2009. augusztus 1., szombat

[Evangelium] 2009-08-01

2009. augusztus 1. - Szombat

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló
híreket, azt mondta szolgáinak: "Ez Keresztelő János: ő támadt fel a
halálból, azért van ilyen csodatevő ereje." Heródes ugyanis annak idején
elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt,
aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette:
"Nem szabad őt feleségül venned!" Heródes emiatt ki akarta végeztetni
Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek
születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon
megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja
neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: "Add nekem egy
tálon Keresztelő János fejét!" Erre a király elszomorodott, de esküje és a
jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő
János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét
elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor
János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd
felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.
Mt 14,1-12

Elmélkedés:

Két, egymással ellentétes emberi magatartásról számol be a mai evangéliumi
részlet. Az egyik oldalon Keresztelő János az erkölcs nyílt védelmét, a
veszéllyel is szembenéző bátorságot, a megalkuvás nélküliséget jelképezi.
A másik oldalon a hatalmukat féltők, a féltékenység miatt semmilyen
gonoszságtól vissza nem riadók, az erkölcsös magatartásból megbukók
állnak. S úgy tűnik, hogy az utóbbiak győzedelmeskednek. Legalábbis
ideig-óráig, s ha egyáltalán győzelemnek lehet nevezni, ha valaki
gyilkosságot tervel ki, s hajtat végre annak érdekében, hogy
elhallgattassa az igazság mellett kiálló személyt. Máté evangélista
fontosnak tartja megjegyezni, hogy a gonosz cselekedetről Jézust is
értesítik, aki elhagyja a vidéket, mert tudja, hogy János halált követően
az ő élete is veszélyben van, mint minden prófétáé, aki az igazságot
hirdeti. De az igazság hirdetése még a gyilkossággal sem szűnik meg.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, mivel te a lelkünkben laksz, a te imád a miénk is, én pedig
szeretnék abban szüntelenül részt venni; ezért lelkem kis edényként az
élet e forrása alá tartom, és hogy ezt tovább tudjam adni a lelkeknek,
hagyom, hogy végtelen szereteted hullámai elborítsanak.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 31., péntek

[Evangelium] 2009-07-31

2009. július 31. - Péntek, Loyolai Szent Ignác

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a
zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: "Honnan van
ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem
Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És
nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?"
És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: "Sehol sem becsülik
kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában." Hitetlenségük
miatt nem is művelt ott sok csodát.
Mt 13,54-58

Elmélkedés:

Az ószövetségi könyveket olvasva könnyen észrevehetjük, hogy a próféták
különleges szerepet töltöttek be a közösségen belül. Azzal a tudattal
léptek fel, hogy Istentől kaptak meghívást az Ő üzenetének hirdetésére,
illetve különféle jelképes cselekedetek végrehajtására. E szimbolikus
tettek szervesen kapcsolódtak a próféta életéhez, életviteléhez. Ebbel az
következik, hogy az igehirdetés nem független az igehirdetőtől, nem a
személyen kívül álló dolog, hanem a személyhez szervesen kapcsolódik,
megéli mindazt, életével megvalósítja mindazt, amit Isten rábíz hirdetni.
Mindennek legteljesebb értelmében Jézus is próféta, hiszen életével
valósítja meg és cselekedeteivel bizonyítja azt az igazságot, aminek a
hirdetésével a mennyei Atya megbízta. Elutasítása az Isteni akarattal való
szembeszegülést jelent.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Örök Ige, Isten egyszülött Fia! Taníts meg, hogy mindent oda tudjak adni.
Taníts meg téged szolgálnom, amint illik: adni és nem számlálgatni,
harcolni és a sebekkel nem törődni, fáradozni és pihenést nem keresni,
önmagamat adni és jutalmat nem várni. Elég nekem a boldogító tudat, hogy
szent akaratodat teljesítettem.
Loyolai Szent Ignác
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 30., csütörtök

[Evangelium] 2009-07-30

2009. július 30. - Csütörtök

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "A mennyek országa olyan,
mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog.
Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát
edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is.
Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes
kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?"
"Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden írástudó, aki jártas a
mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki
kincseiből régit és újat vesz elő." Amikor Jézus befejezte példabeszédeit,
más helyre ment onnét.
Mt 13,47-53

Elmélkedés:

A hálóról szóló példabeszédnek a mondanivalója ugyanaz, mint a búzáról és
a konkolyról mondott hasonlaté. A jók és a rosszak együtt élnek ebben a
világban mindaddig, amíg Isten ítéletet nem tart. Emberileg talán sokszor
siettetnénk az ítéletet, de Isten türelmet gyakorol mindenki iránt.
Várakozásának értelme az lehet, hogy igazságossága nem éri azonnal az
embert, hanem mindenki lehetőséget kap a javulásra.
E közérthető példabeszéd minden hallgatót önvizsgálatra indít, ugyanakkor
döntésre késztet Isten Országával kapcsolatban. A döntés, egyrészt
meghatározza magatartásunkat a jelenben, másrészt örök sorsunkat dönti el.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Szelíd világossága
a szent és boldog
és halhatatlan mennyei Atya
isteni dicsőségének:
Jézus Krisztus!
Eljővén a napnak
lenyugovásához
és látván az estéli fényt,
áldjuk az Atya és Fiú
és Szent lélek Istent.
Mert Te méltó vagy,
hogy minden időben
szent hangon énekeljünk
tenéked, Isten Fia,
ki életet adsz a világnak;
miért is ez a világ
dicsőít Téged.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 29., szerda

[Evangelium] 2009-07-29

2009. július 29. - Szerda, Szent Márta

Abban az időben: A zsidók közül sokan jöttek Máriához és Mártához, hogy
vigasztalják őket testvérük miatt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus
jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz:
"Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy
most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked." Jézus ezt felelte neki:
"Testvéred fel fog támadni!" Erre Márta így szólt: "Tudom, hogy feltámad a
feltámadáskor, az utolsó napon." Jézus folytatta: "Én vagyok a feltámadás
és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Mindaz, aki él és
hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?" Márta ezt válaszolta
neki: "Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a
világba jön!"
Jn 11,19-27

Elmélkedés:

Amikor Jézus megérkezik barátjának házába, Lázár már négy napja halott.
Lázár testvére, Márta azzal fogadja Jézust, hogy biztosan minden másként
történt volna, ha jelen lett volna néhány nappal korábban. Márta ezzel
egyrészt kifejezi Jézus rendkívüli erejébe vetett személyes hitét,
másrészt bizonyára a jelenlévők véleményét is tolmácsolja, akik szintén az
gondolták, hogy a csodáiról híres tanító megakadályozhatta volna Lázár
halálát. Sőt, Jézus nem csupán gyógyító csodáival adott alapot ennek
feltételezéséhez, hanem azzal is, hogy korábban már két alkalommal is
hozott vissza a halálból embereket az életre. Márta ugyanakkor nem gondol
a mostani feltámasztásra. Ez Jézus különleges ajándéka lesz. Lázár
feltámasztásával Jézus isteni erejét bizonyítja, de ugyanakkor előre jelzi
mindannyiunk sorsát, a feltámadást az örök életre.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Ó, Uram Jézus, Te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzam, add
nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a
lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, Te magad vagy bennünk az
örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, Te vagy a világosság,
amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más
imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más
szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem,
egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan
bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne
tudjam, hogy imádkozom, mert csupán Te vagy bennem!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 28., kedd

[Evangelium] 2009-07-28

2009. július 28. - Kedd

Egy alkalommal, amikor Jézus befejezte tanítását, elbocsátotta a sokaságot
és hazatért. Otthon azt kérték tőle tanítványai: "Magyarázd meg nekünk a
szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!" Kérésükre így
magyarázta meg: "Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld ez a
világ. A jó mag az Isten országának a fiai, a konkoly pedig a gonoszság
fiai. Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Az aratás a világ
vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan aratáskor összeszedik a
konkolyt és elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi
angyalait, azok összeszednek országából minden botrányt és minden
gonosztevőt, és tüzes kemencébe vetik. Ott majd sírás és fogcsikorgatás
lesz. Akkor az igazak ragyognak majd Atyjuk országában, mint a nap. Akinek
füle van, hallja meg!"
Mt 13,36-43

Elmélkedés:

A jó magról és a konkolyról, azaz a gyomnövényről szóló példabeszédet a
tanítványok kérésére Jézus részletesen megmagyarázza. A példabeszédből úgy
tűnik, hogy a történetnek nem az a tétje, hogy egyesek hallják, míg mások
nem hallják az isteni tanítást, hiszen mindenkihez eljut az igazság jó
magja. A kérdés az, hogy ki érti meg, ki szívleli meg, ki alakítja életet
ezek szerint. Az Istentől jövő tanításnak meg kell változtatnia életünket,
de ez nem külső kényszerítő erőként nehezedik ránk, hanem nekünk kell
saját értelmünkkel belátnunk, szívünkkel felfognunk, hogy mindez a
javunkat szolgálja. Ha ezt belsőleg, lelkileg elfogadjuk, akkor azt is
megértjük és meg tapasztaljuk, hogy miért nem képes semmilyen külső erő
elszakítani minket Isten szeretetétől.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Atyánk, Fiadat, Jézust elküldted közénk, hogy örömhírt hozzon mindenkinek.
Az ő számára senki sem idegen. Betegségeinkből, gyöngeségeinkből,
bűneinkből ma is kiálthatunk hozzá: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
Kérünk, erősítsd bennünk a hitet, hogy gyógyulást lelkünknek egyedül tőle
nyerhetünk. Kérünk, ne engedd, hogy szívünk megkeményedjék. Add, hogy
készek legyünk mindig őszinte köszönetet mondani Neki, aki nem taszít el
magától soha senkit, s aki azért jött közénk, hogy mindannyiunknak élete
legyen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 27., hétfő

[Evangelium] 2009-07-27

2009. július 27. - Hétfő

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek
országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a
mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti
vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és
ágai között laknak.
Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa
hasonló a kovászhoz. A gazdaasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a
kovász átjárja az egész tésztát. Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a
népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így
jövendölt meg a próféta: "Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem
azt, ami titok volt a világ kezdete óta."
Mt 13,31-35

Elmélkedés:

Jézus tanításában a legtöbb esetben a példabeszédek azt a célt szolgálták,
hogy szemléletes képekkel mutassák be Isten uralmának megvalósulását. A
példabeszédek többsége összefüggésbe hozható az Isten Országával, amely
nem más, mint annak kiteljesedése, ami Jézus személye és működése által
már kezdetszerűen jelen van, de végső beteljesedése még várat magára.
Miként a földbe került mustármag terebélyes fává növekszik, úgy fog Isten
országa is növekedni a földön, s miként a kovász átjárja a lisztet, és
tésztává formálja azt, úgy a Jézus által beköszöntött istenuralom is
fokozatosan áthatja az emberek életét. Jézus azáltal von be minket Isten
Országába, hogy a példabeszéd állásfoglalásra késztet minket: vajon bennem
megtörténik-e ez a növekedés?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Úr Isten az aratás ura, aki egyszülött Fiad által tanítottál bennünket
arra, hogy imádkozzunk munkásokért aratásod részére, kérünk, ajándékozz
meg sok ifjú lelket a papi és szerzetesi hivatás kegyelmével. Tekints
kegyesen néped könyörgésére. Áldd meg azokat, akiket szolgálatodra és
lelkünk gondozására kiválasztottál, hogy általad megszentelve méltó
munkások legyenek a Te szent aratásodban.

________________________________

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (43.)
A papság évében nagy ajándék számunkra, hogy vasárnap újmisés atyát,
Gyöngyös Balázst köszönthettük plébániánkon, aki három helyen is tartott
számunkra újmisét. A segítség mindenképpen elkelt, mert a szokásos
vasárnapi rend mellett nehéz lett volna a két Anna-napi és a Jakab-napi
búcsúkat megtartani.
Augusztustól egy nyugdíjas atya személyében segítséget kapok, aki a
plébánián fog lakni, jövőre ilyenkor pedig egy káplán egészíti ki a papi
közösséget. Isten segítségével úgy alakul a dolog, ahogyan azt két évvel
ezelőtt megálmodtam. A belső felújítás éppen jó időben fejeződött be, most
még erőt és támogatást gyűjtök a külső felújításához, de ez már az utolsó
szakasza lesz a munkának.
A honlapra sikerült feltenni többek között ifjúsági kórusunk pannonhalmi
kirándulásának képeit. Megtekinthető, miként próbálom Szent István királyt
megfosztani kardjától és hasonlók.
Mivel többen szokták kérni programjaik reklámozásának lehetőségét, ezért
mostantól ezt is szabadon megteheti bárki az Üzenetek/Programajánló
oldalon: http://zalalovo.plebania.hu/uzenet/programajanlo . Az imakérések
számára továbbra is a következő oldal áll rendelkezésre:
http://zalalovo.plebania.hu/uzenet/imakeres
István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2009. július 26., vasárnap

[Evangelium] 2009-07-26

2009. július 26. - Évközi 17. vasárnap

Abban az időben: Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis
Tibériás-tavának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a
csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre,
és ott leült tanítványaival. Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe.
Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön felé, így
szólt Fülöphöz: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt
pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert tudta ő, hogy mit fog
tenni. "Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon
valami keveset" - felelte Fülöp.
Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: "Van itt egy
fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi az ennyinek?"
Jézus meghagyta: "Telepítsétek le az embereket!" Sok fű volt azon a
helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a
férfiak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a
letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak
akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: "Szedjétek össze a
maradékot, hogy semmi se vesszen kárba." Összeszedték, s tizenkét kosarat
töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik
ettek.
Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így
beszéltek: "Ez valóban az a próféta, aki a világba jön." Mikor Jézus
észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal
királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.
Jn 6,1-15

Elmélkedés:

Csodálatos kenyér
Még a rendszerváltoztatás előtt, abban az időben történt a következő eset,
amikor az állam erősen beleszólt az egyház működésébe Magyarországon és
szinte minden vallási tevékenységben rendszerellenes megmozdulást látott.
A püspöki hivatalokban az állami megbízottak még azt is ellenőrizték, hogy
a papszentelés előtt állók milyen újmisés jelmondatot választanak. A
szentírási idézetek persze nem rendszerellenesek, de a szemfüles
hivatalnokok mindenbe belekötöttek. Amikor az egyik szentelendő atya már a
tízedik bibliai mondatot kérte elfogadásra, de az sem tetszett valakinek,
elhatározta, hogy olyan újmisés jelmondata lesz, amibe senki nem tud
belekötni. Ezt választotta: "Van itt egy fiú öt kenyérrel és két hallal."
Ebben aztán nem találtak semmi kifogásolnivalót, s ez kerülhetett az
újmisés szentképre.

Az eset kapcsán bátran állíthatom, hogy a mai evangéliumban a szentírás
egyik legártatlanabb mondatát hallottuk: "Van itt egy fiú, akinél öt
kenyér és két hal van" (Jn 6,9). A csodálatos kenyérszaporítás bevezető
jelenetében hangzik el ez a mondat András apostol szájából, aki
kesernyésen állapítja meg, hogy ennyi ennivaló bizony kevés az összegyűlt
népnek. Az aggodalmaskodás ellenére Jézus ezzel a kevés eledellel, mint
emberi adománnyal tesz csodát, amely már előre vetíti azt a csodálatos
kenyeret, amelyet majd az utolsó vacsorán fog adni tanítványainak és az
egész emberiségnek.

Egy történet szerint - amelyben kivételesen nem szerepel Eszter, de ebben
a formában mégis megemlítem nevét, nehogy valakinek hiányérzete legyen -
szóval egy történet szerint az indián törzsfőnök, amikor megöregedett
elhatározta, hogy három fia közül valamelyikükre bízza a törzs vezetését.
Annak érdekében, hogy eldöntse, melyikük a legalkalmasabb a feladatra,
megkérte őket, hogy menjenek fel valamelyik hegyre és hozzanak ajándékot
neki. Az első fiú egy közeli hegyet választott, s még aznap hozott róla
egy gyönyörű virágot. A második fiú már messzebbre ment és csak másnap
tért vissza egy drágakővel. A harmadik indián egy hétig volt távol, s üres
kézzel állt apja elé. Így szólt: "Apám, találtam egy hegyet, amelynek a
tetejéről csodálatos legelőket, erdőket és folyót láttam. Azon a helyen
letelepedhetne a törzsünk." Az öreg indián azonnal tudta, hogy erre a
fiúra kell bíznia a vezetést, mert nem valamiféle értéket akart csupán
megszerezni, hanem jövőt keresett népének, jövőképet álmodott meg a törzs
számára.

A kenyérszaporítás csodája is a jövőbe mutat, előre jelzi, hogy Jézus
csodálatos kenyeret fog adni az embereknek. Igen, mert Jézus is előre
tekint. Nem akarja magának megtartani életét, hanem kész odaadni az
embereknek, nekünk. Talán jogosan állíthatjuk, hogy mindazok, akik
megtapasztalták a csodát és ettek a megszaporított ételből, a későbbiekben
is várták, hogy Jézus megismételje cselekedetét és újból adjon kenyeret
nekik. Talán maguk a tanítványok is vágyakoztak később arra, hogy újra
egyenek abból a kenyérből, amelyet egyedül Mesterük képes adni. Jézus
tette jövőbe mutató cselekedet, amely magába rejti az Eucharisztia, az
Oltáriszentség ajándékát.

A kenyér- és halszaporítás történetének lehetséges mondanivalói közül ma
csak kettőt említsünk meg. Mindenekelőtt, hogy ne sajnáljuk odaadni
Jézusnak azt, ami a miénk. A fiú kezében csak öt kenyér és két hal van. De
ugyanez Jézus kezében sok ezer kenyérré és hallá változik át. A fiú
közreműködése, felajánlása nélkül nincs csoda. Jézus a mi kicsinyke emberi
adottságainkat és képességeinket is képes felhasználni nagyszerű dolgokra.
Ne sajnáljuk odaadni neki, amit kér tőlünk!

A második tanulság pedig az, hogy a történet rámutat az Egyház feladatára:
szétosztani mindazt, amit az Úrtól kapunk. Ez vonatkozik az ő tanítására,
örömhírére és vonatkozik az Oltáriszentségre is. Egyházunkat éppen azért
nevezzük apostolinak, mert teljesítjük a Jézus által ránk bízott
feladatokat, azaz hirdetjük evangéliumát és szétosztjuk az ő Szent Testét.
Az Eucharisztia tehát apostoli abban az értelemben, hogy a mi Urunk az
apostolokra bízta az utolsó vacsorán, és abban az értelemben is, hogy az
apostolok utódainak, a püspököknek és a papoknak a feladata annak
létrehozása, azaz a szentmise bemutatása, s annak során Krisztus Testének
kiosztása a hívek számára. Csodálatos kenyér ez, amelyet Krisztus ma nem
csak ezreknek, hanem millióknak nyújt. Minden szentmisében felelevenedik
előttünk a csodálatos kenyérszaporítás eseménye és megismétlődik az utolsó
vacsora is, jelenvalóvá téve köztünk Jézus Krisztust, aki az örök élet
kenyere mindannyiunknak. Járuljunk minél gyakrabban szentáldozáshoz, hogy
Jézusnak élete legyen bennünk, s mi általa éljünk!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér
fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum