[Napi e-vangelium] 2017-06-04

2017. június 4. - Pünkösdvasárnap

Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent
a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való
félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk:
"Békesség nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az
oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus
megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy
küldelek én is titeket." E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta:
"Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot
nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot."
Jn 20,19-23
Elmélkedés:
Újjáteremtő Lélek
Mindaz, amit Jézus az utolsó vacsorán elhangzott búcsúbeszédében a
Szentlélek elküldéséről mondott, pünkösd napján valósult meg. Az Úr nem
felelőtlenül ígérgetett, hanem azzal a meggyőződéssel tette ígéretét,
hogy köztünk akar maradni. A beteljesedés helyszíne ugyanaz, mint az
ígéreté, az utolsó vacsora terme. Itt várják az apostolok összegyűlve
és imádkozva, hogy teljesedjen az ígéret és eltöltse őket a Szentlélek.
Mielőtt részletesebben rátérnénk a pünkösdi eseményre és annak
jelentőségére, figyeljünk a mai evangélium üzenetére. A jelenet
húsvétkor játszódik, az Úr feltámadása napján. Jézus megjelenik az
apostoloknak és köszönti őket. Ezt követően "rájuk lehelt, és így
folytatta: Vegyétek a Szentlelket!" Nagyon érdekes mozzanat itt ez a
"rájuk lehelés." Jézus a kereszten kilehelte lelkét. Ezt a kifejezést
szoktuk mondani, amikor valaki meghal, távozik az életből, eltávozik
belőle a lélek. Akiből távozik a lélek, abból távozik az élet is. A
halottban nincs lélek, nincs benne élet, nem képes lehelni. Amikor a
feltámadt Krisztus az apostolokra lehelve adja nekik a Szentlelket,
akkor ezzel a leheléssel azt igazolja, hogy újra van benne élet, van
benne lélek. A lehelés mintegy bizonyítéka annak, hogy Jézus feltámadt,
valóban él.
A Szentlélek eljövetelének eseményét nem az evangéliumokban, hanem
Szent Lukács evangélista másik írásában, az Apostolok Cselekedeteiben
találjuk (vö. ApCsel 2,1-11), ezt a részt olvassuk a mai szentmise
olvasmányában. A leírás az idő és a hely pontos megjelölésével
kezdődik. Az esemény a feltámadás utáni ötvenedik napon történik. Az
apostolok Jeruzsálemben maradtak, abban az emeleti teremben
tartózkodnak és imádkoznak, ahol az utolsó vacsora történt. A Lélek
közeledését szélviharszerű zúgás jelezte, majd lángnyelvek ereszkedtek
le rájuk és eltöltötte őket a Szentlélek. A következő jelenetben már
Jeruzsálem utcáin találjuk őket, Isten csodás tetteit hirdetik az
embereknek, a Lélek indítására különféle nyelveken beszélnek, ezért a
mindenfelől érkező zarándokok mindegyike megérti beszédüket.
A leírásból kiderül, hogy a Szentlélek eljövetele az első pillanattól
fogva fordulatot hoz az apostolok életébe. Félelmük megszűnik, már nem
zárkóznak be, hanem nagy bátorsággal kezdik hirdetni az Úr tanítását. A
Szentlélek megvilágosítja számukra a Krisztussal történt események
értelmét, megértik küldetésüket és erőt kapnak a tanúságtételhez.
A Szentlélek ajándék, adomány számunkra. A Szentlélekben Isten önmagát
adja nekünk, benne Isten önközlése elér minket, embereket, és általa
Isten felnyitja szemünket, megvilágosítja értelmünket annak
felismerésére, hogy a Fiú, Jézus Krisztus személyében is önmagát
nyilatkoztatja ki számunkra. A Szentlélek azért jön el, hogy a
Krisztusban hívőket egy közösségbe kapcsolja és megteremtse köztük az
egységet. A Lélek jövetelének és jelenlétének másik célja az emberek
megszentelése. Isten újjá akar minket teremteni, hogy valóban lelki
emberekké váljunk. Miként a Lélek jelen volt a teremtéskor, hiszen ott
lebegett a vizek felett, ugyanúgy jelen van minden újjáteremtéskor is,
neki köszönhetjük lelki újjászületésünket. A Szentlélek továbbá azért
is jelen van, hogy az Egyházat az igazságról szóló tanításban, az
igehirdetésben, az evangelizációban vezesse. Imádkozva várjuk, hogy a
Szentlélek bennünket is eltöltsön!
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Jöjj, Szentlélek! Te vagy az új élet forrása, aki jelen vagy minden
születésnél és újjászületésnél. Jelen vagy minden ember születésénél és
a keresztségben való újjászületésénél. Jelen vagy lelki
újjászületésünknél, amikor a szentgyónásban bocsánatot nyerünk. Jelen
vagy az Egyház születésénél és az Egyház állandó újjászületésénél.
Ösztönözz bennünket hitünk titkainak megértésére és indíts minket
Krisztus evangéliumának hirdetésére! Te legyél mindannyiunk számára a
hitben való újjászületés forrása!


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170604.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/