Szombat elmúltával, a hét első napján pirkadatkor Mária Magdolna és a
másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés
támadt: Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a
követ és ráült. Olyan volt a tekintete, mint a villám, a ruhája pedig
fehér, mint a hó. Az őrök reszketni kezdtek félelmükben, és szinte
halálra váltak. Ekkor megszólalt az angyal, és ezt mondta az
asszonyoknak: „Ne féljetek! Tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek
Ő nincs itt, mert feltámadt, amint megígérte. Jöjjetek, nézzétek meg a
helyet, ahol feküdt! És siessetek, mondjátok meg tanítványainak, hogy
feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába. Ott
viszontláthatjátok őt! Íme, én megmondtam nektek!" Erre elsiettek a
sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a
tanítványoknak. És íme, egyszerre csak Jézus jött velük szemben, és
megszólította őket: „Üdv nektek!" Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak
előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne
féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek
Galileába, mert ott viszontláthatnak engem."
Mt 28,1–10
Elmélkedés:
A nagyszombat az év legcsendesebb napja. Jézus holtan fekszik a
sziklasírban, amelynek bejáratát hatalmas kő zárja el. A kő
megpecsételi a csendet. Mozdíthatatlanul nehezedik mindenre, ami
megtörné e titokzatos csendet. Isten csendjét. Isten hallgatásának
csendjét. Isten nyugalmának csendjét. A jövendő megváltás csendjét. A
beteljesülni készülő isteni terv csendjét. A kő megpecsételi a csendet.
A sötétség nyomasztó csendjét. A reményvesztettség csendjét. Az emberi
gonoszság pillanatnyi győzelmének csendjét. A félelem csendjét. Az
emberi megdöbbenés és értetlenség csendjét. A várakozás feszült
csendjét. A virrasztás csendjét. A kő mozdulatlanul és mozdíthatatlanul
nehezedik mindenre, mert most a csend ideje van. E napon jogosan
mondjuk, hogy Isten hallgat, mert most valóban hallgat, csendben van. A
halott Jézus nyugalmát nem zavarja semmi. Szenvedése megszűnt, a halál
szűntette meg. Küzdelme és küldetése megszakadt, élete véget ért. És
Isten hallgat. S e hallgatásban titokzatos módon új születés,
újjászületés, új élet, feltámadás rejlik. E hallgatásból remény
születik az ember számára. Ebből a hallgatásból születik meg a
feltámadás. Isten megszólal és Jézus feltámasztása által megtöri a
csendet. A kő megmozdul, s ezzel megszabadulunk félelmeink félelmetes
pecsétjétől. Jézus felszabadít minket a bűntől, hogy az isteni kegyelem
útján vezessen minket az örök üdvösség felé. Reménnyel várhatjuk a
feltámadásunkat az Atyától.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Húsvéti szekvencia
Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják.
Bárány megváltja nyáját,
és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját.
Élet itt a halállal megvítt csodacsatával,
A holt Életvezér ma úr és él!
Mária, szent asszony, mondd, mit láttál utadon?
„Az élő Krisztusnak sírját, s a Felkeltnek láttam glóriáját.
Angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat.
Feltámadt reményem, Krisztus Galileába elétek indult."
Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas.
Ő győztes Királyunk, légy irgalmas!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése