Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték
Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja:
„Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona". Ekkor kellett Máriának,
ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát"
tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű
férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a
Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát
halált addig, míg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy
menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény
előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így
magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
szavaid szerint békességben,
mert szemeim meglátták Szabadításodat,
melyet minden nemzet számára készítettél,
hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
és dicsőség népednek, Izraelnek.
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon
pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e
gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás
jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek
sok szívnek titkos gondolatai!" Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya
Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig
élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el
a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal.
Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről
mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a
galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt
bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
Lk 2,22-40
Elmélkedés:
Bár a mai nap magyar neve – Gyertyaszentelő Boldogasszony – arra utal, hogy
egy Mária ünnepről van szó, valójában azonban a mi Urunk, Jézus templomi
bemutatására emlékezünk, amely esemény 40 nappal születése után történt.
Mária és József elvitték a jeruzsálemi templomba, hogy a mózesi törvény
előírása szerint bemutassák az Úrnak és felajánlják az áldozatot. Lukács
evangélista elbeszélésében két személy tűnik fel, Simeon és Anna. Mindketten
nagyon idősek volta és a megváltó jövetelére vártak, s még életükben
beteljesedik vágyakozásuk, amikor megláthatják a gyermek Jézusban az
Üdvözítőt.
Az evangéliumi rész egyértelműen arra a kérdésre akar választ adni, hogy ki
Jézus. Ő az Úr Fölkentje, a választott nép megszabadítója és dicsősége, és
Ő a megváltó – tudjuk meg Simeon és Anna szavaiból. E pozitív hitvallások
mellett szerepel azonban az is, hogy az „ellentmondás jele" lesz, hiszen
akik ne hisznek benne, elbuknak, akik pedig hittel elfogadják, feltámadnak.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Mária, Jézus Anyja és a papok Anyja, engedd, hogy így szólítsunk téged, hogy
ünnepelhessük anyaságodat, s Fiad és fiaid papságát szemlélhessük nálad,
Istennek szent anyja! Krisztus Anyja, aki a Szentlélek fölkenése által a pap
Messiásnak embertestet adtál, hogy üdvözítse a szegényeket és a megtört
szívűeket; őrizd meg szívedben és Egyházadban a papokat, Megváltónknak
Anyja!
Hitnek Anyja, aki elkísérted a templomba az Emberfiát, hogy beteljesítse az
atyáknak adott ígéreteket; ajánld az Atyának az ő dicsőségére Fiadnak
papjait, Szövetség Szent Szekrénye!
II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése