2008. szeptember 20., szombat

[Evangelium] 2008-09-20

2008. szeptember 20. - Szombat

Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a
példabeszédet mondta nekik: "Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett,
némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak
felcsipegették. Némely mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt,
mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek
felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt,
és százszoros termést hozott." E szavak után Jézus felkiáltott: "Akinek
füle van, hallja meg!"
Akkor megkérdezték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így
válaszolt: "Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait.
A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak,
halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az
útfélre eső mag azokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az
ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így ne is
üdvözüljenek. A köves talajra hullott mag azokat jelenti, akik
meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük
gyökeret. Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek
közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet
gondjai, gazdagsága és élvezetei elfojtják bennük a növekedést, és termést
nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják
az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak
állhatatosságban."
Lk 8,4-15

Elmélkedés:

Az igehirdetőt, aki isteni hívásra vállalkozik a magvetésre, azaz Isten
tanításának a továbbadására, nem keserítheti el az a tény, hogy munkájának
egy része hiábavaló. Vannak, aki hallgatnak az általa közvetített
tanításra, de vannak, akik nem. Ez a jézusi példabeszéd azért tetszik
nekem, mert nagyon realista, a valóságról szól. Hiszen nem ábrándozhatunk
arról, hogy majd mindenki ujjongva és lelkesen hallgatja a szavakat,
főként amiatt nem, hogy a keresztény tanítás mindennapi megvalósítása
bizony nehézségekkel is jár. Egyesek ugyan hallják a tanítást, de nem
éreznek magukban késztetést arra, hogy úgy is éljenek. Öröm tölti el
viszont az igehirdetőt amiatt, hogy munkájának eredménye is van, egyesek
bőséges termést hoznak, s megvalósítják mindazt, amiről az üdvösség
tanítása szól.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel felajánlod szavadat és
tanításodat. Ahogy a magvető nem tesz különbséget a földre vonatkozóan,
hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a
gazdaghoz, a szegényhez, a bölcshöz, a tudatlanhoz, a buzgóhoz, a
lustához, a bátorhoz és a gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz
mindenkihez.
Add, Uram, hogy tanításodat figyelemmel hallgassam és állandóan eszemben
tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam.
Aranyszájú Szent János
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. szeptember 19., péntek

[Evangelium] 2008-09-19

2008. szeptember 19. - Péntek

Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és
hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony,
akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított:
Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes
intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik
vagyonukból gondoskodtak róla.
Lk 8,1-3

Elmélkedés:

A tizenkét apostol mellett asszonyok alkotják azoknak a második
csoportját, akik Jézussal vannak tanító körútja során. Lukács evangélista
fontosnak tartja jelenlétük és mindennapi szolgálatuk kihangsúlyozását.
Azt jelzi ezzel, hogy az Isten Országáról szóló tanítás mindenkinek, tehát
a nőknek is szól. Lukács azt is említi, hogy ezek a nők mind köszönhetnek
valamit Jézusnak, valamennyiüket megszabadította valamilyen rossztól. Mind
éppen e szabadítás révén kerültek az Úrral kapcsolatba, s nem bizonyultak
hálátlannak, hanem szeretettel segítették őt.
Mit kaptam én Jézustól? Mit segíthetek neki?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Áldjon meg benneteket az Úr és őrizzen meg titeket. Mutassa meg nektek
orcáját és könyörüljön rajtatok. Fordítsa felétek arcát és adjon nektek,
nővéreimnek és leányaimnak békességet, és mindazoknak, akik közétek
jönnek, és meg is maradnak közösségetekben, és a többi most élő és
eljövendő nővérnek is, akik mindvégig állhatatosan kitartanak a szegény
úrnők monostoraiban.
A mennyei Atya adja meg nektek és erősítse is meg rajtatok ezt a
szentséges áldást a mennyben és a földön: a földön, a küzdő Egyház szolgái
és szolgálói között, sokszorozza meg bennetek kegyelmét és erejét, a
mennyben pedig, a győzelmes Egyház szent férfiai és szent asszonyai
között, magasztaljon fel és dicsőítsen meg benneteket!
Assisi Szent Klára áldása
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. szeptember 18., csütörtök

[Evangelium] 2008-09-18

2008. szeptember 18. - Csütörtök

Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért
hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő.
Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben,
alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál.
Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és
csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a
vendéglátó farizeus így szólt magában: "Ha ez próféta volna, tudná, hogy
ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő." Jézus akkor hozzá
fordult: "Simon, mondanék neked valamit." Az így válaszolt: "Mester,
beszélj!" "Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral
tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte
tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?" "Úgy gondolom az,
akinek többet engedett el" - felelte Simon. "Helyesen ítéltél" -
válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: "Látod
ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez
viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem
adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött.
Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra.
Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett.
Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret." Aztán így szólt az
asszonyhoz: "Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!"
Lk 7,36-50

Elmélkedés:

"Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett" - mondja Jézus a bűnös
asszonynak a mai evangélium szerint. A Jézus iránti szeretet arra indítja
az asszonyt, hogy megmossa Jézus lábát, hajával megtörölje és illatos
olajjal bekenje. Az asszonyt olyan kötelező udvariassági cselekedetet tesz
ezzel, amit a farizeus vendéglátóként elmulasztott. Simon farizeus talán
észre sem veszi saját mulasztását, s talán nem is gondol arra, hogy
megsértette a vendégszeretet előírásait, jogot tart arra, hogy ítéletet
mondjon az asszony felett, de ugyanakkor Jézus felett is, amiért megengedi
e bűnösnek a közeledést. Az asszonyban éppen az a Jézus iránti szeretet
van meg, ami hiányzik a farizeusból. E szeretet bűnbocsánatot jelent
számára.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Dicsérünk téged, láthatatlan Atyánk, halhatatlanságunk ajándékozója. Te
vagy az élet forrása, a világosság forrása, a kegyelem és az igazság
forrása. Szereted az embereket, és különösképp is a szegényeket.
Mindenkinek kész vagy megbocsátani, és Fiad által mindenkit magadhoz
hívsz.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. szeptember 17., szerda

[Evangelium] 2008-09-17

2008. szeptember 17. - Szerda

Egy alkalommal Jézus így szólt a néphez: "Kihez hasonlítsam e nemzedék
fiait? Kihez is hasonlítanak? Olyanok, mint az utcán tanyázó gyermekek,
akik így kiáltoznak egymáshoz:
"Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok."
Eljött Keresztelő János: kenyeret nem eszik, bort nem iszik. Erre azt
mondjátok: "Ördöge van." Eljött az Emberfia, eszik és iszik. Erre meg azt
mondjátok: "Nézd a falánk és borissza embert, a vámosok és a bűnösök
barátját!" Az Isten bölcsességét azonban fiai igazolták."
Lk 7,31-35

Elmélkedés:

Vannak olyan emberek, akik mindig a saját fejük után mennek, állandóan a
maguk elképzeléseit akarják megvalósítani, s nem törődnek mások
véleményével vagy figyelmeztetésével. Ők azok, akik senkire sem
hallgatnak. A mai evangélium olyanokról szól, akik még Jézusra sem
hallgatnak. Mások szívesen mennek hozzá még távoli vidékekről is, hogy
hallgassák tanítását, de ők nem szívlelik meg szavait. Érdekes, hogy Jézus
ugyan szóvá teszi ezt, még bosszantja fel magát. Nem lesz indulatos és nem
akarja erőszakkal megtéríteni őket. Meghagyja szabad akaratukat és
döntésüket. Jól tudja, hogy ezekkel az emberekkel nem lehet sokat kezdeni,
mert ők nem magukban keresik a hibát, hanem a nekik szóló tanításban vagy
tanítóban. Tudja, hogy igazat tanít, s szavait az ő cselekedetei
igazolják.
Hallgatok-e nekem szóló szavára?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Én Uram, Istenem, te csak attól vagy távol, aki maga távolodik el tőled.
Minden pillanatban szerethetlek, és így minden az enyém lehet: Isten az
enyém és minden az enyém, ha szeretek! Isten maga az enyém és énértem van!
Krisztus is az enyém, egészen értem van!
Keresztes Szent János

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Örömmel jelzem, hogy ezen a héten elérkezünk ahhoz, hogy immár 15 ezer
személy olvassa az E-vangéliumot.
Ebből az alkalomból ismét 2 szentírás keresi gazdáját. Az egyiket a 15
ezredik feliratkozó kapja ajándékba, a másikat pedig az, aki őneki ajánlja
az e-vangéliumot.
Köszönöm, hogy eddig is és ezután is lelkesen terjesztitek Krisztus
evangéliumát.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. szeptember 16., kedd

[Evangelium] 2008-09-16

2008. szeptember 16. - Kedd

Abban az időben: Jézus elment Naim városába. Vele mentek tanítványai és
nyomukban nagy népsokaság. Amikor a város kapujához közeledett, halottat
hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát. Az édesanyát sokan kísérték a
városból. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve, és így szólt
hozzá: "Ne sírj!" Azután odalépett a koporsóhoz, és megérintette azt. Erre
a halottvivők megálltak. Ő pedig így szólt: "Ifjú, mondom neked, kelj
föl!" A halott felült, és beszélni kezdett. Ekkor Jézus átadta őt
anyjának.
Lk 7,11-17

Elmélkedés:

Az életet adó Jézussal találkozhatunk a mai evangéliumban. Jézussal, aki
együttérez a gyászoló édesanyával, aki fiának halálával azt az egyetlen
ember veszítette el, akire számíthatott volna idős korában. Jézussal, aki
nem csupán szavakkal nyújt vigaszt az özvegynek, hanem cselekedetével is.
Kérés nélkül cselekszik, s tettének nincs semmi feltétele. Részvét és
szeretet indítja erre.
A gyászban vagy életünk más, különösen nehéz helyzeteiben sokszor csak
vigasztaló szavakra számíthatunk az emberektől. Jézus ennél sokkal többet
képes adni nekünk. A feltámadást, az új életet. Fogadjuk el ezt, mint
szeretetének jelét.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ajándékozd nekem, jóságos Uram, kegyelmedet; az legyen velem, és Te
tevékenykedj bennem! Maradj velem a végső beteljesedésig! Akaratod legyen
a saját törekvésem: azt szeretném követni, mindenben egyetértve vele.
Engedd, hogy Benned találjam meg megnyugvásomat, mert egyedül Te vagy a
béke. Rajtad kívül csak viharok és zavarok találhatók itt a földön, Te
azonban a legfőbb jó vagy, a szív öröme örökkön örökké.
Aquinói Szent Tamás

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Örömmel jelzem, hogy ezen a héten elérkezünk ahhoz, hogy immár 15 ezer
személy olvassa az E-vangéliumot.
Ebből az alkalomból ismét 2 szentírás keresi gazdáját. Az egyiket a 15
ezredik feliratkozó kapja ajándékba, a másikat pedig az, aki őneki ajánlja
az e-vangéliumot.
Köszönöm, hogy eddig is és ezután is lelkesen terjesztitek Krisztus
evangéliumát.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. szeptember 15., hétfő

[Evangelium] 2008-09-15

2008. szeptember 15. - Hétfő, a fájdalmas Szűzanya

Nagypénteken: Jézus keresztje mellett ott állt anyja, valamint anyjának
nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt, és Mária Magdolna. Amikor Jézus
látta, hogy ott áll anyja és a tanítvány, akit szeretett, így szólt
anyjához: "Asszony, íme, a te fiad!" Azután a tanítványhoz szólt: "Íme, a
te anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány.
Jn 19,25-27

Elmélkedés:

Temetések alkalmával elő szokott fordulni, hogy a gyászolók közül valaki
rosszul lesz. A többiek széket hoznak neki, leültetik. Például egy
édesanyával fordulhat elő ilyen, ha elveszíti gyermekét.
Ha erre gondolunk, csodálattal tekintünk Máriára, aki ott "áll" a kereszt
alatt. Minden másnál fájdalmasabb lehetett számára, amikor fia szenvedését
és halálát végignézte, de ott van, ott áll a keresztnél. Csodálandó az ő
lelki ereje. Amikor Jézus támaszul állítja mellé János apostolt, akkor nem
azért van mert ebben az órában van szüksége támaszra, hanem azért, mert
később életében lesz szüksége pártfogóra fiának halála után.
Vajon én tudom-e erős lélekkel fogadni és hordozni életem keresztjeit?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Én Uram, Keresztre feszített Jézus Krisztus, a boldogságos Szűz Máriának
Fia, nyisd fel szemeidet és tekints reám, amint a Kereszt fájáról
tekintettél fájdalmas és megszomorodott Édesanyádra!
Én Uram, Keresztre feszített Jézus Krisztus, a boldogságos Szűz Máriának
Fia, nyisd meg a te áldott ajkaidat és szólj hozzám, amint Szent Jánoshoz
szóltál, mikor őt Anyádnak fiául adtad!

________________________________

Aktuális:
Kedves barátaim!
Örömmel jelzem, hogy ezen a héten elérkezünk ahhoz, hogy immár 15 ezer
személy olvassa az E-vangéliumot.
Ebből az alkalomból ismét 2 szentírás keresi gazdáját. Az egyiket a 15
ezredik feliratkozó kapja ajándékba, a másikat pedig az, aki őneki ajánlja
az e-vangéliumot.
Köszönöm, hogy eddig is és ezután is lelkesen terjesztitek Krisztus
evangéliumát.
Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008. szeptember 14., vasárnap

[Evangelium] 2008-09-14

2008. szeptember 14. - Évközi 24. vasárnap, A Szent Kereszt
felmagasztalása

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben
van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az
Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki
benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte
Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a
világ.
Jn 3,13-17

Elmélkedés:

A kereszt jele
Sportközvetítések alkalmával gyakran látható a televízióban, hogy egy-egy
sportoló győzelem esetén valamilyen jelet mutat a nézőközönségnek és a
kamerákon keresztül az egész világnak. Arra gondolok például, amikor a
futóverseny győztese felmutatja cipőjét, amelynek győzelmét köszönheti.
Vagy amikor a labdarúgó a gól után hüvelykujját a szájába veszi, s így
mutatja az egész világnak, hogy még a gólnál is jobban örül újszülött
gyermekének. Vagy olyan is előfordult már, hogy a kerékpárverseny győztese
a célvonalon áthaladva trikója alól előveszi és felmutatja a nyakláncán
függő jegygyűrűjét, minden bizonnyal szerelmének ajánlva a győzelmet.
Érdekes, figyelemfelhívó jelek ezek, amelyek persze változnak, de jól
kifejezik a győztes pillanatnyi hangulatát, örömét.

Miközben a sportolók újabb és újabb különleges dolgokat találnak ki, hogy
milyen jelekkel tudnák az egész világ számára emlékezetessé és
felejthetetlenné tenni saját sikerüket és győzelmüket, az Egyház, mint a
Krisztusban hívők közössége évszázadokon keresztül ugyanazt a jelet
mutatja fel: a megváltó Krisztus keresztjének jelét. Ma, a Szent Kereszt
felmagasztalásának ünnepén mi, keresztények, nem csupán szemlélni akarjuk
Krisztus keresztjét, hogy abból erőt merítsünk a magunk számára, hanem
jelként mutatjuk fel azt a világnak. Azért kezdtem a mai elmélkedést a
sportolók győzelmi jeleivel, mert Krisztus keresztje is győzelmi jel,
amely azt hirdeti, hogy a mi Urunk legyőzte a bűnt, az Élet legyőzte a
halált. Ezt a jelet, a megváltás jelét, az üdvösség jelét minden nap
magasra kell emelnünk, mert időről időre sokat elveszítik szemük elől. Úgy
van ez, miként a brazíliai nagyvárosban, Rio de Janeiróban, ahol a
Megváltó Krisztus 30 méter magas, kereszt alakban kitárt karú szobra
tekint le a többmilliós városra és lakóira. Tiszta időben messziről is
látni a Krisztus szobrot, ha viszont eltakarja egy felhő, akkor még
Krisztus lábainál állva sem látható az arca. A kereszt jelét sok ember
előtt elhomályosítja a bűn, a hatalomvágy, vagy a gazdagságra való
törekvés. Mert a bűnös ember ezekben látja reményét és boldogságát.

Az igazi remény valójában Krisztus megváltó tette, amely a kereszten
teljesedett be. Ezt hirdeti Rómában a falakon kívüli Szent Pál-bazilika
homlokzatán a kereszt felirat, amely szerint ez az egyetlen remény. Ezt
nehéz belátnunk, ezért úgy tűnik számomra, hogy sok ember szinte
ösztönösen vonakodik a kereszthordozástól. Sokakat az a szándék vezérel,
hogy minden nehézséget, betegséget és szenvedést kizárjanak életükből,
azaz mindazt, ami keresztként nehezedne rájuk. Pedig ha Krisztus elfogadta
a keresztet tőlünk emberektől, akkor nekünk is el kell fogadnunk. Az Ő
keresztje az enyém is. Az Ő üldöztetése az enyém is. Az Ő elesései az
enyémek is. Az Ő szenvedései az enyémek is. Az ő fájdalmai és könnyei az
enyémek is. Mert csak így, életem keresztjeit Krisztussal hordozva lesz az
Ő dicsősége az enyém is, az Ő győzelme az enyém is, az Ő feltámadása az
enyém is.

Lehet arról párbeszédet folytatni vagy akár vitatkozni is, hogy a
közintézményekben, például az iskolákban van-e helye a keresztnek. Lehet,
hogy Európában egyesek azt mondják, hogy nincs helye, más kontinensek
országaiban viszont elképzelhetetlen kereszt nélkül az iskolai
osztályterem. Sok helyről száműzhetik a keresztet, de a saját életéből
senki sem száműzheti.

Fogadjuk el tehát személyes életünkben mindazokat a kereszteket, amelyek
ránk nehezednek, s mutassuk fel másoknak is keresztet, mint az üdvösség és
a remény egyetlen jelét!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Krisztusunk, aki elfogadod a keresztet az emberek kezéből, hogy Isten
embereket üdvözítő szeretetének jelévé tedd, add meg nekünk és korunk
minden emberének, hogy higgyünk e határtalan szeretetben, s átadván a
kereszt jelét az új évezrednek, a megváltás hiteles tanúi lehessünk.
II. János Pál
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum