2016. október 8., szombat

[Evangelium] 2016-10-08

2016. október 8. – Szombat, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű
városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!"
Lk 1,26-28

Elmélkedés:

Ma Szűz Máriát, Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük. Az ünnep evangéliuma az
angyali üdvözlet bevezető sorait tartalmazza, miszerint Isten küldötte,
Gábor angyal ezekkel a szavakkal köszönti a názáreti szüzet: „Üdvöz légy,
kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!"
E köszöntésben az angyal „kegyelemmel teljesnek" és „áldottnak" nevezi
Máriát.
A kegyelemmel való teljesség hangsúlyozása azért kap szerepet az angyali
üdvözletben, hogy senki ne gondolhassa azt, hogy csupán valamiféle emberi
kiválóságnak vagy érdemnek köszönhető az, hogy Mária lehetett a Megváltó
édesanyja. Ahhoz, hogy ő alkalmas legyen ezen hivatás betöltésére, Isten
kegyelmére volt szükség. Akit tehát Isten kiválaszt egy feladatra, azt
kegyelmével alkalmassá is teszi a megbízás teljesítésére. Ez a kegyelmi
segítség azonban nem rombolja le az emberi akaratot és nem teszi
szükségtelenné az emberi közreműködést. Mária elfogadta Isten szándékát és
együttműködött az isteni kegyelemmel.
Az angyal áldottnak nevezi köszöntésében Máriát. Ez a jelző ismétlődik meg
Mária személyével kapcsolatban, akit Erzsébet, Keresztelő János anyja, így
köszönt: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek
gyümölcse!" (Lk 1,42). Isten áldása kíséri életük folyamán mindazokat,
akik készek az ő szolgálatába állítani életüket.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Szűz Mária, a Magasságbelinek alázatos leánya, benned csodálatos módon
beteljesedett az isteni hívás titka. Te képmása vagy annak, amit Isten
véghezvisz abban, aki rábízza magát. Benned a Teremtő szabadsága felemelte
a teremtmény szabadságát. Az, aki a te öledben megszületett, egyetlen
akarással egyesítette Isten gyógyító szabadságát az engedelmes emberi
követéssel. Hála a te igen-szavadnak, végérvényesen egyesült Isten
megszólítása és az Isten-ember válasza. Te vagy az új élet zsengéje, te
megőrzöd mindnyájunk számára az öröm és szeretet nagylelkű igenjét.
Szent II. János Pál pápa

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161008.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 7., péntek

[Evangelium] 2016-10-07

2016. október 7. – Péntek, Rózsafüzér Királynője

Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög
kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt
mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az
ördögöket." Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeitek tőle.
Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában
meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában
meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok,
hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám, ha én Belzebub
segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével
űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis
Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az
Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig
van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi,
elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki
nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a
tisztátalan lélek kimegy az emberből, nyugtalanul bolyong a magányos
pusztaságban. Miután hasztalanul próbált megnyugodni, azt mondja magában:
„Visszamegyek házamba, ahonnét kijöttem." Odamegy, és azt látja, hogy
egykori lakóhelyét kisöpörték és rendbehozták. Erre elmegy, hoz magával
hét más lelket, akik nála is gonoszabbak. Ezek bevonulnak a házba, és ott
laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt."
Lk 11,15-26

Elmélkedés:

Jézus csodái közül minden bizonnyal a legkülönlegesebbek azok az esetek,
amikor gonosz lelkeket, ördögöket űz ki a megszállottakból. A tünetek
alapján az ilyen betegeket manapság pszichés betegeknek neveznénk, akiknél
esetleg epilepsziás rohamok is előfordulnak. A Jézus-korabeli
orvostudomány azonban nem tudta megmagyarázni, hogy mi állhat az ilyen
jellegű lelki betegségek hátterében és gyógyításukra sem volt képes.
Jézus viszont isteni erejével képes volt megszüntetni ezeket a lelki
bajokat, miként más betegségeket is sikeresen meggyógyított. A kívülállók
nem tudták másként értelmezni a gyógyítást, minthogy az Úr kiűzi az
ördögöket. A mai evangéliumi részben Szent Lukács azt is leírja, hogy a
megszállott néma is volt. A néma megszólalása jelzi, hogy a gyógyítás
eredményes. Kettős csoda történik tehát, amely a jószándékúakat
örvendezésre és a Jézusban való hitre indítja, miközben ellenfelei azzal
kezdik vádolni, hogy a gonoszok fejedelmének segítségével képes ilyen
rendkívüli cselekedetekre.
Ez a csoda azt is tanítja, hogy Isten hatalma nagyobb a gonosz hatalmánál,
képes legyőzni azt. A kísértések idején ezzel a gondolattal kérjük Isten
segítségét, hogy legyőzhessük rossz vágyainkat és a jó győzhessen bennünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, irgalmas Isten, adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet!
Add, hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts egymáshoz
tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és
beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és
így méltók legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161007.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 6., csütörtök

[Evangelium] 2016-10-06

2016. október 6. – Csütörtök

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak: „Tegyük fel, hogy
valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja:
Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s
nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van
zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak
neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból,
erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége
van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és
találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap,
aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan
apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér,
akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán
skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni
gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket
azoknak, akik kérik tőle."
Lk 11,5-13

Elmélkedés:

A Miatyánk kezdetű imával Jézus arra bátorít minket, hogy kéréseinkkel
bátran forduljunk Istenhez, hiszen ő gyermekeiként tekint ránk. A mai
evangélium újabb megerősítést ad azzal kapcsolatban, hogy van
létjogosultsága a kérő imának. Természetesen nem érdemes abba a
szélsőségbe esnünk, hogy soha nem jut időnk Istent dicsőíteni, magasztalni
és áldani, és csupán csak akkor imádkozunk, amikor azt érezzük, hogy
valamire szükségünk van Istentől. Ha a különféle imamódokban erőteljes
eltolódás mutatkozik a kérések irányába, akkor valójában Istent eszközként
akarjuk felhasználni saját céljaink megvalósításához.
Arra is ügyelnünk kell, hogy milyen lelkülettel kérünk. A kiinduló helyzet
mindig az legyen, hogy Isten jól tudja, mire van szükségünk a földi
boldogsághoz s az örök boldogság elnyeréséhez. Ne akarjunk okosabbak,
bölcsebbek lenni Istennél, azt a látszatot keltve, hogy mi jobban tudjuk,
mi szolgál lelkünk javára. Lényeges továbbá, hogy azzal a bizalommal
forduljunk kéréseinkkel Istenhez, hogy ő képes nekünk segíteni. Ugyanakkor
fogadjuk el azt, hogy Isten csak azokat a kéréseinket teljesíti, ami
lelkünk üdvösségére szolgál. Az imában legyünk mindig türelmesek és soha
ne követelőzzünk. S végezetül, a mai evangéliumi példabeszéd
tanulságaként: legyünk kitartóak az imádkozásban!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te a mi emberi közreműködésünkkel akarsz csodákat
tenni napjainkban, hogy jelenléted és segítséged megtapasztalható legyen
minden ember számára. Adj nekünk igazi bölcsességet, hogy felismerjük azt
az utat, amelyet te mutatsz nekünk, s amelyen te vezetsz minket az
üdvösség felé!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161006.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 5., szerda

[Evangelium] 2016-10-05

2016. október 5. – Szerda

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik
tanítványa arra kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy
János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk:
„Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe."
Lk 11,1-4

Elmélkedés:

A múlt szombati evangélium kapcsán már megemlítettük, hogy Jézus Atyaként
mutatja be Istent az embereknek. A legtöbb esetben úgy beszél Istenről,
mint saját Atyjáról, máskor pedig arra bátorítja követőit, tanítványait,
egész hallgatóságát, hogy Atyaként tekintsenek Istenre. Ugyanez a gondolat
figyelhető meg akkor is, amikor imádkozni tanítja őket. A Jézus által
tanított ima egészen közel hozza hozzánk Istent. Nem a magunk bűnös
világába akarjuk őt lerántani, hanem gyermeki lelkülettel, egyszerűséggel,
bizalommal szeretnénk Istenre tekinteni.
Egyik tanítványa ezzel a kéréssel fordul Jézushoz: „Uram, taníts meg
minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait." E
kérést tehát azzal indokolja, hogy Keresztelő János is tanította imádkozni
tanítványait, ahogyan ezt más rabbik, tanítók is tették. A tanítványok
látták imádkozni Mesterüket, és akkor hangzik el a kérés, amikor Jézus
éppen befejezte imádságát. Talán jogosan érezzük azt, hogy a kérés a
következőt is tartalmazza: taníts minket úgy imádkozni, ahogyan te
imádkozol! És valóban, miként Jézus Atyjának szólítja Istent, ugyanerre
bíztatja a kérdezőt és valamennyi tanítványát.
Imádságom mindig abból induljon ki, hogy Isten gyermeke vagyok és bátran
atyámnak szólíthatom Istent.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem
tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli
jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az
ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben,
kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem
boldogságod birtoklására!
Szent Ágoston

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161005.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 4., kedd

[Evangelium] 2016-10-04

2016. október 4. – Kedd

Abban az időben: Jézus és tanítványai miközben Jeruzsálem felé haladtak,
betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait. Márta meg
sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram –
méltatlankodott –, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni?
Szólj neki, hogy segítsen nekem."
Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és
téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik
részt választotta. Nem is veszíti el soha."
Lk 10,38-42

Elmélkedés:

A mai evangéliumban szereplő Márta és Mária annak a Lázárnak voltak a
testvérei, aki Jézusnak volt a barátja, s akit az Úr feltámasztott a
halálból. A testvérek a Jeruzsálemhez közeli Betánia nevű településen
laktak. Jézus talán többször is megszállhatott náluk útja során, most is
hozzájuk tér be.
A korabeli zsidó szokások szerint a nőkkel, az asszonyokkal éppúgy tilos
volt közölni Isten titkait, az Istenről szóló tanítást, mint a
pogányokkal. A vallásosság csupán a férfiak, mégpedig a felnőtt korú
férfiak ügye volt. Az asszonyok dolga a házimunka végzése és a gyermekek
felnevelése volt. Márta azt a női szerepet gyakorolja, amit elvártak tőle.
Vendég érkezett a házhoz, akit ki kell szolgálni. Helyzetéből érthető a
méltatlankodása, hiszen a hagyományos szereposztás szerint testvérének,
Máriának is ugyanez lett volna a kötelessége.
A történet első meglepetése az, hogy Mária nem női szerepe szerint
cselekszik. Nem a munkát akarja ő megtagadni, hanem hallgatni szeretné
Jézust, s ezzel olyat tesz, amit egy nőtől nem vártak abban az időben.
Ugyanakkor Jézus is meglepetést okoz, mert férfiként nem teszi helyre
Máriát, nem utasítja őt, hogy inkább végezze az asszonyi munkát, akkor
sem, amikor Márta méltatlankodik.
Jézus tanításának hallgatása kedvéért, némelykor át kell lépnünk a
megszokottság, a szokások határait.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Vezesd, ó, Krisztus az ifjúságot igazságban, hogy ne hagyják magukat
tévútra vezetni új bálványok által, mint amilyen a magamutogató
fogyasztás, a mindenáron való jólét, az erkölcsi lazaság, vagy az
erőszakos tiltakozás. Hadd éljék meg inkább a te üzenetedet örömben, mely
a nyolc boldogság üzenete, az isteni és felebaráti szeretet üzenete, az
erkölcsi elkötelezettség üzenete a társadalom hiteles alakítása érdekében.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161004.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 3., hétfő

[Evangelium] 2016-10-03

2016. október 3. – Hétfő

Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt.
„Mester – szólította meg –, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
Jézus így felelt: „Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?" A
törvénytudó így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig,
mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél. Tedd ezt,
és élni fogsz." A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte
Jézustól: „De hát ki az én felebarátom?"
Válaszul Jézus ezt mondta neki: „Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből
lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték,
és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton.
Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra, ő is
meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az
útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó
állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett
két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha
többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül
ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" A törvénytudó
így válaszolt: „Aki irgalmasságot cselekedett vele." Jézus így folytatta:
„Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!"
Lk 10,25-37

Elmélkedés:

Az irgalmas szamaritánusról szóló történet Jézus egyik legismertebb
példabeszéde. A történet egyszerű leírással kezdődik, egy úton lévő embert
kifosztanak, súlyosan bántalmaznak, majd magára hagyják. Ez a kezdet
felkelti a kíváncsiságunkat, vajon mi lesz ennek az embernek a sorsa.
Ugyanakkor felébred bennünk az együttérzés és gondolatban rögtön elkezdjük
tervezgetni, hogyan lehetne rajta segíteni. Szinte fellélegzünk, amikor az
elbeszélés folytatásában közeledik egy pap. Ő, aki a jeruzsálemi
templomban ellátja a szolgálatot az istentiszteleteken, biztosan segíteni
fog - gondoljuk. De nem így történt. Utána egy templomszolga jár arra, de
ő is hasonlóan tesz. Nincs mentségük, hiszen mindkettőjük esetében arról
van szó, hogy meglátták a bajba jutott embert, de továbbmentek, nem
segítettek neki.
Harmadikként egy szamaritánus ember jár arra. Jézus zsidó hallgatósága
ellenséges módon viselkedett velük, ezért tőle semmi jót sem vártak. De az
előítéletek nem igazolódtak, a szamaritánusnak megesett a szíve a bajba
jutott emberen, segített neki és gondoskodott róla, hogy felépüljön. A két
csalódás után, a szamaritánus meglepetést okoz, hiszen éppen ő gyakorol
irgalmasságot, akitől ez nem volt várható.
Én is tudok olyan élethelyzetekben segíteni, amikor ezt mások nem is
várnák tőlem. Érdemes kipróbálni.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus, te feltámadásodat követően számos alkalommal megjelentél
tanítványaidnak, s élőként mutattad meg magad nekik. Mielőtt a földről a
mennybe távoztál megbízást adtál nekik tanításod, örömhíred továbbadására.
E küldetés nekem, mint a te követődnek is szól. Segíts engem kegyelmeddel
és a Szentlélekkel, hogy e küldetésemet teljesítve törekedjek szüntelenül
a menny felé!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161003.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. október 2., vasárnap

[Evangelium] 2016-10-02

2016. október 2. – Évközi 27. vasárnap

Abban az időben: Az apostolok kérték az Urat: Növeld bennünk a hitet. Az
Úr így válaszolt: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt
mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a
tengerben, engedelmeskedik nektek. Melyiktek mondja béresének vagy
bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz.
Nem ezt mondja-e inkább: Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és
szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is! S
talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is,
amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan
szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük.
Lk 17,5-10

Elmélkedés:

Kegyelem és döntés
Általános iskolás diák voltam, amikor 1980-ban első magyar űrhajósként
Farkas Bertalan a világűrben járt. A jelentős eseményről a mi iskolánk is
megemlékezett. Egyik tanárunk nagyon lelkiismeretesen összeállította az
űrhajózás addigi történetét és érdekfeszítő előadást tartott a témában.
Többek között szó esett Jurij Gagarinról is, ő volt a világon az első
ember, aki a világűrben járt egy rakétával. Lelkes tanárunk azt is
megemlítette, hogy Gagarin azt mondta, hogy a világűrből nem látni
semmiféle Istent. Azóta persze már kiderült, hogy Gagarin nem is mondott
ilyet, de akkor még élt a legenda az istentagadó mondásról. Én már
jónéhány éve jártam templomi hittanra, ezért bátorkodtam megjegyezni, hogy
Gagarin nélkül is tudtuk, hogy Isten láthatatlan, mert ő lélek, ezért kár
volt neki ekkora utat megtennie, biztosan megtalálta volna Istent, ha
máshol keresi. Tanárunk ekkor jobbnak látta, ha visszatér az űrhajózás
témájához.
Egyesek próbálják a tudományos és a hitbeli dolgokat szembeállítani
egymással, mintha a tudományos ismeretek ellentmondanának a hitbeli
igazságoknak. Mások odáig jutnak, hogy tudományos módszerekkel próbálják
cáfolni Isten létezését és mindazt, ami a hit világába tartozik. E
kísérletek és szándékok ugyan nem mindig fakadnak jóindulatból, de azt
igazolják, hogy hitünk értelmi megalapozottságot kíván és ez az igény
nagyon is jogos. Hitünk igazságait szeretnénk értelmünkkel is mind jobban
felfogni és megismerni. Ebből a szempontból a hit egy tanulási,
megismerési folyamat, értelmi tevékenység, párbeszéd Istennel, aki egyre
jobban feltárja önmagát azok számára, akik őszinte szívvel keresik őt.
Ugyanakkor azt is el kell fogadnunk, hogy emberi értelmünkkel nem vagyunk
képesek a végtelen Istent teljes valóságában megismerni. Megismerésünk
annak köszönhető, hogy Isten kinyilatkoztatja önmagát számunkra. Ebből a
szempontból a hit kegyelem, Isten ajándéka. Egy harmadik igazságot is
hozzá kell ehhez tennünk: a hit döntés, az ember szabad döntése. Az
önmagát kinyilatkoztató, az önmagát nekünk megmutató Isten ugyanis
válaszunkat várja.
Elmondja szándékát, törvényei által megmutatja a boldogság útját és meghív
minket az üdvösségre. Isten megszólít minket a Szentírás üzenete által,
megszólít Jézus Krisztus személye által és megszólít Szentlelke által.
Isten megszólítása, hívása vonzást jelent az ember számára, Isten be akar
vonni minket életébe, az ő szeretetébe. Felkínálja, hogy éljünk őbenne,
éljünk a szeretetében, éljünk közösségben vele. A hit pozitív, azaz
elfogadó, a hitetlenség negatív, azaz elutasító válasz az ember részéről.
A mai evangéliumban az apostolok a következő kéréssel fordulnak
Mesterükhöz: növeld bennünk a hitet. Jézus nagyon bátorító választ ad
nekik, amikor a mustármag kicsinységéről beszél, amely magból hatalmas
növény lesz. A hit nagyra nőhet, megerősödhet az emberben, s ez Isten
kegyelmének köszönhető. Nem véletlen, hogy az igehirdetésben oly sokszor
beszélünk a hit útjáról, amelyet mindenkinek személyesen kell végigjárnia.
Értelmem segítségével megismerem hitünk igazságait, kegyelme által Isten
magához vonz, én pedig szabad akaratommal döntést hozok. Senki nem
kényszeríthet a hit igazságainak elfogadására, sem a hit szerinti életre.
Ez az én döntésem, ez az én felelősségem és ez az én személyes utam.
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk! Emberi értelmünk végessége nem képes felfogni téged,
a végtelen Istent. A te titkaiddal, hitünk titkaival találkozunk, amikor
feltárod, kinyilatkoztatod számunkra önmagadat. Nem a véletlenben, a
sorsban, hanem a te gondviselésedben hiszünk. Hiszünk a feltárt titkokban
és elfogadjuk, hogy földi életünk során nem ismerhetünk meg mindent, hanem
majd az örök életben tárul fel számunkra mindaz, amire evilágban homály
borul. Hisszük, hogy itt a földön veled és a mennyben benned élhetünk.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161002.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum