2018. május 10., csütörtök

[Napi e-vangelium] 2018-05-10

2018. május 10. - Csütörtök

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Még egy kis idő és már
nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem, (mert az
Atyához megyek.)" Tanítványai erre így tanakodtak: "Mit akar mondani
ezzel: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és
viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy:
Még egy kis idő? Nem értjük, mit beszél." Jézus észrevette, hogy
kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: "Azon tanakodtok, hogy azt
mondtam: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő
és viszontláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és
jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok
örömre fordul."
Jn 16,16-20
Elmélkedés:
Az evangéliumokban többször is rácsodálkozhatunk arra, hogy Jézus
prófétai módon beszél, azaz olyan dolgokat tár fel tanítványainak vagy
a népnek, amelynek megvalósulása a jövőben várható. Nem érdemes
csodálkoznunk azon, hogy éppen az ilyen jellegű prófétai kijelentéseit
értik a legkevésbé azok, akik hallják, gondoljunk csak például arra,
amikor tanító útja során háromszor is beszél arról, hogy szenvednie
kell, megölik, de feltámad a halálból. A mai evangéliumban is egy ilyen
kijelentés hangzik el: "Még egy kis idő és már nem láttok engem, és
ismét egy kis idő és viszontláttok engem." Érthető, hogy e szavak
értetlenséget váltanak ki a tanítványokból. E prófétai kijelentéseknek
éppen az a lényege, hogy eljön majd megvalósulásuk pillanata és akkor
megvilágosodik a tanítványok előtt, hogy az Úr miért is mondta ezeket
korábban.
Eltávozásáról és visszajöveteléről is így beszél Jézus. Eltávozásán
halálát, visszajövetelén pedig feltámadását kell értenünk. Láthatjuk,
hogy az emberi gondolkodás milyen könnyen félrecsúszik, hiszen az
apostolok megragadnak a "kis idő" titokzatosságán és nem figyelnek a
lényegre, beletemetkeznek a távozás okozta szomorúságba és nem
gondolnak a visszatéréskor rájuk váró örömre, arra a maradandó örömre,
amelytől senki sem foszthatja meg őket. Az örömet meghirdető prófétai
szavak a feltámadás utáni találkozásokban valósulnak meg.
(c) Horváth István Sándor


Imádság:
Hála neked, szentséges Atyánk, mert megadod nekünk, hogy látható
szentélyt építsünk, mely Isten és ember kegyelmi kapcsolatának
csodálatos jelképe és színhelye: ide várod jóságos szívvel az élet
zarándokútját járó népedet. Híveidből is itt építesz magadnak élő
templomot, és itt gyarapítod világszerte elterjedt Egyházadat, hogy
Krisztus titokzatos testévé váljék, és mennyei Jeruzsálemmé legyen
végül, mint valóra vált béke-látomás. Ezért szentjeid boldog seregével
együtt a dicsőség templomában magasztalunk téged.


A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180510.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum