
errefelé. Erre kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia könyörülj rajtam!"
Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De ő annál jobban
kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!" Jézus ekkor megállt, és szólt,
hogy vezessék hozzá. Amikor odaért, megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek
veled?" A vak könyörgött: „Uram, hogy lássak!" Jézus így szólt hozzá:
„Láss! Hited meggyógyított téged." Azonnal visszanyerte látását.
Dicsőítette Istent, és követte őt. Ennek láttára az egész nép áldotta
Istent.
Lk 18,35-43

Elmélkedés:

A jerikói vak látni szeretne. Nem kifejezetten Jézust, hanem csak a
világot, amely körülveszi. Amikor Jézus visszaadja látását, gyökeresen
megváltozik az élete és felfedez egy számára egészen új világot. Eddig
csak egy passzív elem, egy feleslegesnek tartott „alkatrész" volt a
társadalomban, de mostantól aktív, cselekvő ember lesz. A jerikói vak
csodát szeretne. Sejti, hogy Jézus az egyetlen, aki segíthet rajta. Jézus
pedig megnyitja lelki szemeit is, hogy ezentúl a hit szemével lásson.
Azonnal Isten dicsőíti, és felismeri Jézusban a Mestert, aki érdemes
követni. Eddig az út szélén ült, most pedig útnak indul.
Jézus bennünket is megajándékoz azzal, hogy a hit szemével lássunk. Őbenne
megláthatjuk Megváltónkat, akinek érkezése világosságot hoz elsötétült
világunkba. Ő adja nekünk a kegyelem világosságát, hogy passzív hitünket
felélessze, és élő hitű, hitből cselekvő tanítványaivá tegyen minket. A
hit szemével nézve megláthatjuk Jézusban az Isten Fiát, akit követve
eljuthatunk az üdvösségre. Ne üldögéljünk tovább tétlenül az út szélén!
Induljunk el a hit útján azzal, aki maga az Út, hogy felfedezzünk egy új
világot!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk, hozzád könyörgünk mindazokért, akiket bántás ért
emberi méltóságukban, s akiknek jogait lábbal tiporták.
Hozzád fohászkodunk a nagyon sokszor megalázott és mellőzött nőkért, és
beismerjük a hallgatólagos egyetértés különböző formáit, melyek által a
keresztények is vétkessé váltak.
Istenünk, könyörgünk hozzád, hogy a Krisztus Testének egységét megbontó és
a testvéri szeretetet sértő bűnök beismerése egyengesse az utat az összes
keresztények kiengesztelődése és egysége felé. Ámen.
II. János Pál pápa

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim a Napi evangélium listán!
Megjelent A betlehemi pásztor című képes gyermekkönyvem. A kötet
történetei egy gyermek szemével tárják elénk Jézus születésének titkát. A
sok-sok színes rajz Magyar Krisztina munkája.
A könyv ára: 900 Ft + postaköltség: 100 Ft/db Magyarországra (külföldre
több).
A könyv megrendelhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen (boltokban nem
kapható). A megrendeléshez, kérem, küldje el az Ön nevét, postacímét
irányítószámmal, a kiadvány címét és a darabszámot. Köszönöm!
Szeretettel: István atya (Horváth István Sándor)
Információ: http://zalalovo.plebania.hu/list/news/gyermekkonyv_karacsonyra
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2011. november 13., vasárnap

[Evangelium] 2011-11-13

2011. november 13. – Évközi 33. vasárnap

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy
ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta
vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a
harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra
kelt. Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott
velük. Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így
szólt: „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta."
Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű
voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!"
Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot
adtál nekem, nézd, másik kettőt nyertem rajta." Az úr így válaszolt: „Jól
van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád:
Menj be urad örömébe!"
Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott, így szólt: „Uram!
Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és
onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és
elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!"
Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad,
hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem
ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha
megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és
adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még
adnak, hogy bővelkedjék; és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije
van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre!
Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!"
Mt 25,14-30

Elmélkedés:

Jutalmazás és büntetés
A napokban egy fiatal egyetemista mesélte, hogy ellátogatott korábbi
iskolájába. Az igazat megvallva nem az iskolára volt kíváncsi, hanem egy
rendezvényre ment, de ha már ott volt nézelődött egy kicsit a folyosókon
és a tantermekben, ahol nyolc évet töltött. Sokat nem változott az iskola
az elmúlt években, legfeljebb a bútorzat kopott meg egy kissé, de örömmel
fedezett fel egy újdonságot. Az intézmény nagy csarnokában, ahol az
ünnepségek szoktak lenni, elhelyeztek egy nagy táblát, egy amolyan
dicsőségtáblát. „Akikre büszkék vagyunk" felirat díszelgett a tábla
tetején, rajta pedig azoknak a tanulóknak arcképe és neve, akik az előző
évben kitűnő bizonyítványt szereztek vagy sikeresen szerepeltek valamilyen
tanulmányi versenyen. Sok iskolában találhatók ilyen táblák, és hasznosak
is, mert bizonyára többeket ösztönöznek a szorgalmas tanulásra. Eszter,
mert így hívják az egyetemistát, mosolyogva gondolt arra, hogy az ő
idejében még nem volt ilyen dicsőségtábla a jó tanulók számára, amelyre ő
is felkerült volna, mert sorra nyerte minden évben a matematika
versenyeket. Aztán körülnézett, hogy nincs-e véletlenül a közelben egy
szégyentábla, ahová pedig a rossz tanuló fényképét teszik fel, de ilyet
nem talált. Nem is szoktak ilyet állítani az iskolákban, mert nem akarnak
senkit sem megszégyeníteni. Az oktatási intézmények dicsőségtáblái azt a
célt szolgálják, hogy ilyen módon is elismerjék a jó tanulók
teljesítményét, és őket követendő példaként állítsák a többiek elé. Az
elismerésnek és a jutalmazásnak nem csak az iskolákban, hanem a
munkahelyeket és az élet más területein megvannak a megfelelő módjai, sőt
még az elmarasztalásnak és a büntetésnek is, gondoljunk csak például a nem
fizető személyek vagy cégek feketelistáira.

A mai evangéliumban a jól és a rosszul teljesítő szolgákról hallottunk egy
példabeszédet. Az volt a feladatuk, hogy uruk távollétében annak
vagyonával gazdálkodjanak. Akiknek sikerült, örömmel számoltak be
munkájukról, s akár felkerülhettek volna egy dicsőségtáblára, de mivel
ilyen nem volt, ezért a gazdájuktól kaptak szóbeli elismerést: „Jól van,
te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be
urad örömébe!". Ugyanennek a példabeszédnek a Szent Lukács evangélista
szerinti változatában a szóbeli dicséret mellett még városok kormányzását
is megkapták a jól gazdálkodó szolgák (vö.: Lk 19,11-17). Az a szolga
viszont, aki nem teljesítette a rábízott feladatot, azaz nem gazdálkodott
a vagyonnal, az ugyan nem került fel egy szégyentáblára, de megfelelő
büntetést kapott gazdájától. A jutalmazás és a büntetés rendszere az élet
bármely területén akkor hasznos és működőképes, ha igazságos.

Bevallom, hogy az igazságosság elvét manapság nem mindig tapasztalom.
Isten mindig igazságos, az igazságosság az ő egyik tulajdonsága. Az ember
viszont sokszor nem igazságos. Érdekes interjút láttam a minap egy
világhírű amerikai közgazdásszal, aki elmondta, hogy az általa irányított
pénzintézet a gazdasági világválság miatt óriási veszteséget könyvelhetett
volna el, de az állam nem támogatta volna őket néhány milliárd dollárral.
Elismerte, hogy bizony rosszul gazdálkodtak a rájuk bízott vagyonnal, majd
pedig a riporter kérdésére elárulta, hogy 12 millió dollár jutalmat kapott
munkájáért. Zárójel: nem ő volt az egyetlen. Aztán még szemrebbenés nélkül
hozzátette, hogy szerinte is jó volna az alapvető erkölcsi törvények
betartása a pénzvilágban. Valószínűleg nem önmagára gondolt, mert ha
szemernyi erkölcsi érzék és tisztesség lett volna benne, akkor nem vette
volna fel a hatalmas összegű jutalmat. Az evangéliumban szereplő utolsó
szolga legalább az egy talentumot vissza tudta adni és pazarolta el azt,
de még így is büntetést kapott. Vajon mit érdemelnek napjaink rosszul
gazdálkodó pénzügyi szakemberei? Azt üzenjük nekik, hogy ne örüljenek
túlzottan a jutalomnak! Mert lehet, hogy az emberek között nem érvényesül
mindig az igazságosság elve, de Istennél igen. Egyszer hazajön a gazda,
hazatér az Úr vagy ők kerülnek Isten elé, és akkor igazságos lesz a
számonkérés, a jutalmazásban és a büntetésben érvényre jut az
igazságosság.

Az egyházi év vége felé közeledvén a vasárnapi evangéliumok a végső időkre
és az isteni számonkérésre irányítják figyelmünket. Ezt teszi a mai
példabeszéd is. Isten nem anyagi javakat bíz ránk, hanem képességeket ad
nekünk, hogy ezekkel szolgáljuk, segítsük embertársainkat. És Isten időt
ad nekünk, egyeseknek hosszabb, másoknak rövidebb földi életet, hogy ezzel
az idővel gazdálkodjunk. Talán erre is utalhat a példabeszédben szereplő
öt, kettő vagy egy talentum. Hogyan használjuk fel az időt? Egyszer majd
mindannyiunknak számot kell adnunk minderről Istennek! A mennyországban
nem lesz szégyentábla és a pokolban sincs dicsőségtábla. Mert a pokol, a
kárhozat maga a büntetés, a szégyen helye, ahol ne lehet büszkének lenni
senkire. A mennyország pedig a dicsőség helye. Vajon bekerülök-e? Az
ítéletkor Isten igazságossága mellett számíthatok irgalmasságára is.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Csodálatos képességekkel áldottad meg az embereket és
bizalmad jeleként arra kérsz bennünket, hogy embertársaink szolgálatára
álljunk. Segíts minket, hogy minden adottságunkkal önmagunk és mások
üdvösségét segítsük, s ezáltal dicsőséget szerezzünk neked. Hűséges
szolgáid akarunk lenni, akik szolgálatunk jutalmaként eljuthatunk az örök
életre.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum