Napi Evangélium: 2014. november 16.

2014. november 22., szombat

[Evangelium] 2014-11-22

2014. november 22. – Szombat

Abban az időben: Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik
azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes
meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga
után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és
támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán
meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd
sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül
az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz
mind a hétnek felesége volt."
Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik
pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való
feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se
halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai,
mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt
a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák
Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az
élőké, hiszen mindenki érte él." Erre néhány írástudó megjegyezte:
„Mester, helyesen válaszoltál." Nem is mertek többé tőle semmit sem
kérdezni.
Lk 20,27-40

Elmélkedés:

A szadduceusok vallási csoportjához tartozók arra hivatkozva nem fogadták
el a feltámadás tanát, hogy arról nincs szó a mózesi könyvekben. Saját
álláspontjuk igazolására kitalálnak egy történetet egy asszonyról és az őt
feleségül vevő hét testvérről. Minden bizonnyal csak a fantázia szülte a
történetet, mert nehezen képzelhető el, hogy a valóságban egyszer is
előfordult volna.
Jézus felel a vitát kezdeményezőknek, és válaszában Istent az élők
Istenének nevezi. A Szentírás tanítása szerint Isten ad életet minden
teremtményének, így az embernek is. De a földi életnél is nagyobbat akar
adni az embernek: az örök életet a feltámadás által. Ha életünket neki
ajánljuk fel, akkor halálunk után is vele fogunk élni. Sok ember azért
tartja értelmetlennek az életet, mert úgy véli, hogy a halállal minden
véget ér. Minden megszűnik, semmivé válik, amiért egész életében
fáradozott. Ezzel ellentétben a feltámadásba vetett hit és az örök élet
reménye értelmessé teszi az életet és értelmet ad a halálnak is, hiszen
halálunk után Istennel találkozhatunk és vele élhetünk örökké.
Válaszában Jézus arra is rámutat, hogy a házasság evilági kapcsolat a
férfi s a nő között, de a túlvilágon, a feltámadást követően nem lesz rá
szükség. Nem tudjuk biztosan, hogy kapcsolatban leszünk-e azokkal, akiket
ismertünk, szerettünk a földön, de abban biztosak lehetünk, hogy semmi nem
fog hiányozni boldogságunkhoz.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Krisztus Anyja, aki a Szentlélek fölkenése által a pap Messiásnak
embertestet adtál, hogy üdvözítse a szegényeket és megtört szívűeket;
őrizd meg szívedben és az Egyházban a papokat, Megváltónak Anyja!
Szent II. János Pál pápa

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-22

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141122.mp3

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
A Szívem első gondolata 2015. könyv pillanatnyilag elfogyott. Az
utánnyomás december 5-re készül el és december 8-tól folyamatosan küldöm.
Fontos! Kizárólag azok számára tudom garantálni a karácsonyig való
megérkezést, akik 2014. november 23. vasárnap 23.59-ig elküldik
rendelésüket.
A Szívem első gondolata 2015. évi könyv az evangéliumi elmélkedéseket
tartalmazza a jövő évre, valamint egy új imagyűjteményt. 520 oldal. Ára:
1500 Ft/db. Az alábbi rendelési linken ez a könyv és további
evangelizációs kiadványaim is megtalálhatóak. Válasszatok magatoknak és
szeretteiteknek karácsonyi ajándékot!
Bővebb információk a rendelési linken. (A link biztonságos, akkor is, ha
esetleg a böngésző mást jelez.) A könyvet boltokban nem forgalmazzuk.
Közvetlenül tőlem rendelhető meg.
Rendelési lehetőség és információ:
https://docs.google.com/forms/d/1px5M9qW4HnHXHkb6B2RHw4Nn03C_3w0Q7OelxolSwxE/viewform
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2014. november 20.
Figyelem! Ezt a levelet akkor is megkaphatja, ha korábban már megrendelte.
Ez esetben bocsánat a zavarásért!
Ha a linken nem sikerül a rendelés, kérem, küldje el a következő adatokat
a zalalovo@gmail.com címemre.
Szívem első gondolata 2015. darabszám:
Szent Márton életútja darabszám:
Megrendelő neve:
Postacím irányítószámmal: (Mobil)telefonszám:
Olyan telefonszámot adjon meg, amelyen a csomagfutár szükség esetén
biztosan eléri Önt.
Hiányos adatok küldése esetén csak karácsony után lesz időm azok pótlása
ügyében e-mailben megkeresni Önt.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 21., péntek

[Evangelium] 2014-11-21

2014. november 21. – Péntek

Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte
onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: Az én házam az imádság
háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek." Ott tanított azután mindennap a
templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De
nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó
figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48

Elmélkedés:

Az evangéliumban arról olvasunk a mai napon, hogy Jézus bement a
jeruzsálemi templomba, és kiűzte onnan a kereskedőket, majd pedig tanítani
kezdett. Érdemes megvilágítanunk a kereskedők kiűzésének hátterét, mert
így megértjük, hogy miért voltak ők ott egyáltalán, illetve megértjük
Jézus cselekedetét.
A jeruzsálemi templom több részből állt, amelynek legbelső része volt a
Szentek szentje. A templom belső helyiségei a különféle áldozatok
bemutatására szolgáltak. A külső udvart az ünnepek alatt kereskedők és
pénzváltók foglalták el. A templomadót csak ezüst sékelben lehetett
megfizetni, ezért volt szükség arra, hogy a különböző pénzeket beváltsák.
A zarándokok különféle állatokat ajánlottak fel áldozatként, amelyeket
itt, az előudvarban tudtak beszerezni az árusoktól. Ha emberi, gyakorlati
szempontból nézzük, akkor jogosnak tűnik a pénzváltók és a kereskedők
jelenléte, hiszen munkájukkal a templomba áldozatbemutatás szándékával,
illetve a templomadó megfizetése miatt érkezőket segítették.
Más szempontból nézve viszont semmi keresnivalójuk a templomban, hiszen ez
az Isten háza. Jelenlétükkel háttérbe szorították, hogy e hely az Isten
dicsőségének ünneplését szolgálja. A templom Isten jelenlétének helye. Az
emberek számára az imádság háza. Szent hely, amelytől távol kell tartani a
kereskedést. Cselekedetével Jézus visszaállítja e hely eredeti
rendeltetését.
Mit jelent számomra a templom? Szívesen időzöm-e ott, Isten jelenlétében?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Hálát adunk neked, Istenünk, hogy a te Városod kapuit nem zárják be sem
éjjel sem nappal! Áldott vagy te, akinek menyegzős vacsorájára a Föld
minden népe hivatalos. Áldunk téged, hogy a te menyegződ nem étel és ital
bősége, hanem öröm a Szentlélekben! Áldalak téged, mert te vagy az első és
az utolsó, az élő, aki átöleled a mindenséget! Hadd lakjam a te házadban
életem minden napján!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-21

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141121.mp3

________________________________

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 20., csütörtök

[Evangelium] 2014-11-20

2014. november 20. – Csütörtök

Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva
fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a
napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt.
Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és
mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt
laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod
idejét."
Lk 19,41-44

Elmélkedés:

Jézus figyelmeztetése egyrészt Jeruzsálem városának, másrészt annak
lakóinak szól: „Bárcsak felismernéd, ami üdvösségedre szolgál!" (Lk 19,42)
– olvassuk a mai evangéliumban. A pusztulás megjövendölése inkább a
városra vonatkozik, ami aztán be is következett néhány évtizeddel később.
Jeruzsálem legfeljebb csak a nevében hirdeti, hogy a béke városa, hiszen
úgy tűnik, mind a mai napig a békétlenség uralkodik falai között, s nem
szűnnek a vallási különbség okozta viszályok. Ugyanakkor Jézus szavait úgy
is értelmezhetjük, hogy az embereket is utolérheti a végzet, ha nem
ismerik fel és nem teszik meg mindazt, ami az üdvösségükhöz szükséges.
Jó volna, ha életünk minden cselekedetében, minden döntésében szerepelne
az üdvösség szempontja, s csak olyan dolgokat tennénk, ami közelebb segít
minket ahhoz, hogy eljussunk az örök üdvösségre. Miközben végezzük
munkánkat és teljesítjük kötelességeinket, ez legyen életünk legfőbb
irányultsága és szándéka!
Kérjük a Szentlelket, a jó tanács Lelkét, hogy mutassa meg nekünk mindazt,
ami üdvösségünkhöz szükséges. Világosítsa meg értelmünket, hogy
felismerjük az üdvösség útját és erősítse meg akaratunkat, hogy hűségesen
járjunk ezen az úton. Adja meg nekünk, hogy a sok fontosnak tűnő dolog
közt felismerjük az egyedül szükségeset! Ha felismerjük, amit üdvösségünk
érdekében tennünk kell, Jézusnak nem kell miattunk sírnia.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk, igazságos Bíró nagy, letekintesz a mennyből az emberekre, és
ismered gondolatainkat. Áldunk téged, Krisztus, mert egyedül te tudod, mi
lakik színünkben! Hálásak vagyunk, hogy tudhatjuk, saját kincseidet
kínálod nekünk, s nem veszendő aranyat. Hadd teljen meg szívünk országod
javaival!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-20

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141120.mp3

________________________________

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 19., szerda

[Evangelium] 2014-11-19

2014. november 19. – Szerda, Árpád-házi Szent Erzsébet

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok
engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és
imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik
arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is.
Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd
vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is
bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek,
milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik
azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is
jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára
számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit
kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok
kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök,
és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a
gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne
mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne
ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és
nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött,
megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel
ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is."
Lk 6,27-38

Elmélkedés:

A mai evangéliumban hallott beszédet Jézus saját tanítványainak mondja,
akiket később üldözések és ellenségeskedések fognak érni. Ilyen
helyzetekben a természetes emberi viselkedés, ha nem is a visszatámadás,
de mindenképpen az önvédelem. Jézus mégsem ezt ajánlja, mert ez is
erőszakkal járhat, hanem a teljes erőszakmentességet és az ellenség
szeretetét. Az ellenség szeretetét, Jézus nem csak parancsba adja, hanem
maga is példát mutat erre. Neki is voltak ellenségei, akik nem fogadták el
vagy akik életére törtek és halálra adták. A kereszten mindenkinek
megbocsátott, legyőzve ellenségei gyűlöletét. Példáját és az irgalmas Atya
példáját követve mi is bocsássunk meg azoknak, akik ellenünk vétenek, hogy
számíthassunk bűneink megbocsátására. Ha embertársainkban meglátjuk
Krisztust, akkor nem fogjuk őket ellenségnek tekinteni, hanem készek
leszünk mindenkivel jót tenni.
Szent Erzsébet irgalmas cselekedeteire figyelünk a mai napon. Szenvedőket,
betegeket ápolt, hogy irgalmasságával mutassa ki irántuk való szeretetét.
A betegek arcában Krisztus arcát ismerte fel. Erzsébet személyében szintén
felfedezhetjük az irgalmas Isten arcát, aki benne olyan embert küldött a
segítségre szorulóknak, aki hősiesen gyakorolta az irgalmasság tetteit.
Észreveszem-e a szenvedőket? Meglátom-e arcukon a szenvedő Jézus arcát?
Ébred-e bennem szánalom irántuk? Tettekre késztet-e engem is a szenvedések
látványa?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Áldunk téged, Atyánk, hogy Fiadban szavakba öntötted a Lélek
sóhajtozásait! Áldunk téged, aki egyaránt vagy Atyánk és barátunk! Áldunk
téged, akinek az az akarata, hogy tőled kérjünk, és nálad zörgessünk.
Áldunk téged, aki hűséges vagy magadhoz és Igédhez. Hűséged biztos
menedékünk lehet éjszaka és nappal. Áldunk téged, aki úgy könyörülsz
rajtunk, mint édes gyermekeiden!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-19

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141119.mp3

________________________________

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 18., kedd

[Evangelium] 2014-11-18

2014. november 18. – Kedd

Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű
gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni
Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát
előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert Jézusnak
arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította:
„Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom." Erre ő
sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva
megjegyezték: „Bűnös embernél száll meg." Zakeus azonban odaállt az Úr
elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha
valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette." Jézus
kijelentette: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám
fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett."
Lk 19,1-10

Elmélkedés:

A vak koldus meggyógyításának története után, ma ismét egy olyan emberről
olvasunk az evangéliumban, aki rászorul Jézus segítségére. De amíg a vak
koldus ezt tudta, Zakeus nem érzi ennek szükségét. Ő egyszerűen csak
kíváncsi, aki látni akarja Jézust. A vámosok vezetője nem gondolja, hogy
neki bármire is szüksége lenne az Úrtól, s nem sejti, hogy milyen
változást fog eredményezni életében a Jézussal való találkozás. Az
evangélium nem számol be ugyanis Zakeus hitéről, s nem szól arról sem,
hogy meg akarna térni, vagy a koldushoz hasonlóan hangosan kérné Jézus
segítségét. Nem azzal a szándékkal keresi Jézus közelségét, hogy ettől
majd megváltozik az élete, de valamit mégis keres. Miközben az emberek
gúnyosan nevetnek rajta és ujjal mutogatnak rá, ő csak ül csöndben a fán,
s szemeivel vagy talán a szívével is a közeledő Jézust keresi. És Jézus
vele is csodát tesz. Nem a szemét, hanem az eddig érzéketlen és a mások
előtt bezárt szívét nyitja meg. Az emberek lenézik őt, de Jézus meglátja
benne az egyetlen elveszett bárányt, akit meg kell mentenie.
Előfordulhat, hogy nem is érezzük azt, hogy rászorulunk Jézus
támogatására. Engedjük, hogy Jézus belépjen életünkbe és ne zárjuk ki
annak lehetőségét, hogy megváltoztassa azt! Keressük közelségét, legyen
bennünk a vágy, hogy lássuk őt! Fogadjuk örömmel, amikor hozzánk közeledik
és megszólít bennünket!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Úr Jézus, mindenség királya, előtted a kételkedő hitre jut. Áldalak téged
a keresztségért, melyben eltörölhetetlen pecsétként színünkre
szoríthatunk. Uralkodjál szívünkben is szívesen, ne kelljen kételyünkkel
hadakoznod. Áldott legyél, Szentháromság, aki megszenteled népedet a hit a
szentségek és a parancsolatok ajándékával.

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-18

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141118.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 17., hétfő

[Evangelium] 2014-11-17

2014. november 17. – Hétfő

Amikor Jeruzsálembe menet Jézus Jerikó városához közeledett, egy vak
koldus ült az út szélén. Amint ez meghallotta, hogy sokan vonulnak arra,
megkérdezte, mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus jön
errefelé. Erre kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia könyörülj rajtam!"
Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De ő annál jobban
kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!" Jézus ekkor megállt, és szólt,
hogy vezessék hozzá. Amikor odaért, megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek
veled?" A vak könyörgött: „Uram, hogy lássak!" Jézus így szólt hozzá:
„Láss! Hited meggyógyított téged." Azonnal visszanyerte látását.
Dicsőítette Istent, és követte őt. Ennek láttára az egész nép áldotta
Istent.
Lk 18,35-43

Elmélkedés:

Városokban sokszor látni koldusokat, akik forgalmas helyeken az emberek
jóindulatára számítva kéregetnek. A legtöbbjük beletörődik élethelyzetébe,
s évek múlva is ugyanezt teszi, el sem tudja képzelni, hogy másképpen is
élhetne. Az evangéliumban szereplő embert a vaksága kényszerítette a
koldulásra. Pontosan tudja, hogy nem a koldussors, hanem a vakság az ő
igazi problémája. Ez a bölcsessége indítja őt arra, hogy a legnagyobb
bajára, a vakságára kérjen gyógyírt Jézustól.
Néha azt érezhetjük, hogy „vak koldusként" élünk, bezárva a magunk
világába, csukott szemekkel, fülekkel, szívvel. De mi az igazi problémánk?
– tesszük fel a kérdést. A bölcs tudja, hogy életében a legnagyobb
kényszerítő erő a bűn, amely önmaga felé fordítja az embert, s amely lelki
szemei elől eltakarja a megbocsátó Istent. Jézus, aki meg tud szabadítani
minket a bűntől, időnként betér a mi utcánkba is. Ismerjük fel, halljuk
meg közeledését, és kérjük tőle bűneink eltörlését és a lelki
újjászületést!
A jerikói vak meglátta Jézusban a Messiást. Ez annak volt köszönhető, hogy
hittel tekintett rá. A nép sokszor a csodatevőt látta benne, aki képes
megszüntetni a betegségeket, máskor pedig tanítónak látták, aki fenséges
szavakkal szólt az igazságról. A farizeusok és az írástudók ellenfelet
láttak benne, saját tanítványai pedig a követendő példaképet. Én kit látok
Jézus személyében?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, élet Ura, add meg, hogy ezt egyre világosabban tudjuk, és életünk
minden szakaszát ajándékként értékeljük, mert telve van további
ígéretekkel.
Szent II. János Pál pápa

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-17

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141117.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 16., vasárnap

[Evangelium] 2014-11-16

2014. november 16. – Évközi 33. vasárnap

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy
ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta
vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a
harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra
kelt. Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott
velük. Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így
szólt: „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta."
Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű
voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!"
Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot
adtál nekem, nézd, másik kettőt nyertem rajta." Az úr így válaszolt: „Jól
van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád:
Menj be urad örömébe!"
Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott, így szólt: „Uram!
Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és
onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és
elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!"
Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad,
hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem
ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha
megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és
adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még
adnak, hogy bővelkedjék; és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije
van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre!
Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!"
Mt 25,14-30

Elmélkedés:

Új helyzet
A talentumokról szóló evangéliumi szakasz magyarázatát kezdjük a
gyerekkorunkban megtanult lecke felmondásával: Jézus példabeszéde azt
tanítja, hogy Isten minden embernek adott talentumokat, jó képességeket.
Ahogyan a gazda elvárja, hogy szolgái jól használják, kamatoztassák a
rájuk bízott talentumokat, ugyanúgy Isten is elvárja minden embertől, hogy
használjuk és fejlesszük azokat a jó tulajdonságokat, szellemi
képességeket vagy testi adottságokat, amelyekkel megáldott minket. Azt is
elvárja tőlünk, hogy ne csak önző módon a magunk javára használjuk őket,
hanem állítsuk azokat embertársaink szolgálatába. A talentumokkal helyesen
gazdálkodó, azokat bőséggel kamatoztató szolgák azokat az embereket
jelképezik, akik szem előtt tartva az isteni számonkérést, felelősséggel
használják emberi képességeiket. Az egyetlen kapott talentumot elásó
szolga pedig azokat jelképezi, akik félnek Istentől, s e félelem miatt
képtelenek képességeik kibontakoztatására, és végül meg is kapják
büntetésüket felelőtlenségükért.
E hagyományos értelmezést és mondanivalót messzemenőkig tiszteletben
tartva próbáljunk meg valami újat megfogalmazni a példabeszéd kapcsán. Ne
világmegmentő vagy éppen a világot felforgató újdonságokra gondoljunk,
hanem olyan területre, ami eddig talán elkerülte figyelmünket. Boldog
XXIII. János pápa mondta egyik beszédében: „A múlt soha nem tér vissza, az
új helyzetek új felkészülést igényelnek." Hasonló gondolatokat már sokan
megfogalmaztak, mi most mondjuk így: Új talentumokat kellene felfedezni
magunkban. Korunk problémáira, napjaink válságára, amely mindenkit
egyaránt érint, szüntelenül keressük a megoldásokat. Talán nem szükséges e
helyen részletesen felsorolni a társadalmi, gazdasági gondokat, a családok
úttévesztéseit, a fiatalok lázadását, a reményvesztettség és csalódottság
okait. Mindezek az Egyház számára is kihívást jelentenek. A problémák
leküzdésére megoldásokat kell találnunk, az embereknek segítséget kell
nyújtanunk. A történelem azt bizonyítja, hogy a válságok idején Isten
mindig küldött a világba olyan személyeket, akik sajátos felismeréseikkel,
képességeikkel, karizmájukkal, tudásukkal, tenni akarásukkal, egyszóval
sajátos talentumaikkal meghozták a megoldást, megmutatták a kiutat. Isten
éppen a mai időkben ne adna talentumokat, hogy legyőzzük a gondokat? Éppen
napjainkban tagadná meg tőlünk a Szentlelket, akinek segítségével
felismerhetjük, mit kell tennünk? Az új kihívások azt kívánják tőlünk,
hogy fedezzük fel magunkban az új talentumokat.
A pápaválasztások előtt nagy a találgatás: a bátrabbak neveket is
emlegetnek, a szerényebbek csak a leendő pápa tulajdonságairól beszélnek.
Milyen legyen az új pápa? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy
a helyes irányba vezesse az Egyházat a következő években? Legyen talán
kiváló teológus, aki hitünk tanítását tárja fel a világ számára? Vagy
legyen jó politikus, diplomata, aki az Egyház tekintélyét növelni tudja?
Legyen kiváló lelkipásztor, aki megtalálja a közvetlen kapcsolatot az
emberekkel, hívőkkel és nem hívőkkel egyaránt? Legyen szent és buzgó
ember, aki keveset mutatkozik a televízióban, de odahaza annál többet
imádkozik az emberekért? Nem érdemes találgatnunk! Bízzuk nyugodtan a
választ a Szentlélekre, aki majd a megfelelő talentumokkal rendelkező
személy megválasztását sugallja. A pápa majd megteszi Istentől kapott
feladatát. Vajon egyszerű emberként, keresztényként mi is teljesítjük
feladatunkat? Lehet, hogy csak egy talentumot kaptunk, de azt ne ássuk el!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Istenünk! Te megbízol bennünk és arra kérsz minket, hogy
talentumainkat helyesen használjuk fel. Segíts, hogy felelősségünk
tudatában minden talentumunkkal, képességünkkel és adottságunkkal a te
dicsőségedet szolgájuk, és segítsük mások és magunk örök üdvösségét! Te
nem kívánsz lehetetlent tőlünk, csupán azt, hogy munkatársaid legyünk,
fedezzük fel magunkban talentumainkat és akaratod szerint éljünk azokkal.
Adj nekünk bölcsességet, önzetlenséget és szelídséget, hogy a teremtett
világot jobbá tegyük!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-16

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141116.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2014. november 22., szombat

2014. november 21., péntek

2014. november 20., csütörtök

2014. november 19., szerda

2014. november 18., kedd

2014. november 17., hétfő

2014. november 16., vasárnap

Blogarchívum