Napi Evangélium: 2023. június 25.

2023. július 1., szombat

[Napi e-vangelium] 2023. július 02. vasárnap

2023. július 2. – Évközi 13. vasárnap

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki befogadja a prófétát, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. És aki az igazat befogadja, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja. S ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek egyikének azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el a jutalma.
Mt 10,37-42

Elmélkedés

A szeretet útján
Nem minden találkozásból születik kapcsolat két ember között. Emberi találkozásaink sokszor bénító hatásúak, sebet ütnek rajtunk vagy csalódást okoznak.
A Jézussal való találkozásunk azonban mély hatást gyakorol ránk. Arcát, amely egyszer a szenvedést, máskor az isteni dicsőséget tükrözi, soha nem felejtjük el. A vele való találkozás mozgásba lendít, elindít egy új úton, a tanúságtétel útján, a kereszthordozás útján, a szeretet útján.
Keresztény életünk és tanítványi magatartásunk akkor lesz hiteles, ha legfőképpen Krisztust szeretjük, és ebből a szeretetkapcsolatból forrásozik sokféle jócselekedetünk. Be kell látnunk, hogy Isten nélkül valójában nincs szeretet. Nagy tévedés azt gondolni, hogy az ember csupán a maga bölcsességével képes megismerni és gyakorolni a helyes szeretetet. Egyedül Krisztustól tanulhatjuk meg azt, hogy nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja másokért. A Jézussal való személyes kapcsolatban tanulhatjuk meg a szeretet lényegét.
Krisztus tanítványának lenni azt jelenti, hogy vele együtt vállaljuk a szenvedést és életünk keresztjeit. Jézus a mai evangéliumban kijelenti: „Aki nem veszi föl keresztjét, és nem követ engem, az nem méltó hozzám." Az Úr iránti szeretet abban éri el tetőpontját, hogy életünk keresztjét felvesszük és követjük őt a kereszthordozásban. A kereszténységet nem a tanítás igazsága vagy bölcsessége hitelesíti valójában, hanem az, hogy mindez Krisztus igazsága, aki a szenvedés vállalásával és kereszthalálával pecsételte meg tanítását. A mi keresztény életünk hitelességét is az adhatja meg, ha nem csupán az örömben követjük Urunkat, hanem a nehéz élethelyzetekben is kitartunk mellette. Kereszthordozásunkban azonban Isten soha nem hagy magunkra. Egyedül Krisztustól tanulhatjuk meg a szenvedések türelmes elviselését és a bántalmazások megbocsátását.
Krisztus tanítványának lenni azt jelenti továbbá, hogy érte szakítunk bűnös életünkkel és őbenne új életet találunk. Halál és feltámadás ez. Lelkünk újjászületése Krisztusban. Az ember annak lesz a tanítványa, akinek az életét látva úgy gondolja, hogy tanulhat tőle. Annál keressük életünk értelmét, akinek értelmes volt az élete. Azért akarunk Jézus tanítványai lenni, mert hisszük, hogy ő az élet, s benne találjuk meg az örök életet is.
Világosan láthatjuk, hogy a szeretet mindennapi megélése, a kereszthordozás és életünk felajánlása, csak a Krisztussal való személyes kapcsolatból származhat. A keresztény ember nem egy „kifutó modell", aminek lassan lejár az ideje. Krisztus újra és újra személyesen meghív embereket, hogy legyenek a tanítványai és kövessék őt. Ez a meghívás napjainkban nekünk szól, s elfogadásával Krisztust állítjuk életünk középpontjába. Nem önmagunkat és nem is a világot vagy a világ által nyújtott bármilyen ideig-óráig tartó értéket, hanem magát Krisztust és az ő örök igazságait. Amikor olyan emberekkel találkozunk, akik meg vannak ugyan keresztelve, de nem gyakorolják vallásukat, hamar ki szoktuk mondani róluk az elmarasztaló ítéletet, hogy hitetlenek. Pedig lehet, hogy csak arról van szó, hogy nincs személyes kapcsolatuk Krisztussal, s nem ismerik azt a forrást, amit ő jelent. Vezessük őket vissza a forráshoz, hogy újra megtanulják Krisztustól az igazi szeretetet, a szenvedést és az önfeláldozást!
© Horváth István Sándor

Imádság

Életem Ura, Jézus Krisztus! Készen állok arra, hogy tétovázás nélkül induljak és kövesselek téged! Tudom, hogy mennyire nehéz lesz ez az út számomra, de vállalom, mert ez vezet holt múltamból a jövő felé, az élet felé, az üdvösség felé. Nem tart vissza semmi. Nem hátráltathat semmi. Nem akadályozhat semmi. Te vagy számomra az út és te vagy a cél! Te légy vezetőm az örök élet felé! Te vagy az egyetlen, akiben megtalálom boldogságom és örök életem. Segíts, vezess, élj bennem! Adj erőt, hogy hűséges tanítványod és követőd legyek!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230702.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

2023. június 30., péntek

[Napi e-vangelium] 2023. július 01. szombat

2023. július 1. – Szombat

Evangélium

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom őt." A százados ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: Menj! – elmegy; a másiknak: Jöjj ide! – akkor hozzám jön; és szolgámnak: Tedd ezt! – és megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: „Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában, a választott nép fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírnak majd, és fájdalmukban csikorgatják fogukat." A századosnak pedig azt mondta Jézus: „Menj, és legyen úgy, amint hitted." És meggyógyult a szolga még abban az órában.
Ezután Jézus Péter házába ment. Látta, hogy annak anyósa lázas betegen fekszik. Megérintette kezét, mire a láz elhagyta őt. Fel is kelt, és szolgált neki. Amikor beesteledett, sok, ördögtől-megszállott embert vittek Jézushoz. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjék Izajás próféta jövendölése: „Gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket ő hordozta."
Mt 8,5-17

Elmélkedés

Első olvasásra szokásos csoda-elbeszélésnek tűnik számunkra a mai evangélium. Valaki Jézus segítségét kéri és ő eleget tesz a kérésnek, csodás módon meggyógyítja a beteg szolgát. De ha jobban odafigyelünk a történetre, akkor észrevesszük, hogy nem a beteg szolga áll az elbeszélés középpontjában, hanem a pogány katonatiszt, aki hittel fordul Jézushoz szolgája érdekében. A történet legfontosabb kijelentése az, amikor az Úr megdicséri az ő hitét: „Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben."
Hite mellett a százados tanúságot tesz tapintatosságáról és alázatáról is. Jól tudja, hogy Jézus, zsidó emberként nem léphet be házába, a törvények szerint tisztátalanná válna, ha betérne egy pogány személy házába. Ezért nem is ezt kéri, hanem csak egy gyógyító szót. Hiszi, hogy ennek a kimondott gyógyító szónak távolból is hatása, eredménye lesz. Katonaként jól tudja, hogy a parancsszónak milyen ereje van, beosztottjai engedelmesen teljesítik minden utasítását. Most nem parancsnokként áll Jézus elé, nem követelőzik és nem utasítást ad, hanem alázatosan kéri tőle, hogy szavának erejével segítsen beteg szolgáján. Kérésével beismeri, hogy az ő szavának ugyan nincs gyógyító ereje, de bízik abban, hogy Jézus szavának hatására szolgája meggyógyul.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A szeretet oly titokzatos számunkra, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi az a cselekedet, mozzanat vagy szó, ami felkelti a szeretet érzését szívünkben valaki iránt. És azt sem láthatjuk előre, hogy mi lesz az a cselekedetünk vagy szavunk, amely alapján felebarátunk megértheti, hogy szeretjük őt, mert ez a tett a mi szeretetünknek a jele. Ahhoz kérjük segítségedet, hogy szeretetünk soha ne merüljön ki szavakban, hanem cselekedetekben nyilvánuljon meg. Segíts minket abban, hogy tanításodat, a szeretet csodálatos üzenetét egyre jobban megértsük és meg is valósítsuk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230701.mp3

2023. június 29., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2023. június 30. péntek

2023. június 30. – Péntek

Evangélium

Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem." Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!" Erre a leprás azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt hozzá: „Nézd, ne mondd el ezt senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!"
Mt 8,1-4

Elmélkedés

Jézus hegyi beszédét Máté evangélista azzal a megjegyzéssel zárja, hogy az emberek elragadtatva hallgatták őt, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van (vö. Mt 7,29). E különleges hatalmat érezhette meg a leprás beteg is, aki a gyógyulás reményében fordult a mi Urunkhoz. Jogosan gondolhatta, hogy aki ilyen rendkívüli erővel tanít és nagy tömegek figyelnek szavára, az más módon is megmutathatja hatalmát. Ezért fordul hozzá így: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem." A gyógyulni vágyó leprás beteg kifejezi, hogy bízik Jézus gyógyító erejében: te meg tudsz tisztítani a leprától. Te képes vagy megszabadítani a betegségtől. Te meg tudsz engem gyógyítani.
A leprás személy tisztában volt azzal, hogy betegsége gyógyíthatatlan. Mivel abban a korban az orvosok nem tudtak hatékonyan javítani a leprások helyzetén, a betegség további terjedése megakadályozása érdekében a leprások külön, a lakott településeken kívül éltek, ami nem csupán helyileg jelentett elkülönülést, hanem a társadalomból való kizárást is eredményezte. Ha valaki mégis meggyógyult betegségéből, a pap nyilvánította őt egészségesnek és fogadta vissza a társadalmi közösségbe, ezért mondja a történetben Jézus a leprásnak, hogy mutassa meg magát a papnak.
Hiszek-e Jézus gyógyító, lélektisztító erejében?
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus, taníts bennünket a szeretetben való folyamatos, állandó növekedésre! Tanítsd a szülőket a felelősségvállalásra, a felelősségteljes gyermeknevelésre és a problémák szeretetben való megoldására! Indíts minden családot arra, hogy helyet adjanak otthonukban Istennek és bekapcsolódjanak az egyházi közösség nagy családjának életébe! Fogadják el a családok az Egyház segítségét és szolgálatát, hogy tanúságot tudjanak tenni Istenről, mint a családi értékek és boldogság igazi adományozójáról!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230630.mp3

2023. június 28., szerda

[Napi e-vangelium] 2023. június 29. csütörtök

2023. június 29. – Csütörtök, Szent Péter és Szent Pál apostolok

Evangélium

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?"
Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia."
Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is."
Mt 16,13-19

Elmélkedés

A hitvalló és a hithirdető
Szent Péter és Pál apostolok mai ünnepén az evangéliumban Simon Péter hitvallását olvassuk Jézusról: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Péter ekkor még nem érti egészen saját kijelentését, amelyet isteni kinyilatkoztatásra tett. Emberi elképzelése még más a Messiásról, mint ami Isten tervében szerepel, de hitvallása már magába foglalja mindannyiunk hitét Jézusról. Szent Péter ezért hitünk megvallásában példakép számunkra. Az üldöztetések és a szenvedések próbatételei sem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy hitünket megvalljuk. Sőt, éppen az ilyen időszakokban van szükség arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről.
A vallomást követően Jézus új nevet ad Simonnak, s ettől kezdve Péternek, azaz Sziklának nevezi őt. E névadás, névváltoztatás feltűnő, hiszen a többi apostolnak nem adott Jézus új nevet. Péter esetében sem csupán egy névről van szó, hanem arról, hogy egyúttal új küldetést is kapott Simon Péter, tudniillik azt, hogy a Mester által alapított közösség sziklaalapja legyen. Az evangéliumokat ismerve szinte egészen biztosak lehetünk abban, hogy Péter tudatában volt annak, hogy Mesterük különleges helyet szán neki a Tizenkettő testületében. Abból is következtethetünk különleges feladatára, hogy a többiek nevében ő szokott szólni, gondoljunk csak arra, amikor sokan elpártolnak Jézustól és ő megkérdezi apostolait, hogy ők is el akarják-e hagyni őt. Ekkor Péter veszi át a szót és ezt válaszolja: „Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás" (Jn 6,67-69). Ugyanerre utal az a tény is, hogy mindazon alkalmakkor, amikor Jézus csak három apostolát viszi magával például színeváltozásának helyére, a Tábor-hegyre vagy az Olajfák hegyén a Getszemáni-kertben is velük vonul félre, mindannyiszor Péter neve van elsőként említve.
Szent Pál nem tartozott a Tizenkettő testületéhez, mégis igazi apostol, s joggal nevezzük őt a nemzetek apostolának, a pogányok apostolának vagy a tizenharmadik apostolnak. A zsidó családban, de római állampolgárként született Saul Jeruzsálemben tanulta meg a farizeusi hagyományokat, s mint hithű, buzgó zsidó ember ellenséget látott az új hit terjesztőiben, Krisztus tanítványaiban, s azok üldözője lett. Életét a Damaszkusz felé vezető úton a feltámadt Krisztussal való találkozás titokzatos, látomásszerű élménye változtatta meg, s ennek hatására lett a keresztényüldözőből Krisztus tanítványa. Szent Pál megtérését nem tekinthetjük az ő emberi megfontolásból vagy gondolkodásból fakadó személyes döntésének, hanem Isten különleges beavatkozásának. Maga Pál is isteni kegyelemnek tartja azt, hogy Krisztus meghívta őt arra a feladatra, hogy a pogány népeknek hirdesse az evangéliumot. Ha meg szeretnénk fejteni, hogy miért volt oly nagy hatással Pál személye a korai keresztény Egyházra, s miért lehetett oly gyümölcsöző igehirdetése a pogány területeken, akkor felfedezhetjük, hogy megtérése pillanatától fogva Krisztus vált Pál életének középpontjává. Megismer egy új igazságot, Krisztus igazságát, s új életcélt kap, azt, hogy Krisztus éljen benne. Apostoli munkája csak azért lehetett sikeres, mert teljesen átadta magát Krisztusnak és az ő tanításának. Krisztus iránti szeretetének talán legszebb tanúbizonysága az, amit a Rómaiakhoz írt levelében ír: „Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van" (Róm 8,38-39).
Ahogyan Péter az Atya kinyilatkoztatására vallotta meg hitét Jézusról, s ahogyan Pált Isten erősítette meg az igehirdetés feladatában, ugyanúgy hitvallásunkban és hithirdetésünkben minket is segít Isten kegyelme.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Elvinni a szeretetet, a te szeretetedet az emberekhez, ez az apostoli lelkületet őrző Egyház feladata minden korban és napjainkban is. Add, hogy közösségben, valódi szeretetközösségben legyünk veled és egymással. Így válhatunk a szeretet tanúivá, a közösség szolgálóivá. A testvéri szeretet tesz bennünket valódi közösséggé, a szeretet Egyházává, amely ily módon jel lehet a világban élők felé, akik talán még személyesen nem ismerik, de szívük mélyén vágyakoznak az isteni szeretetre. Az irántad való szeretet adjon nekünk bátorságot és erőt az evangélium hirdetésére!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230629.mp3

2023. június 27., kedd

[Napi e-vangelium] 2023. június 28. szerda

2023. június 28. – Szerda

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e a tövisről szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre vetnek. Tehát: gyümölcseikről ismeritek fel őket."
Mt 7,15-20

Elmélkedés

Isten minden korban gondoskodik arról, hogy üzenete, tanítása eljusson az emberekhez. Az ószövetségi időkben prófétákat küldött, akik az ő akaratát, szándékait közvetítették az emberekhez. Az idők teljességében a Fiát, Jézust küldte el hozzánk. A következő évszázadokban egészen napjainkig minden időben felléptek olyan személyek, akik hitelesen közvetítették Isten üzenetét.
Emellett azonban mindig voltak a történelem folyamán, mind a Krisztus előtti, mind az őt követő idők során olyanok, akik elferdítették, meghamisították Isten üzenetét. Azt állították magukról, hogy Isten küldöttei, valójában egy könnyebb utat hirdettek, amely távol áll az evangéliumi úttól. Akik nehéznek találják a krisztusi követelményeket, szívesen hallgatnak az ilyen hamis prófétákra. Az ilyen hamis próféták különösen a végső idők bekövetkezte előtt fognak feltűnni, s a könnyelműen gondolkodók közül sokan fogják őket követni, mert nem ismerik fel, hogy eltorzított igazságot hirdetnek. A hamis próféták felismerése nem könnyű, mert azt a látszatot keltik, hogy Isten megbízása alapján munkálkodnak, valójában azonban felforgató, megtévesztő tevékenységet folytatnak.
Jézus figyelmeztetése mindannyiunknak szól. Legyünk bölcsek és kövessük a krisztusi tanítást!
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes, hangtalan munkát, akár hősies elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230628.mp3

2023. június 26., hétfő

[Napi e-vangelium] 2023. június 27. kedd

2023. június 27. – Kedd, Szent László király

Evangélium

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?" Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták."
Mt 22,34-40

Elmélkedés

Egy törvénytudó a legfőbb parancsról kérdezi Jézust a mai evangélium szerint. Máté evangélista „alattomos szándékúnak" nevezi a kérdezőt, ami vélhetően arra utal, hogy a farizeusok sokszor a vitatkozás szándékával fordultak Jézushoz, és azt remélték, hogy olyat fog mondani, ami miatt vádolhatják, elítélhetik. Ebben az esetben a kérdező próbára akarhatta tenni a tanítóként fellépő Jézust, hogy valóban ismeri-e a törvényeket, kiigazodik-e a több száz előírás között. Jézus nem jön zavarba a kérdéstől, hanem rögtön válaszol. Feleletében az Isten iránti szeretetet teszi az első helyre, majd pedig rögtön utána az embertárs felé megnyilvánuló szeretetet. Az Isten iránti szeretetre vonatkozóan idézi a Második Törvénykönyvet (vö. MTörv 6,4-5), majd pedig a felebaráti szeretetet illetően a Leviták könyvét (vö. Lev 19,8). Nincs semmi új a válaszban, hiszen mindkettőt tartalmazta az ószövetségi törvény.
Újdonságot inkább abban vélünk felfedezni, hogy ezt a kettőt Jézus egymáshoz kapcsolja. Valójában tehát egyetlen törvény nevezhető a legfőbb parancsnak, mégpedig a szeretet törvénye, s ez a szeretet két irányba, Isten felé és a felebarát felé mutatkozik meg. Ha Isten bennünk él, akkor bennünk él a szeretet is.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, te nem akarsz bennünket kényszeríteni, még a boldogságot, a boldog életet sem akarod ránk kényszeríteni. Inkább felkínálod ajándékodat, segítségedet, kegyelmedet. Minden szentmisében csodálatos ünnepre hívsz bennünket. Meghívsz minket, hogy hallgassuk tanításodat, az örök élet felé irányt mutató isteni szavadat. És meghívsz minket az ünnepi asztalhoz, az oltárhoz, hogy Krisztus testével táplálkozzunk. Szeretetteljes hívásodat örömmel fogadjuk el. Élj bennünk, Istenünk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230627.mp3

2023. június 25., vasárnap

[Napi e-vangelium] 2023. június 26. hétfő

2023. június 26. – Hétfő

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: „Hadd vegyem ki szemedből a szálkát!", holott a te szemedben gerenda van? Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!
Mt 7,1-5

Elmélkedés

Jézus hegyi beszédben mondott felszólítását olvassuk az evangéliumban: „Ne ítélkezzetek!" A mindennapi élethelyzetekben sok esetben előfordul, hogy véleményt mondunk valakiről vagy valaki viselkedéséről, cselekedetéről. Nem biztos, hogy bárki is kérdezte véleményünket, de mi fontosnak tartjuk azt közölni. És ekkor elmondjuk a véleményünket, amely sokszor bizony negatív, elítélő, s eszünkbe sem jut, hogy megbántjuk vele felebarátunkat. Önmagában a vélemény-nyilvánítással nem volna gond, de azzal már igen, hogy erkölcsileg minősítjük az illetőt vagy cselekedetét, egyértelműen kimondjuk, hogy az rossz. Pozitív ítéletet is meg szoktunk fogalmazni, de sajnos ritkábban. Minden ítéletalkotás mögött az áll, hogy azt gondoljuk, hogy jól ismerjük a cselekvő személyt és a körülményeket, s mi abban a helyzetben vagyunk, hogy helyesen tudjuk megítélni a történteket. Lássuk be: ítéleteink a legtöbb esetben elhamarkodottak, felületesek, túlzottan negatívak.
Valójában egyedül Isten ismeri legjobban az embert, a szívek mélyén húzódó emberi szándékokat és indítékokat. Egyedül neki van joga megítélni az embereket, mert ő igazságos. Óvakodjunk attól, hogy igazságtalan ítéleteket fogalmazzunk meg embertársainkról, hogy mi magunk is számíthassunk Isten igazságos, ugyanakkor irgalmas ítéletére!
© Horváth István Sándor

Imádság

Úr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg. Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük jelenlétedet más testvéreink között is! Tégy eggyé bennünket!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230626.mp3

2023. július 1., szombat

2023. június 30., péntek

2023. június 29., csütörtök

2023. június 28., szerda

2023. június 27., kedd

2023. június 26., hétfő

2023. június 25., vasárnap

Blogarchívum