[Evangelium] 2014-12-06

2014. december 6. – Szombat

Nyilvános működése idején Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a
zsinagógákban, hirdette országának örömhírét, meggyógyított minden
betegséget és minden bajt. Ahogy végignézett az embereken, megesett a
szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok:
elcsigázottak és kimerültek. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az
aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön
munkásokat aratásába!" Akkor összehívta tizenkét tanítványát, és hatalmat
adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak
minden betegséget és minden bajt. Majd elküldte őket, és megparancsolta
nekik: „Menjetek Izrael házának elveszett juhaihoz! Menjetek és
hirdessétek: közel van a mennyek országa. Gyógyítsatok betegeket,
támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki
ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!"
Mt 9,35-10,1.6-8

Elmélkedés:

Az Isten országa örömhírének hirdetéséről, a betegek gyógyításáról és a
tanításról számol be a mai szakasz kezdetén Máté evangélista, mint Jézus
olyan cselekedeteiről, amelyek a messiási idők elérkezéséről tanúskodnak.
Majd pedig szintén ezekről hallunk, amikor Jézus útnak indítja tizenkét
tanítványát, hogy az ő nevében tevékenykedjenek. Ők pedig elindulnak, hogy
Mesterük nevében szavukkal és cselekedeteikkel tanúskodjanak arról, hogy
új idő kezdődött a történelemben, elkezdődött Isten országának
megvalósulása, beköszöntött a kegyelem új ideje, eljött a Megváltó
korszaka. Isten Fia, Jézus Krisztus tehát emberek, egyszerű, halandó
emberek segítségét, szolgálatát kéri ahhoz, hogy a messiási korszak
elérkezésének híre eljusson minél több emberhez.
Ezekben az adventi napokban arra készülünk, hogy újra átéljük a messiási
várakozást, megünnepeljük a Megváltó világrajöttét és a végső időkben
bekövetkező második jövetelére gondoljunk. Mivel azonban a kegyelem ideje
nem csak számomra jött el, hanem korunk minden embere számára, Isten engem
is meghív, hogy küldötteként elmondjam másoknak az örömhírt. Ne becsüljem
tehát le képességeimet, s ne tartsam magamat alkalmatlannak e küldetésre!
Isten meghív, hogy a kegyelem idejének hírvivője legyek. Meghív, hogy
örömhírt vigyek a reményvesztett, megváltást váró embereknek.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nagyirgalmú Atyánk, a szent év legyen a kitárulkozás, a dialógus és a
találkozás ideje mindazokkal, akik Krisztusban hisznek, és más vallások
követőivel: mérhetetlen szeretetedben légy gazdagon irgalmas mindenki
iránt. Dicsérünk téged, Atyánk, mindörökké!
Szent II. János Pál pápa

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-06
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141206.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2014-12-05

2014. december 5. - Péntek

Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt
kiáltozták: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!" Amint hazaérkezett, bementek
hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni
rajtatok?" „Hisszük, Uram!" – felelték azok. Akkor megérintette szemüket,
és így szólt: „Legyen a hitetek szerint!" Erre megnyílt a szemük. Jézus
pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!" Ám azok
elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Mt 9,27-31

Elmélkedés:

Jézus gyógyításairól, mint a messiási idők jeléről ezen a héten már szót
ejtettünk. Ma szintén egy ilyen csodával, jellel találkozunk az
evangéliumban. Két vak ember fordul Jézushoz és segítségét kérik. Nincs
abban semmi különös, hogy egy vak látni szeretne, s ennek érdekében olyan
személytől kér segítséget, aki másokat már meg tudott szabadítani
betegségükből, az viszont már figyelemreméltó, hogy „Dávid fiának" nevezik
azt, akitől gyógyulásukat várják (vö. Mt 9,27). E sajátos megszólítás
hátterében az a Jézus korában általánosan elterjedt felfogás áll, amely
szerint az eljövendő messiás a zsidó történelem egyik legfontosabb
uralkodója, Dávid király leszármazottja lesz. A messiásról szóló prófétai
jövendölések ugyanis említést tesznek arról, hogy Dávid családjából
származik majd a messiás, s e jövendöléseket a vallásos zsidók többsége
jól ismerte, minden bizonnyal a történetben szereplő két vak is. A csodát,
a látást, szemük gyógyulását tehát Jézustól, a Messiástól várják,
legalábbis erre utal a „Dávid fia" kifejezés.
Mindezek fényében könnyebben megértjük Jézus kérését arra vonatkozóan,
hogy a meggyógyult vakok ne beszéljenek a velük történtekről. Nem akarta
ugyanis erősíteni azt a téves korabeli várakozást, amely szerint inkább
király vagy uralkodó, mintsem szenvedő szolga lesz a messiás. Én milyen
messiást, megváltót várok?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, tégy engem békéd eszközévé. Hadd vigyem a szeretetet, ahol a
gyűlölet uralkodik, a megbocsátást oda, ahol a vétek él. Hogy egyességre
hozzam azokat, akik széthúzásban élnek, s az igazságot vigyem oda, ahol a
tévely az úr. Hadd vigyem a hitet, hogy szétoszlassam a sötétséget, s az
örömöt vigyem oda, ahol szenvedés az élet.
Assisi Szent Ferenc

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-05
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141205.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2014-12-04

2014. december 4. - Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Nem mindaz, aki azt
mondja nekem: Uram, Uram! – jut be a mennyek országába, hanem csak az, aki
teljesíti mennyei Atyám akaratát. Aki hallgatja tanításomat, és tettekre
is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt
a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem
dőlt össze, mert sziklára épült. Mindaz pedig, aki hallgatja ugyan
tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát
homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és
rázúdult a házra. Az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle."
Mt 7,21.24-27

Elmélkedés:

A mai evangéliumi részlet a homokra és sziklára épült házról szól. A vihar
idején a homokra épült ház könnyedén összeomlik, míg a szikla alapra épült
kiállja az időjárás viszontagságait. Jézus ezzel a nagyon szemléletes
példázattal mutatja be azokat, akik nem váltják tettekre tanítását,
illetve azokat, akik tanítása szerint élnek. A példabeszéd mondanivalója,
üzenete összecseng az újszövetségi Szentírás egy kevésbé közismert,
ritkábban idézett szakaszával, nevezetesen Szent Jakab apostol levelének
következő soraival: „ha valaki hallgatja az igét és nem cselekszi,
hasonlít ahhoz az emberhez, aki a saját arcát a tükörben szemléli; ha
megnézte magát és elment, rögtön elfelejti, hogy milyen volt. Aki azonban
gondosan beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad abban, s
annak nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója, az boldog
lesz tette által" (Jak 1,23-25). Mindkét részlet azt sugallja, hogy nem
elégedhetünk meg az isteni tanítás hallgatásával, hanem azt meg is kell
valósítanunk életünkben.
A példabeszéd megszólít minket, tükröt tart elénk. Ez a különleges tükör
valójában az önismeret eszköze. Megláthatom benne magamat, mégpedig
olyannak, amilyennek Isten lát engem. Ehhez csupán annyit kell tennem,
hogy őszintén válaszolok a kérdésre: mire, kire építem életemet?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra
mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon
kövessenek Téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az
evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a Te igéd
igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-04
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141204.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2014-12-03

2014. december 3. - Szerda

Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre,
és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat,
vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket.
Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek,
a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és
magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így
szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem,
és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne
dőljenek az úton." A tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk
itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?" Jézus
megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?" „Hét, és néhány apró halunk" –
felelték. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán
fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta
tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és
jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.
Mt 15,29-37

Elmélkedés:

A mai evangélium első részében a betegeket gyógyító Jézusról olvasunk.
Sokatmondó, ahogyan felmegy a hegyre és leül. Szokásait ismerve arra
következtethetünk ebből, hogy tanítani készül a népet. A helyzet azonban
változik. Úgy tűnik, hogy az emberek nem elsősorban az isteni tanítás
hallgatásának vágyával érkeznek, hanem azért, hogy betegeik számára
gyógyulást kérjenek. A mi Urunk ezt felismeri és külön kérés nélkül is
meggyógyítja a különféle bajokban szenvedőket.
A mai részlet második felében a csodálatos kenyérszaporításról olvasunk.
Vegyük észre a két rész közötti időbeli ugrást! A kenyérszaporítás
csodáját ugyanis Jézus azzal vezeti be, hogy azért akar enni adni a
népnek, mert „már harmadnapja kitartanak mellette" (Mt 15,32). Mi történt
ebben a három napban? Joggal feltételezzük, hogy tanított, illetve tovább
folytatta a gyógyításokat. Ezt követően történik meg a csoda: a mindössze
hét kenyérből és néhány apró halból Jézus jóllakatja a népet, amelynek
száma akár néhány ezer is lehetett.
A két részletesen lejegyzett és a külön nem említett tevékenységek, azaz a
gyógyítások és a kenyérszaporítás, illetve a tanítás összekötő kapcsa,
hogy mindezek a messiási idők jelei, és éppen ezért olvassuk most, az
adventi időben, amikor a Messiás, a Megváltó jövetelére készülünk.
Felismerem-e az idők jeleit? Meghallom-e az Úr szavában a bűnbánatra
indító figyelmeztetést? Felismerem-e cselekedeteiben az irgalmas Isten
jeleit?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Adj, Uram, éber szívet, hogy annak figyelmét semmi kíváncsi gondolat Tőled
el ne terelje, adj nemes szívet, hogy azt semmi hitvány érzelem földre ne
teperje, adj egyenes szívet, hogy azt semmiféle mellékszándék el ne
görbítse, maga felé ne hajlítsa, adj erős szívet, hogy azt semmi
viszontagság meg ne törje, adj szabad szívet, hogy azt semmiféle erőszakos
érzelem magához ne fűzhesse. Adj, Uram, Istenem, Téged megismerő értelmet,
Téged kereső buzgalmat, Téged megtaláló bölcsességet, add, hogy életem
Előtted kedves legyen, állhatatosságom téged bízvást várjon, és adj
bizodalmat, mely Téged végtére átkarolhasson.
Aquinói Szent Tamás

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-03
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141203.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2014-12-02

2014. december 2. - Kedd

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus
felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám,
mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől,
és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent
átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az
Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja
jelenteni." Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta:
„Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és
király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani,
amit ti hallotok, de nem hallotta."
Lk 10,21-24

Elmélkedés:

A tegnapi gondolatokat folytatva, adventi szókincsünk felfrissítéséhez ma
Jézustól tanulunk új szavakat. Miután a tanítványok visszatérnek útjukról,
örömmel beszélnek arról, milyen eredménnyel járt az, hogy Mesterük nevében
tanítottak és gyógyítottak. Örömteli és lelkes beszámolójukat hallván
Jézus felujjong és imádkozik. Az ő számára ugyan nem volt újdonság
magasztalni az Atyát, dicsőíteni őt, hálát adni neki, de a tanítványokra,
akik hallották imáját, az újdonság erejével hatottak szavai. Talán még
sosem hallottak senkit így beszélni Istenhez. Talán még senki szájából nem
hallottak ilyen őszinte örömből fakadó imát. Talán soha nem gondoltak
korábban arra, hogy ők is ilyen lelkesedéssel forduljanak Istenhez.
Biztosak lehetünk abban, hogy Jézusnak az Atyával való egységéből fakadó
imája nagy hatással volt rájuk.
A mindenható Istent áldani, magasztalni, dicsérni és dicsőíteni, továbbá
neki hálát adni – ezt tanítja ma nekünk Jézus. Ezekkel az új szavakkal
érdemes felfrissítenünk adventi szókincsünket, imaéletünket. Kérjük a
Szentlélekben felujjongó Jézust: Urunk, küldd el nekünk Lelkedet, hogy ő
szóljon általunk, belőlünk, amikor a mennyei Atyához imádkozunk! A
Szentlélek tanítson meg bennünket a bizalomteljes, a szeretetből fakadó,
az Isten dicsőségét elismerő és az isteni akaratot mindenkor elfogadni
kész imára!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne
gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk
Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat.
Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig
leborulni Istenséged titka előtt.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-02
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141202.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2014-12-01

2014. december 1. - Hétfő

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy pogány százados
járult eléje, és így szólt: „Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és
szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom." A százados
ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak
egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt
ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: „Menj!" –
elmegy; a másiknak: „Jöjj ide!" – akkor hozzám jön; és szolgámnak: „Tedd
ezt!" – és megteszi."
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez:
„Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért
azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és
asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában."
Mt 8,5-11

Elmélkedés:

Az adventi időszak kezdetén új szavakkal frissítjük szókincsünket.
Valójában nem is újak e szavak, kifejezések, fogalmak, hanem talán csak
megfeledkeztünk róluk egy ideje. Értelmüket jól ismerjük, s értékük most
újra fontossá vált. Várakozás, készület, csend, virrasztás, eljövetel,
vágyakozás, újrakezdés. Adventi szavaink jelzik: új idő kezdődött.
Az evangéliumban egy katonatisztről olvasunk, aki szintén felfrissíti
szókincsét, mert olyan helyzetbe kerül, hogy szükségét látja új stílusban
beszélni. Beosztottjaihoz kemény, határozott, utasító, parancsoló módon
szól, most viszont, amikor Jézust szólítja meg, hangja elcsendesedik,
alázatosságról árulkodik, bizalomról tanúskodik. Mert kérni csak
alázattal, bizalommal érdemes. A százados nem követelőzik, hanem szerényen
kér. Azt kéri Jézustól, hogy gyógyítsa meg szolgáját. A mi Urunk szívesen
indulna is azonnal, de ekkor a katona újabb tanújelét adja szerénységének,
bizalmának, hitének. Kifejezi, hogy méltatlan arra, hogy Jézus a házába
jöjjön, otthonába lépjen, ezért azzal is megelégszik, ha néhány szót vagy
egy fohászt mond a gyógyulás érdekében. Ezt mondja: „Uram, nem vagyok
méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az
én szolgám" (Mt 8,8).
Itt az ideje, hogy Istennel való beszélgetéseimben, imáimban új szavakat,
új stílust, új hangot használjak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Jöjj el népek várakozása, Úr Jézus, örvendeztess meg minket isteni
jelenléteddel. Nagy szükségünk van tanácsra, segítségre, oltalomra. Ha
saját erőnkből akarunk választani jó és rossz között, könnyen tévedésbe
esünk, s észrevétlenül a csalárdság áldozatai leszünk. Ha jók szeretnénk
lenni hiányzik belőlünk az erő és a bizalom. amikor ellene akarunk
szegülni a gonosznak, gyakran gyöngének bizonyulunk és alul maradunk. Jöjj
Uram, világosítsd meg vakságunkat, jöjj segítségére a gyarló gyönge
embernek. Jöjj el isteni dicsőség fénye! Jöjj el isteni erő és bölcsesség,
tedd fényessé éjszakánkat, oltalmazz a veszélyben, tedd látóvá
vakságunkat, erősítsd bátorságunkat, vezess kezeddel fogva minket, hogy
hűségesen, szent akaratod szerint járjunk földi zarándokutunkon, míg végül
fölveszel az örök hazába, amelyet te alapítottál, és magad építettél fel.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-01
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141201.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2014-11-30

2014. november 30. – Advent 1. vasárnapja

Abban az időben Jézus így tanított: Vigyázzatok és virrasszatok! Nem
tudjátok, mikor jön el az idő. Az idegenbe induló ember is, amikor
otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga
feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon.
Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura:
lehet, hogy este, vagy éjfélkor; kakasszóra, vagy reggel. Ne találjon alva
benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek
mondom: Virrasszatok!
Mk 13,33-37

Elmélkedés:

Egy angyal megérint
A karácsonyi ünnepre készülvén - mert bizony ideje már most elkezdenünk a
készületet - Rembrand József álma című festményét szemlélem. A jelenet a
betlehemi istállóban játszódik Jézus világrajötte utáni órákban. A kép
középpontjában Mária pihen a szalmán, karjai között kendőjébe takarva a
kis Jézus. Mária alszik, álmában karolja át a Megváltót, aki alig látszik.
A háta mögött imára kulcsolt kézzel József pihen, ő is alszik. A festmény
harmadik alakja, akiből a fény árad, egy angyal, az Isten küldötte, aki
mutatóujjával megérinti József vállát. Éppen azt készül elmondani
Józsefnek, hogy még azon éjjel menekülnie kell Egyiptomba, mert Heródes
halálra keresi az újszülött gyermeket. A kép által rögzített pillanat
folytatásaként József kinyitja szemét, felkel és pakolni kezdi kevéske
holmijukat. Mozdulataiban nincs sietség. A figyelmeztetést időben kapta.
Miután kivezette a felmálházott szamarat az ajtó elé, visszalép az
istállóba, még egyszer körbenéz a szegényes helyen, majd Máriához hajol,
csendesen ébreszti, hogy a gyermek fel ne ébredjen, aztán indulnak messzi
országba, menekülnek.
Advent első vasárnapján azzal a szándékkal is felidézhetném e jelenetet,
hogy már most, az adventi készület kezdetén gondoljunk arra, hogy hová
kell elindulnunk és megérkeznünk, kivel találkozhatunk és milyen öröm vár
majd minket karácsony ünnepén. Emellett gondoljunk most arra, hogy egy
angyal, akit Isten küld, hozzánk lép, megérint minket, üzenetet hoz. Egy
angyal fel akar ébreszteni, útnak szeretne indítani minket. Ne
villámcsapásszerű ébresztésre gondoljunk, hanem csak egy gyengéd
érintésre. Nem kell kapkodnunk, nem kell sietnünk, minket most nem
üldöznek, nem kell menekülnünk. Van még időnk, a figyelmeztetést időben
kaptuk. Ébredjünk, itt az ideje a készülődésnek, induljunk! Az
evangéliumban éjszakai virrasztásról, éberségről, készületről,
várakozásról olvasunk. Arról, hogy egy ember idegenbe indul, elhagyja
otthonát, mindenét a szolgákra bízza, a kapuőrnek pedig megparancsolja,
hogy virrasszon, éberen várja visszatértét (vö. Mk 13,34). Az advent
jegyében helyénvaló éberen virrasztó kapuőrnek tekintenünk magunkat, de
mégis vegyük inkább a bátorságot, hogy a ház tulajdonosai vagyunk, akik
éppen útnak indulunk. A korábbi években már vigyáztunk eleget a házunkra,
vagyonunkra, életünkre, most ideje kilépnünk a magunk világából. Ideje
elindulnunk egy szegényesnek tűnő hely felé, amely megújulást, megváltást,
újjászületést tartogat számunkra. Vásárlások és rohangálások nélkül el
tudom képzelni az adventet. A sötétben gyengén világító fény nélkül már
nehezen. Csend nélkül, hallgatás nélkül, álom nélkül, üzenet nélkül,
érintés nélkül, indulás nélkül, találkozás nélkül már biztosan nem. Miként
a betlehemi Gyermek nélkül is elképzelhetetlen a karácsony.
Az adventi koszorún a négy közül egy gyertyát gyújtunk meg a mai
vasárnapon. Legyen ez az első az indulás gyertyája! Gondolj arra, hogy egy
angyal megérintett! Kelj fel és indulj!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk és Megváltónk! Küldötted érintésére, a te üzenetedre elindulunk
adventi utunkon. Elindulunk az úton, amely Betlehem felé vezet. Szívünkben
él az elhatározás, hogy jótettekkel siessünk feléd. Segíts minket, hogy ne
maradjon csupán elhatározás ez a szándékunk, hanem valóban elinduljunk.
Köszönjük, hogy nekünk adod az adventi készület idejét. Adj nekünk erőt,
hogy haladjunk a lelki felkészülés útján és találkozhassunk veled, az
Isten Fiával. Adj bátorságot az induláshoz!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-30
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141130.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium